Még tavaly ősszel mérték fel Hargita megyében, hogy milyen nehézségbe ütköznek a pedagógusok az online oktatás során, a kutatás tanulságait azonban csak nemrég vonták le. Jó hír, hogy egy kicsit előlrébb tartunk, mint 2020 tavaszán, történtek eszközbeszerzések és pedagógusok is vettek részt továbbképzéseken, de a mai napig van olyan Hargita megyei település, ahol nincs mobiljel vagy nincsen digitális eszköze a diáknak, pedagógusnak. Ferencz-Salamon Alpár csíkszeredai pedagógusnak meggyőződése, hogy a leghatékonyabb a fizikai jelenléttel járó oktatás, de jelenleg a kollégái körében tapasztalt átoltottsági arány sem elhanyagolható szempont. 

Az online oktatás nehézségei a Hargita megyei pedagógusok szemszögéből elnevezésű felmérésből egyebek mellett kiderült: a legfőbb problémát a diákok eszközhiánya és az internetszolgálatás minőségének hiánya jelenti.

„Ezt követte az informatikai- és internet-használattal kapcsolatos ismeretek hiánya, illetve a diákok motiválásának nehézségei, a diákok tudásának felmérésével kapcsolatos nehézségek. Technikailag olyan oktatás-módszertani dolgok, illetve logisztikai dolgok is, amelyek az online oktatáshoz abszolút szükségesek” – jelentette ki a Maszol érdeklődősre Ferencz-Salamon Alpár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatója.

Az adatok begyűjtése 2020. november 12. és 26. között zajlott. A kérdőívre összesen 1527 pedagógus válaszolt. A válaszadók 63 százaléka legalább 15 éve dolgozik a tanügyben. Az eredmények arra is rámutattak: azok, akik vettek már részt valamilyen digitális oktatással kapcsolatos képzésen, a legtöbb esetben mindenképp részt vennének további hasonló képzéseken. Azoknak pedig, akik eddig nem vettek részt hasonló képzésen, valamivel több mint egyharmada (39 százaléka) a jövőben élne ilyen képzés lehetőségével. A felmérést Hargita Megye Tanácsának elemző csoportja közösen a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel és az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával végezte, céljuk a kezdeményezéssel az volt, hogy a pedagógusok igényeit figyelembe véve a jövőben olyan lépéseket tegyenek, amelyek megkönnyítik az online oktatást.

Történtek előrelépések az online oktatás 2020 tavaszi helyzetéhez képest

Kiemelte: a felmérés elvégzése óta eltelt időszakban sok tapasztalat felgyülemlett az online oktatás terén, ugyanakkor nem tartja egyértelműen hiánypótlónak a kormány által elindított tablet-programot, amelyet nagy erőfeszítések és hosszas folyamatok után bonyolítottak le.

„A mindennapi online oktatásban nem tudom annyira hasznosnak tartani a táblagépeket, mint például egy laptopot. A táblagép sok szempontból bekorlátozza a mozgásterét a tanárnak és a diáknak is” – fejtette ki Ferencz-Salamon Alpár.

Ennek ellenére a kiosztott 250 ezer tablet és az önkormányzatok erőfeszítései eszközbeszerzésre, vagy internet-hozzáférés biztosítására nem maradtak eredmények nélkül, van előrelépés az online oktatás 2020 tavaszi helyzetéhez képest. Ugyanez az előrelépés megmutatkozik a pedagógusok továbbképzésében is, nagyon sokan vettek részt különböző oktatás-módszertani, digitális-pedagógiai, applikációkkal, internetes eszközökkel kapcsolatos képzéseken.

Ám a helyzet továbbra sem rózsás. Még mindig van olyan Hargita megyei település, ahol nincs mobiljel vagy nincsen eszköze a diáknak, pedagógusnak. „Ezeken a helyeken egyszerűen nem lehet pótolni az online oktatással a fizikai jelenléti oktatás lehetőségeit” – hívta fel a figyelmet Ferencz-Salamon Alpár.

Következetességet vár el a hatóságoktól

Pedagógusként és intézményvezetőként is úgy gondolja, hogy a leghatékonyabb az iskolai oktatás. Mint hangsúlyozta, a járványügyi helyzet közepette sem szabad elfeledkezni a gyermekekről: „A gyermek nem egy eszköz, amit a padjába beteszünk, eltakarjuk a száját, betereljük az iskolába és gyorsan hazatereljük.”

Elmondta, a döntéshozóktól következetességet vár el: amennyiben korlátozásokat vezetnek be a járványügyi helyzet miatt a tanintézményekben, az mutatkozzon meg a társadalom más területein is. „A gyermek fejében ugyanis nem fér meg soha, hogy szabadon bejárhat mindenféle szórakozóhelyre, bevásárlóközpontba, szolgáltatást nyújtó intézménybe. Az egyedüli hely pedig, ahol következetesen betartják a korlátozásokat, az a tanintézmény. Ezt valahogy egyensúlyba kellene hozni. Ezzel nem azt mondom, hogy korlátozzuk máshol is a gyermeket, mint az iskolában, hanem következetességre kell törekedni a döntéshozatalban, hogy a diákok fejében legyen rend” – mondta Ferencz-Salamon Alpár.

Ha kevés pedagógus vállalja be az oltást, állandóan korlátozások lesznek

A pedagógus szerint nem elhanyagolható a kollégái körében tapasztalt átoltottsági arány sem. „Én személyesen ma úgy látom, hogy a minél normálisabb iskolai tevékenység nagy esélye az, hogy a pedagógusok minél nagyobb arányban vállalják be az oltást. Ha nem, akkor állandó korlátozások közepette leszünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az iskolai korlátozások és szabályok nagyon sokat ártottak az iskola azon szerepének, ami talán a legfontosabb: a nevelési érték, a rejtett tanterv, a hozzáadott pedagógiai érték.

„Az iskola nemcsak a tanórákról és a szünetekről szól, hanem élő szervezet, ahol nem csak tanítás és tanulási tevékenység van formális körülmények között, de léteznek non-formális és informális körülmények közötti aktivitások is, ünnepek, rendezvények. Mindez sok szempontból hozzájárul a szociális képességekhez, hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok figyelmét elvonjuk az online-világ negatív hatásaitól” – fejtette ki Ferencz-Salamon Alpár.

Hozzáfűzte: az online oktatásban sem minden egyértelműen rossz, csomó jó dolgot lehet „tálalni” az oktatási folyamatot illetően. Kisegíti és támogatja ezeket a folyamatokat és adott körülmények között az esélyegyenlőséget is tudja biztosítani. „Ahhoz a fajta normalitáshoz kellene visszatérni, hogy az online eszközöket inkább pluszként éljük meg, ne mint a korlátozásokkal együtt járó rosszat. Ezt a fajta normalitást várjuk el ettől a tanévtől és reméljük, hogy minél gyermekközpontúbb, biztonságosabb környezetet biztosító receptet tudunk megtalálni mi is és a döntéshozók is” – összegzett Ferencz-Salamon Alpár.

(Címlapi illusztráció forrása: Hargita Megye Tanácsa)