A Romániánál jóval nagyobb átoltottságú európai országokban rendkívüli intézkedéseket vezetnek be ezekben a napokban a rekord napi fertőzésszámok miatt. Fejér Szilárd kémikus-kutató szerint azonban a riasztó adatok nem a vakcina eredménytelenségét bizonyítják, ellenkezőleg: a nyugat-európai járványhullám az oltatlanok hulláma.

Romániában a járvány – július közepén kezdődött – negyedik hulláma máris több mint húszezer ember életét követelte, és ez több mint az első két hullám áldozatainak a száma együtt. Az adatok ugyanakkor jelzik, hogy továbbra is lassul a járvány terjedése, de a kórházakra még mindig nagy nyomás nehezedik. A súlyos betegek és az elhalálozások nagy számát elsősorban az alacsony átoltottsággal magyarázzák: Romániában a vasárnapi adatok szerint a teljes lakosságnak mindössze 37 százaléka kapta meg a koronavírus elleni vakcina legalább első adagját.

Az utóbbi napokban azonban a járvány áttörte a relatív magas átoltottságú országok védelmét is, rekord napi esetszámokat jegyeztek több nyugat-európai államban. Hollandiában, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Horvátországban, Csehországban a szakemberek szerint már az ötödik hullám terjed, amit a kormányok újabb szigorító intézkedésekkel próbálnak megfékezni. Az Our World in Data adatai alapján készült térkép szerint ezekben az államokban az új fertőzések heti mozgóátlaga magasabb, mint Romániában:

A fenti adatok különösen azért szembeszökőek, mert – mint az alábbi térképen megfigyelhető – ezekben az államokban jóval magasabb az átoltottság, mint Romániában: Olaszországban, Nagy-Britanniában vagy Hollandiában a teljes lakosság több mint 70 százaléka megkapta már a vakcina legalább első adagját.

Ezek az adatok sokaknak azt sugallhatják, hogy az oltáskampány eredménytelen, hiszen a járvány jelenleg jobban terjed a nagyobb átoltottságú országokban, mint Romániában. Jelentősen árnyalják azonban a képet a súlyos betegek számára és az elhalálozásokra vonatkozó adatok. Az alábbi térképről például kiderül, hogy egymillió lakosra számítva Romániában kétszer nagyobb az intenzív osztályon ápolt koronavírusos páciensek száma, mint például Ausztriában:

Az oltás főként a súlyos megbetegedéstől véd

Fejér Szilárd kémikus-kutató a Maszol megkeresésére hangsúlyozta, a jelenlegi európai adatok nem az oltáskampány eredménytelenségét bizonyítják. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg Nyugat-Európában a koronavírus delta variánsa terjed, ami az eddigi változatoknál jóval fertőzőbb, gyakrabban okoz tünetes megbetegedéseket, illetve a fertőzött személy aktívabban terjeszti a kórokozót. A delta variáns pedig oltottaknál is okozhat tüneteket, megbetegedést, de a súlyos, kórházi ápolást igénylő betegségtől és a haláltól nagy arányban megvéd. Ugyanakkor a beoltottak – ha elkapják – kevésbé és kevesebb ideig fertőznek.

„A nyugat-európai járványhullám az oltatlanok hulláma” – szögezte le a sepsiszentgyörgyi szakember. Ez szerinte abból látszik, hogy főleg a gyerekek fertőződnek meg, akik Nyugat-Európában is kis arányban vannak beoltva. Ausztriában például a legutóbbi hét napban jegyzett új esetek egynegyede a 14 év alatti korosztályban jelentkezett. „Látszik tehát, hogy teljesen eltolódott a fiatalok felé a járványgörbe. Tudjuk, hogy Ausztriának elöregedő populációja van, vagyis alacsony a gyerekek lakossági aránya, így elmondható, hogy túlreprezentáltak a fiatalok a fertőzöttek körében. Kedvez a járvány terjedésének, hogy a gyerekek érintkeznek a felnőttekkel, illetve egymás között is a legtöbbet. De ha megnézzük a halálozási statisztikákat vagy a súlyos betegek arányát a fertőzöttek körében, a nyugat-európai országok egyelőre sokkal jobban állnak, mint mi” – magyarázta.

Fejér Szilárd megemlítette a 34 ezer lakosú Gibraltár esetét, ahol a felnőtt lakosság száz százaléka be van oltva, az utóbbi hetekben mégis radikálisan megnőtt az új fertőzések száma, ezért a kormány korlátozásokat vezet be, a többi között maszkviselésre, távolságtartásra szólítja fel a lakosságot. Ám a brit tengerentúli területen is megfigyelhető, hogy az új esetek túlnyomó többsége az 5-10 és a 10-15 éves korosztályból kerül ki. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: a kis létszámú lakossága miatt Gibraltár helyzetéből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Arra a kérdésünkre, hogy Románia szintjén miért éppen a legmagasabb átoltottságú régiókban (például Kolozsvár vagy Bukarest) jegyzik a legnagyobb esetszámot most, a járvány negyedik hullámában, Fejér Szilárd kifejtette: a nagyvárosokban rengeteg az interakció a különböző embercsoportok között, ezek a települések zsúfoltak, ezért az előző hullámokban is erősebben érintettek voltak. „Egyébként éppen a fertőzésnek való fokozott kitettség a magyarázata annak, hogy ezekben a nagyvárosokban az országos átlagnál nagyobb az oltakozási hajlandóság is. Több embernek van ugyanis olyan ismerőse, aki súlyosan megbetegedett vagy meghalt a járványban. Ezért a városi populáció ilyen szempontból felvilágosultabb” – vélekedett.

Az oltás önmagában nem állítja meg a járványt

A szakember hangsúlyozta, hogy az oltás önmagában nem állítja meg a járványt. Terjedésének megfékezéséhez az átoltottság növelése mellett a védekezési szabályokat – maszkviselés, távolságtartás, kézmosás – is be kell tartani. „Az oltás voltaképp önmagában is megállította volna a koronavírus korábbi variánsait. Csakhogy nem lehetett mindenkinek nagyon rövid idő alatt beadni a vakcinát, ami időt adott a mutációk kifejlődéséhez. És mivel maradtak fogékony populációk a harmadik-negyedik járványhullám után is, további hullámokra kell számítani” – részletezte.

Fejér Szilárd egyetért azokkal a román szakemberekkel, akik szerint Nyugat-Európában jelenleg már a járvány ötödik hulláma terjed, ami Romániába is el fog jutni. Emlékeztetett arra, hogy tavaly ősszel a romániai járványgörbe ellaposodott, majd az esetszámok január végén, február elején meredeken elkezdtek emelkedni. „Erre számíthatunk most is. Mivel az iskolák nem nyitottak meg nagy arányban az elmúlt két hétben, még nem látjuk ezt az emelkedést, viszont már az adatokon látszik, hogy a járvány lassulásának üteme csökken” – nyilatkozta a kémikus-kutató.

(Címlapfotó: Agerpres/EPA)