A zöld átállás nem valósítható meg anélkül, hogy beruháznánk az azt kiszolgáló energia-elosztó és szállító rendszerekbe, hívta fel a figyelmet Bende Sándor. A képviselőház ipari bizottságának RMDSZ-es elnöke a Maszol megkeresésére rámutatott, az Ibériai-félszigetet érintő április végi áramkimaradás egy figyelmeztetés, hogy a megújuló energiaforrásokra való nagy mértékű áttérés mennyire kockázatos, ha ezzel párhuzamosan nem történnek beruházások a hálózatok megerősítésébe.

A politikusok eldönthetik, hogy 2030-ig lecseréljük az autókat elektromosra, nagymértékben átállunk megújuló energiára, de számolni kell azzal, hogy ez megnöveli az elektromos áram fogyasztást és termelést, mutatott rá a szakpolitikus.

Ha a gépkocsik árammal működnek, meredeken megnő a fogyasztás, ha egyre több termelő-fogyasztót (prosumert) csatlakoztatnak a hálózatra, emelkedik a termelés, ezt az energia-elosztó- és szállító rendszerek komoly felújítás nélkül nem tudják kiszolgálni.

Szakértők szerint az Ibériai-félszigeten történt áramszünetet a megújuló energiaforrások túlterhelése okozta. A hagyományos forrásokkal ellentétben a napelemekből származó áramtermelés jelentősen ingadozik, ami miatt a rendszer frekvenciája megváltozott, és ez láncreakciószerűen aktiválta a védelmi mechanizmusokat.

Az elektromosság nem politikai kérdés – a fizika törvényei szabályozzák

Az Ibériai-félszigeten történtek arra figyelmeztetnek, hogy mielőtt újabb és újabb termelői és fogyasztói kapacitásokat csatlakoztatunk, meg kell vizsgálni, hogy a hálózat elbírja-e. „Az elektromosságra csak a fizikai törvényei érvényesek, nem lehet ebből szociális kérdést, politikai ideológiát faragni, még csak a jóindulat sem segít” – mondta Bende Sándor.

Meglátása szerint a legfontosabb szempont, hogy a folyamatos és biztonságos áramellátást versenyképes áron szavatolni lehessen. Hiába szorgalmazzuk a zöld energiát, ha a rendszer nem bírja és összeomlik. Másrészt a termelőegységek, és az ország gazdaságának versenyképessége is függ attól, milyen áron jutnak hozzá az energiához.A kommunizmus alatt naponta lekapcsolták az áramot, a hálózat arra az energiaforgalomra volt megtervezve és kiépítve, ma viszont már függővé váltunk az elektromos áramtól.

Hosszabb és nagy kiterjedésű áram-kiesés esetén különösen a nagyvárosokban könnyen eluralkodhat a pánik, a káosz, a tömeghisztéria, figyelmeztet a szakpolitikus. Spanyolországban a kiesést sikerült viszonylag rövid idő alatt helyreállítani, de egy nap alatt is szembesültek azzal, mennyire lebénítja a mindennapos teendőket az áram hiánya. Nincs térerő, internet, nem működnek a jelzőlámpák, esetenként az autót sem lehet kihozni a parkolóból, mert nem emelkedik fel a sorompó.

Kapcsolódó

FRISSÍTÉS: Kiterjedt áramkimaradás bénította le Spanyolországot és Portugáliát – Burduja nyugalomra int

Váratlan és kiterjedt áramkimaradást jelentettek Spanyolországból és Portugáliából, a probléma még Franciaország egyes régióban is tapasztalható.

villamosenergia áramkimaradás áramkiesés

Bende Sándor felidézte, húsvét előtt Romániában is áramkieséstől tartottak a szakemberek, valóban az ünnepek alatt a megszokott érték harmadára – 2400 MW-ra – csökkent a fogyasztás. „Késélen táncolt a helyzet, ám fel voltak készülve, sikerült kivédeni” – szögezte le a képviselő. Hozzátette, ez nem egyszerű feladat, hiszen például az atomerőművek termelését nem lehet egyik pillanatról a másikra csökkenteni.

A hálózatok korszerűsítése rövid idő alatt szinte lehetetlen

Az elosztóhálózatok az állam tulajdonában vannak, koncessziós szerződések alapján működtetik a cégek. Általában több éves terveket készítenek a hálózatok fejlesztésére, korszerűsítésére, a beruházásokat uniós alapokból, vagy a szerződésben előírt feltételek mellett évek során nyerik vissza. Ezek az összeg az energiahatóság jóváhagyásával illeték formájában kerülnek rá a számlákra. Érdekeltek, hogy vigyázzanak a hálózat biztonságára, ezért is ütközik folyton nehézségekbe, hogy a proszumerek megszerezzék a csatlakozási engedélyt.

