Megszokottá vált a megszokhatatlan - így reagált Csendes László, az egykori kommunista állambiztonság irattárát átvilágító testület (CNSAS) tagja arra, hogy meglepte-e a Securitate két tartalékos tisztjének jogerős felmentése a elhíresült Ursu-ügyben. Mint mondta, a bíróságnak módjában állt volna olyan bizonyítékokat is megvizsgálni, amihez a CNSAS-nak nincs hozzáférése, de nem élt a lehetőséggel.

 A CNSAS még nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy jogerősen felmentették a Securitate két tartalékos tisztjét, akiket egy volt politikai fogoly, Gheorghe Ursu 1985-ben kínvallatások után bekövetkezett halála miatt állított bíróság elé. Marin Pârvulescu és Vasile Hodiș ellen 2016-ban emelt vádat a katonai ügyészség, a perhez pedig az elhunyt gyermekei és minisztériumok is csatlakoztak.

Csendes László, a CNSAS tagja kérdésünkre, miszerint meglepte-e a felmentő ítélet, azt mondta: egyáltalán nem. „Sajnos már megszokottak a megszokhatatlanok, azaz a elfogadhatatlan itéletek” - fogalmazott. Megjegyezte: a biróságnak módjában állt volna olyan bizonyitékokat is megvizsgálni amihez a CNSAS-nak nincs hozzáférése. „Sajnos nem élt ezzel a lehetőséggel” - tette hozzá.

Egy ilyen döntés után nem érzi értelmetlen munkának a Securitate Irattárának vizsgálatát? - kérdeztük a CNSAS RMDSZ által delegált tagját. „Nem hiszem, hogy értelmetlen lenne. Mi csak iratokat kerestünk meg és adtunk tovább. Ezt valakinek ezután is tennie kell” - mondta a Maszolnak Csendes László. 

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy milyen kihatása lehet egy ilyen bírósági döntésnek a társadalomban, a CNSAS tagja kiemelte: nem érzékeli azt a nagy felháborodást ami egyébként normális és várható lett volna. „Aki eddig is elfogadhatatlannak tartotta az ilyen döntéseket az ezután is annak fogja tartani” - hangsúlyozta Csendes László, emlékeztetve arra, hogy a társadalmi ingerküszöb alatt volt Traian Băsescu volt államfő  együttműködése is a Securitatéval. 

Germina Nagâț, a CNSAS tagja Facebook bejegyzésében azt írta: a legfelsőbb bíróság döntésének alátámasztására azt állítja, hogy 1985-ben a nem létezett kiterjedt és rendszerszerű megfigyelés a Ceaușescu.diktatúrát bíráló személyekre vonatkozóan, s „ellenséges” hozzáállás sem volt tapasztalható az ellenállókkal kapcsolatban.

„Ráadásul Gheorghe nem is volt ellenálló, mivel a Securitate nem tudta, hogy ő küldte a kifogásolt leveleket a Szabad Európának. Nem vált disszidenssé azután sem, hogy Securitatea megtudta a hírekből, hogy ő küldte a leveleket, s előtte turista útlevelet kapott. Nem lehetsz a rendszer bírálója, ha kaptál útlevelet, ne keverjék össze a dolgokat! Paul Goma, Doina Cornea, Vasile Paraschiv (mindannyian turisztikai útlevéllel utazott Nyugatra, főleg Franciaországba) mind kiváltságosak voltak. Nem sérették meg az emberi jogokat Ceaușescu Romániájában, de egy útlevél kiadása azért kiváltságnak számított. Az informális megfigyelés mikrofonokkal, besúgókkal nem okozott nagy szenvedéseket vagy fizikai, esetleg pszichikai sérüléseket az érintett személyeknek, mivel a szenvedő alanyok nem is tudtak a megfigyelésről, amikor az éppen zajlott. Szóval, ha megerőszakoltak álmodban, és nem éreztél semmit, az azt jelenti, hogy fizikailag bántatlan maradtál, nem szenvedtél sérüléseket. Dixit legfelsőbb bíróság, véglegesen és visszavonhatatlanul. Anno Domini 2023” - fogalmazott éles iróniával a bírósági döntés kapcsán Germina Nagâț.  

Ahogyan arról korábban az MTI alapján beszámoltunk: az építészmérnökként dolgozó, verseket és prózai műveket is publikáló Gheorghe Ursut 1985-ben tartóztatták le, miután megtalálták rendszerellenes feljegyzéseket tartalmazó naplóját. Ursut főleg azért üldözték, mert a kommunista diktatúrát bíráló kommentárokat juttatott el az Egyesült Államok által működtetett Szabad Európa Rádióhoz. A katonai ügyészség szerint Marin Pârvulescu tartalékos őrnagy és Vasile Hodiș tartalékos ezredes – akik abban az időszakban a Securitate tisztjei voltak – úgy akarták leplezni Ursu börtönbe zárásának politikai indítékait, hogy egy illegális valutabirtoklási ügyet „gyártottak” neki. Ursu haláláért eredetileg csak egy volt cellatársát vonták felelősségre – aki a börtönőrök utasítására rendszeresen verte őt –, valamint a rendőrségi fogda akkori vezetőjét. 

„Egy olyan ország egyszerű polgáraként, amelyik számára az emberi sorsokat tönkretevő diktatúra továbbra is egy baljós emlék, azt szerettem volna, hogy ne legyek tanúja a kínzás, az erőszak legitimálásának - írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében Alina Gorghiu igazságügyi miniszter. 

A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) a döntés kapcsán megdöbbenésének és felháborodásának adott hangot, mert szerintük a felmentő ítélet ellentmond minden olyan értéknek, amire egy jogállam épül. Közleményében az intézet úgy vélekedett, hogy a fellebbezés megalapozatlanság okán történtő elutasítása súlyos következményekkel járhat az állami intézmények azon törekvéseire, hogy feltárják és igazságot szolgáltassanak a romániai kommunista rezsim által elkövetetett bűncselekmények ügyében. „A szekusok felmentése az áldozatok emlékének arculcsapása. Kigúnyolja az áldozatok családjainak a szenvedését, de ami legfontosabb: ütést mért a társadalom morális alapjaira” – fogalmazott az IICCMER.