Nagyon rég nem történt Romániában elektromos hálózat kiépítés, bővítés, megerősítés. Ami eddig megvalósult, „édeskevés”, ahhoz képest mekkora terheléssel szembesül a rendszer a közeljövőben, kongatta meg a vészharangot Bende Sándor RMDSZ-es képviselő, az alsóház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke. A cégek a beruházási terveiket megcsinálták ugyan, okos órákba, elektronizálásba, a távközlésbe, fektettek, de éppen abba a legkevesebbet, ami a fogyasztóknak leginkább fáj: a trafóállomásokba és a hálózatok cseréjébe, bővítésébe.

A Maszol felvetésére, hogy az áramszolgáltatók egy része állami tulajdonban van, a nyereségük befolyik az államkasszába, és kevés marad fejlesztésre, Bende Sándor kifejtette: a Transelectrica részvényeiben tulajdonos a román állam, ott haladnak is a beruházásokkal, de az egyik másik történet, hiszen a magasfeszültségű hálózatok tartoznak hozzá, ami nem érinti közvetlenül a fogyasztókat. Az Észak- és Dél-Erdélyben, Észak-Havasalföldön 18 megyét kiszolgáló SDEE részvényeinek 48,5 százalékát birtokolja az állam, a többi szolgáltató magánkézben van.

A kommunista időszak fogyasztására tervezett a hálózat, azóta a helyzet radikálisan megváltozott

A szakpolitikus kifejtette, a kommunizmus éveiben úgy építették ki az az elektromos hálózat rendszerét, hogy a nagy energiafogyasztó gyárakat, például az energiaigényes galaci, vajdahunyadi kombinátokat, magasfeszültséggel táplálták, viszont minimálisra méretezett hálózatot alakítottak ki a háztartási fogyasztók kiszolgálására, mert akkor ennél többre nem is volt igény. Aki élt abban az időben, tudja jól, mennyi volt az akkori elektromos energia fogyasztás egy háztartásban a mostanihoz képest, mutatott rá Bende Sándor.

Azóta a helyzet megváltozott, igaz hogy az országban összességében csökkent az elektromos energia fogyasztás, viszont ennek hátterében az áll, hogy megszűntek a nagy ipari fogyasztók. Azokon a hálózatokon, melyeket a háztartások kiszolgálására szánt az akkori tervező, megnőtt a fogyasztás, hiszen sokkal több televízió, automata mosógép, mosogatógép, porszívó van egy családban. Ugyanakkor, ha kinézünk az ablakon, azt látjuk, hogy legtöbb esetben ugyanaz a villanyhálózat van, mint ezelőtt harminc évvel ezelőtt, a vezeték nem változott.

A nagyobb fogyasztás ugyanazon a vezetéken pedig az elektromos energia minőségén csapódik le: áramingadozást, áramkiesést tapasztalnak a fogyasztók. Ez egyértelműen jelzi, hogy a vezetékek nem bírják meg azt a fogyasztást, amit a háztartások igényelnek.

Tovább nő a terhelés: jönnek az elektromos járművek, a prosumerek

A hálózat terhelését fokozza a termelő-fogyasztók (prosumerek) egyre nagyobb száma, hiszen a támogatásokat kihasználva, a törvények adta lehetőségek alapján egyre többen szerelnek fel napelemeket, hogy valamelyes csökkentsék a havi számláik értékét, részletezte Bende Sándor. A számítások azon alapulnak, hogy saját szükségletre termelik meg az elektromos energiát, de a plusz mennyiséget, például, ha délelőtt nem tartózkodnak otthon, és nincs fogyasztás, betermelik a rendszerbe. „Ez épp olyan megterhelést jelent a hálózatra, mint a fogyasztás, hiszen az energiát tovább kell szállítani a szomszédba, két utcányira, vagy bekerül az országos hálózatba. A hálózat ezáltal leterhelődik, amit egyre kevésbé bír meg” – részletezte a szakpolitikus.

Meglátása szerint Románia, addig támogatja a jelenlegi mértékben a napelem-rendszerek beszerelését, amíg ezek el nem érik a teljes teljesítmény kapacitás 20 százalékát. Még van lehetőség, amíg ez megvalósul, hiszen most még a 10 százalékot sem értük el.

Tovább terheli majd a rendszert, hogy az uniós vállalások értelmében 2035-ig a robbanómotorokat kiveszik forgalomból, a közszállítást megpróbálják elektromos alapúvá tenni. Az elektromos autóbuszok, vonatok, trolik működtetéséhez rengeteg elektromos energiára lesz szükség, olyan körülmények között, hogy a jelenlegi rendszer már most eléggé leterhelt. Erre még rátevődnek az elektromos autók, amit az emberek megvásárolnak, abban reménykedve, hogy otthon majd feltöltik. Ez is egyre nehezebben lesz megvalósítható, hiszen ha egy utcában minden házban lesz egy elektromos autó, a transzformátor, a hálózat nem bírja meg a terhelést, és tönkremegy. Ezen a töltőállomások kiépítése sem segít, hiszen azok ugyanúgy terhelik az elektromos hálózatot.