Hogy az előre látható termeléshez-fogyasztáshoz a hálózatok kapacitását kell növelni, több tízmilliárd eurós beruházásokra lenne szükség, a helyreállítási terv révén (PNRR), a kohéziós alapokból megígért összegek csak a töredékét fedezik a szükségletnek, és még az is kérdés, hogy az ország azt is képes lesz-e lehívni, elkölteni.

Nemcsak Románia, hanem egész Európa problémája, hogy az elosztó és a szállító kapacitás nem elegendő. Mi még nem is állunk olyan rosszul, középpályások vagyunk a mezőnyben. Ezeket a problémákat nagyon rövid időn belül kellene megoldani, ám erre nincs sok esély, mutatott rá Bende Sándor.

Hangsúlyozta, ha lenne is pénz – ami nincs – kérdés, hogy létezik-e elegendő humánerőforrás, hiszen ezekre a munkálatokra 60 -70 százalékban szakemberekre van szükség, nagyon kevés szakképzetlent lehet foglalkoztatni. Másik eleme a problémának, hogy van-e kapacitás elegendő kábel, vezeték legyártására, hogy 2030-35-ig ezt a problémát orvosolni lehessen. „Fizikailag, ilyen rövid idő alatt lehetetlen mindezt megoldani” – összegezte Bende Sándor.

Az Ibériai-félszigeten a megújuló energiaforrások túlterhelése lehetett a probléma

Szakértők szerint az Ibériai-félszigeten történt áramszünetet a megújuló energiaforrások túlterhelése okozta. A hagyományos forrásokkal ellentétben a napelemekből származó áramtermelés jelentősen ingadozik, ami miatt a rendszer frekvenciája megváltozott, és ez láncreakciószerűen aktiválta a védelmi mechanizmusokat.

Az elmúlt években Spanyolországban jelentős mértékben nőtt a megújuló, alacsony vagy zéró szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokból származó energiatermelés. Míg két évtizeddel ezelőtt az energiaprodukció 80%-a fosszilis tüzelőanyagokon alapult, és mindössze 5%-a származott szél- vagy napenergiából, addig 2023-ban a megújuló energiaforrások aránya elérte az 50,3%-ot. Hétfőn dél körül, röviddel az áramkimaradás előtt a Spanyolország áramigényének 53%-át napenergia fedezte, további 11%-ot pedig szélerőművek biztosítottak.
A hétfői nap folyamán az országos áramellátás helyreállításához a hatóságok kénytelenek voltak újraindítani a vízerőműveket, valamint energiát importálni Franciaországon és Marokkón keresztül. A tiszta forrásoktól eltérően a hagyományos energiatermelő rendszerek olyan mechanizmusokkal – például turbinákkal – rendelkeznek, amelyek tehetetlenséget hoznak létre, így akkor is működőképesek maradnak, ha a hálózatot valamilyen sokk éri, például túlfeszültség vagy áramszünet – részletezi a The Telegraph alapján a biziday.ro.

Figyelmeztetés a többi országnak

Kathryn Porter, független energetikai elemző a brit újságíróknak elmondta, hogy alacsony tehetetlenségű környezetben az elektromos frekvencia sokkal gyorsabban változhat. Ha a hálózat egy részében jelentős meghibásodás történik, az üzemeltetőknek kevesebb idejük van reagálni, ami láncszerű meghibásodásokat idézhet elő.

Duncan Burt, a Reactive Technologies stratégiai vezetője hozzátette, hogy ha a napelemparkok termelése nagy, a hálózat egyetlen nap alatt is instabillá válhat, ha nem történnek célzott intézkedések ennek megelőzésére.

Richard Tice, az Egyesült Királyság Reformpártjának energetikai szóvivője kijelentette, hogy ami az Ibériai-félszigeten történt, figyelmeztetés kell, hogy legyen más országok számára is: „A nap- és szélenergia termelése rendkívül változékony, mind rövid, mind hosszú távon, ez pedig fokozza az energiarendszer kockázatait.”

Erre figyelmeztetett az Európai Számvevőszék is egy hónap eleji jelentésében: „A megújuló források termelése jelentős mértékben időjárásfüggő, szemben a hagyományos erőművekkel, amelyek képesek termelésüket a kereslethez igazítani. Ez megnehezíti a rendszer egyensúlyának fenntartását. Következésképpen szükség lehet a hálózat megerősítésére, speciális berendezések telepítésére, valamint modern, intelligens és innovatív technológiák alkalmazására.”