A sóbánya víz alá kerüléséhez és bezárásához vezető folyamatok döntéshozóinak felelősségre vonását, új bánya nyitását, hiteles tájékoztatást és élhető jövőkép felvázolását követelték a szombati, parajdi tüntetés alkalmával.

Mintegy négyszázan gyűltek össze szombaton délelőtt a parajdi kultúrház előtt, hogy a szervezők kérésének eleget téve demonstráljanak a parajdi sóbánya bezárását követő helyzet megoldása érdekében. A kezdeményezők javaslatára a tüntetők fehér pólóban vettek részt a tiltakozáson.

Ez utóbbival kapcsolatosan az egyik főszervező, Jánosi Róbert a Maszol érdeklődésére megosztotta: ezzel szeretnék kifejezni, hogy tiszta lappal akarnak új fejezetet nyitni a parajdi sóbányát érintő folyamatokban.

„Ez egy utalás arra is, hogy a felelősök fehér papíron benyújthatják a lemondásukat” – emelte ki. Mint hozzátette: örömmel látta, hogy a résztvevők között (civilként, szerk. megj.) ott voltak elöljárók, politikusok is. Ugyanakkor elmondta, hogy Sóvidék számos településéről érkeztek a tiltakozásra.

„A sóbányáért gyűltünk ma össze. Ez egy nagyon-nagyon fontos pont, a Sóvidék motorja. Ha ez a bánya nem is menthető, követeljük, hogy egy újat alakítsanak ki. Most már minden tanulmány, sőt, a gazdasági miniszter megnyilatkozásai is azt bizonyítják, hogy nagyrészt emberi mulasztás okozta az egészet. Ezért követeljük, hogy adják nekünk vissza a bányát” – fogalmazott Jánosi Róbert.

Kiemelte azt is, hogy mintegy 50 ezer ember ivóvízellátása is ellehetetlenült a bányakatasztrófa nyomán, ami érinti az egészségügyet, az állattartó gazdákat, a mezőgazdaságot is.  „Tehát ez egy nagyon-nagyon széles probléma, és mihamarabb megoldást kell találni, és ez is a követelésünk egyik fő pontja. A mai nap üzenetét szeretnénk az új gazdasági miniszterig eljuttatni, akinek a legutóbbi nyilatkozatával tudunk azonosulni” – mondta el a szervező. Kiemelte: ha szombaton személyesen nem is tudják elmondani kétségeiket, gondolataikat az illetékeseknek, abban bíznak, hogy nem marad el a tiltakozás hatása és „talán termőtalajra találnak a gondolataik”.

Szintén a szervezők képviseletében fogalmazta meg gondolatait Gagyi Levente. Mint kifejtette: válaszokat szeretnének kapni arra, hogy mire számíthatnak a jövőben. „Rengeteg víz van a bányában, és szeretnénk tudni, hogy milyen forgatókönyvek léteznek. Ezért kérvényezzük egy munkabizottság felállítását, amelyben bányászok, geológusok, hidrológusok, tehát szakemberek vesznek részt. Ők készítsenek nekünk két-három variációt arról, hogy mi lesz a jövőben. Készüljön el egy optimistább és a legpesszimistább forgatókönyv is. Tudni akarjuk, hogy mi fog történni Parajdon és a Kis-Küküllő mentén” – osztotta meg a kezdeményezők képviselője.

„Fontos, hogy képesek legyünk együtt olyan jelzéseket eljuttatni Bukarestbe, hogy értsék meg, nem magunk vagyunk. Nekünk a legfontosabb, hogy a parajdiak érdekeit képviseljük Bukarestben,  nem pedig a bukarestiek érdekeit Parajdon. Fontos, hogy itt legyünk, az emberek számíthatnak ránk és megteszünk mindent annak érdekében, hogy előremozdítsuk ezt a kérdést” – emelte ki a demonstráción magánszemélyként megjelent Antal Lóránt szenátor.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szintén civilként vett részt a tüntetésen. Mint a Maszol érdeklődésére kifejtette: a közösség megválasztott képviselőjeként kötelességének érezte, hogy a parajdiak mellé álljon. „Az érintett intézményekkel és hatóságokkal szemben egy erős és hatékony követelést tudunk továbbítani, ami a parajdi emberekben megfogalmazódott. Érthető akár a düh is, hiszen július elsejére be kellett volna fejezni a patakmeder ideiglenes elterelését.  Most az információk szerint 10-13 nap késés van. Igen ám, de jövő hétre esőzéseket mondanak. A veszély nem múlt el, a veszély valós. Az országos hatóságok és cégek feladata és felelőssége ennek a helyzetnek a kezelése és gyors, hatékony megoldása. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy sokkal nagyobb felelősséggel kell ennek a katasztrófahelyzetnek a kezelését megvalósítani” – mondta el a politikus.

A kultúrháznál összegyűlt tömeg rövid eligazítás után a sóbánya irodái elé vonult, ahol skandálva követelték a felelősök kérdőre vonását, új bánya megnyitását, valamint tiszta és őszinte kommunikációt. A demonstrálók kéréseit 12 pontban összegyűjtő dokumentumot a bánya utcájában felállított, rögtönzött emelvényen a szervezők nevében felszólaló Reisz Ildikó osztotta meg az összegyűlt tömeggel.

Ebben többek között kérik

• a bányakatasztrófa kezelésében érintett szakértői csoport tagjai képesítésének és szakmai előéletének nyilvánosságra hozatalát
• a Korond-patak elterelésének munkafázisai és dokumentációi, határidői nyilvánosságra hozatalát
• az ivóvízhez való hozzáférés biztosítását és a Kis-Küküllő sótartalmának visszaállítását
• a kitelepített személyek helyzetének tisztázását
• új, működőképes, a Ro-Alerthez kapcsolódó monitoring rendszer létrehozását
• a helyi lakosság napi tájékoztatását magyar nyelven a község és a prefektúra honlapján
• a régi bánya rehabilitálását, vagy új látogatói és termelői bánya nyitását, valamint a bányakatasztrófával kapcsolatos tudományos szimpózium szervezését;

Az ismertetett dokumentumot a szervezők közlése szerint a demonstrációt követően a polgármesteri hivatalban átadták Hargita Megye Prefektusának, Petres Sándornak is.

Sorra léptek mikrofonhoz az esemény szónokai, hogy az összegyűlt tömeg előtt megfogalmazzák gondolataikat. Közben igazságot, felelősségre vonást, valamint új bánya megnyitását követelő rigmusok hangzottak el.

A tüntetést közös ima zárta, majd a résztvevők tiltakozásképpen fehér papírlapokkal borították el a bányavállalat udvarát, elmondásuk szerint azért, hogy a felelős vezetők legyen mire megírják felmondásukat.