A probléma egyre égetőbbé válik, összegzett Bende Sándor.

Pénz lenne bővítésre, de nincs szakember

A transzformátorok, a vezetékek az elosztó hálózatokat működtető cégek tulajdonában vannak, ezek kellene beruházzanak, eddig keveset tettek e téren, „most a fagyi visszanyal”, taglalta a képviselő. Nem ruháztak be, most nem tudják rácsatlakoztatni a fogyasztókat, a fogyasztó-termelőket, ezért mindenféle hivatkozással ezt késleltetik, közben az áll a háttérben, hogy technikailag már szinte megoldhatatlan, mert nem tudják az energiát elszállítani.

Nem csak Romániának vannak ilyen hiányosságai, lassan az egész Európai Unióban (EU) gondok vannak. Románia e tekintetben középmezőnyben van, mutatott rá az ipari és szolgáltatási bizottság elnöke. Éppen ezért az EU finanszírozási lehetőséget nyújt, az elosztó hálózatokat működtető cégek megpályázhatják bizonyos területeken a hálózat felújítást. Egyelőre hálózatbővítésre 600 millió euró áll az ország rendelkezésére uniós alapokból, valószínű ezek az összegek változni fognak, más projektek keretén belül is lehet majd pályázni, hívta fel a figyelmet Bende Sándor. Kérdés viszont, van-e kapacitásuk a cégeknek ezeknek a pénzéknek a lehívására, van-e elég szakember, akivel a munkálatokat elvégezzék.

A szakemberhiány ezen a területen már most kiütközik, sokan kiöregedtek, mások a kedvezőtlen bérezési feltételek miatt elhagyták az országot. Oda jutottunk, félő, hiába van pénz, nem tudják felhasználni. Másrészt a pénzt meg kell pályázni, azt meg kell nyerni, le kell szerződni, el kell készíteni a tervet, be kell szerezni az engedélyeket, és csak azután lehet elkezdeni a munkát. „Ez egy hosszú folyamat, addig nekünk ott vannak az elavult hálózataink, amivel az embereket ki kellene szolgálni lehetőleg csúcsminőségi energiával” – részletezte a szakértő.

Akkumulátor vásárlást kellene támogatni a Zöld ház programmal

Gyors megoldás lehetne a helyzet orvoslására, ha az állam nem csak az energiatermelésre adna támogatást a fogyasztó-termelőknek, vagyis nem csak a napelem-rendszer és az inverter vásárlását, szerelését segítené, hanem a tárolást is, vagyis akkumulátorok beszerzését. Olyan projekteket kellene támogatni, amelyeknek része az akkumulátort, így a megtermelt többletenergia nem kerülne azonnal a hálózatba. Először az akkumulátor telik fel, másrészt este, amikor nagyobb a fogyasztás, és nem elegendő a termelés, akkor egyszer az akkumulátorból szívja le a rendszer a energiát, és csak végső esetben csatlakozik az utcai hálózatra. „Ez lehetne egy gyors változtatás, ami mindenkinek jó lenne, a fogyasztó-termelőknek sok bosszúságot spórolna meg, hiszen jelenleg megpróbálnak minden trükköt bedobni a szolgáltatók, hogy minél később rendezzék az egyenleget.

Trükköznek a szolgáltatók

A törvény úgy fogalmaz, hogy a beszolgáltatott többletenergiát egy az egyben kell kompenzálja a szolgáltató, ám ad egy lehetőséget, hogy ha több a termelés, mint a fogyasztás, két évig bármikor kérhesse vissza a prosumer. Ezt a lehetőséget sok szolgáltató úgy értelmezi, hogy két éven belül, bármikor fizethet. A fogyasztó tehát termel, odaadja az energiát, a szolgáltató eladja máshol, megkapja a pénzt, de két évig is halogatja, hogy rendezze a saját tartozását.

Ez nincs rendben, szögezte le Bende Sándor, aki egyeztetett az energiahatósággal, felhívta erre a visszásságra a figyelmet. Valószínűnek tartja, hogy újabb törvénymódosításra lesz szükség, hogy ezt a 24 hónapos határidőt, amit jóindulattal vitt be a törvényhozó, lecsökkentsék. Amikor a törvényt megalkották, abból indultak ki, hogy a kedvezményezettek tudják a saját fogyasztásukat kitermelni, azt próbálták kiegyenlíteni, hogy a rendszer nappal termel, a fogyasztás pedig este a nagyobb.

Sokan viszont ebben üzletet látnak, hiszen a magánszemélyek egyelőre nem kell illetéket fizessenek erre a tranzakcióra, ezért előfordul nagyobb teljesítményű rendszereket szereltek fel, mint amennyit fogyasztanak, mutatott rá Bende Sándor.