A küszöbön álló oltási kampányról, a jelenlegi vakcinák hatékonyságáról és esetleges mellékhatásairól faggattuk Fejér Szilárd sepsiszentgyörgyi kémikus-kutatót a Maszol #Fórum pénteki délutáni élő adásában a Facebookon. A szakértőtől olvasóink is kérdezhettek. A moderátor Márk Boglárka, a Maszol szerkesztője volt. Összefoglaltuk az elhangzottak lényegét.

Kell-e tartanunk az oltástól?

• A hatóságok által engedélyezett vakcinák hatásossága bizonyított, félnivaló nincsen, az emberek inkább az újdonságtól félnek; megfelelő kommunikációval ezek a félelmek eloszlathatók

Ugrottak-e át a lépéseket a vakcinák engedélyeztetési folyamatában?

• Évek óta jól bejáratott technológiákon alapul az új vakcinák legyártásra; a termelés elkezdése elsősorban pénzhiány miatt szokott elhúzódni, ezért volt néha akár több évre is szükség egy új oltás piacra kerüléséhez
• A koronavírus akkor globális kihívás, hogy az országok nem sajnálták a pénzt és a logisztikát, ez nagyon felgyorsította a folyamatot
• Újdonság, hogy a kutatási fázisok egy része egymással párhuzamosan zajlott, ez is gyorsított a folyamaton; az engedélyeztetés is fázisonként történt, az illetékes hatóságok már menet közben megkapták az adatokat

Előfordulhatnak-e súlyos mellékhatások?

• A tesztcsoportokban történtek halálesetek is, de nem bizonyított, hogy van ok-okozati összefüggés az elhalálozás és az oltóanyag beadása között

Milyen elvekre alapulnak a jelenlegi vakcinák?

• Eltérőek az elvek, a Pfizer és a Moderna új generációs elképzelések; az orosz vakcina például egy olyan vírusba csomagolja be a koronavírus információit, amely megfertőzi a sejteket, de nem okoz kárt, hanem kivált egy immunreakciót

Melyik a legbiztosabb vakcina?

• A hatékonyságot úgy számolják, hogy két embercsoportot oltanak be, az egyiket placebóval; azt nézik, hogy néhány hónapon belül hányan betegnek meg Covidban mindkét csoportban; így jöttek ki a 90-95 százalékos védettségi arányok a Pfizer vakcinájánál, ami meglepően jó adat, hiszen már 70 százalék fölött hatékonynak mondható egy oltás

Hatékony-e a vakcina, ha mutálódik a vírus?

• A koronavírus mutációs rátája kisebb az átlagos vírusokénál; havonta két betű cserélődik ki a vírus teljes génomjában; már több mutációja is terjed a koronavírusnak, a londoni variánstól azért tartanak, mert egy olyan részén is van mutáció, ami pont az a fehérje, amit a védőoltások legyártatnak a szervezettel; ám kicsi az esélye, hogy ez befolyásolja az oltások hatékonyságát

Be lehet-e oltani fél év alatt több millió embert, ahogy a kormány ígéri?

• Akkor lehet a járványt ellenőrzés alatt tartani, ha minél több embert minél gyorsabban beoltanak, mert akkor kialakul az úgynevezett nyájimmunitás; nem tudom, hogy Romániában ezt sikerül-e megoldani úgy, ahogy ígérik, de egyelőre az oltási kampány jól szervezettnek tűnik

A lakosság mekkora hányadát kell beoltani, hogy megállítsuk a járványt?

• A lakosság 60-70 százalékánál kellene megjelennie az immunválasznak, tehát a lakosságnak mintegy felét kellene beoltani, ha úgy számoljuk, hogy egy részük már átesett a fertőzésen

Lesz-e harmadik hullám?

• Nem szívesen tippelek, de harmadik hullám lesz; kérdés, hogy ennek mekkora ereje lesz; ha mindenki felelősségteljesen viselkedik, akkor megelőzhetőek a nagyobb gondok

Van-e esély, hogy a harmadik hullámra már kialakuljon nyájimmunitás?

• Ennek esélye nagyon kicsi, a lakosságnak legtöbb 10 százaléka eshetett át eddig a betegségen, ráadásul nem egyszerre; nem tudjuk, hogy mennyi idő múlva lelhet újra megfertőződni; a nyájimmunitás kialakításához oltásra van szükség

Hogy lehet az, hogy Kínában már eltűnt a járvány?

• Náluk nagyon nagy a fegyelem, hamar tanultak a történtekből, gyorsan meg tudják állítani a fertőzési láncolatot; egy-két fertőzés esetén rengeteg tesztet végeznek, amit a lakosság nem utasíthat el, ezt a nyugati demokráciákban nem lehet megoldani
• Romániában például egyáltalán nem hatékony a kontaktkutatás, nincs kontroll fölött a járvány, nem ismerjük a reális helyzetet; ez látszik a tesztek hatalmas pozitivitási rátájából

Önök a sepsiszentgyörgyi laboratóriumukban kifejlesztettek egy gyorstesztet, min alapul?

• Ez nem gyorsteszt, hanem egy laboratóriumi módszer; nem a mostani fertőzést lehet vele kimutatni, hanem azt, hogy ha valaki átesett a fertőzésen, akkor mennyi antitestet termelt; időben is lehet követni a módszerünkkel a szervezetben lévő antitestek mennyiségét; arra lesz nagyon jó a módszerünk, hogy az oltáskampányban lehet majd vizsgálni a beoltottak immunválaszát a vakcinára

Milyen típusú tesztek vannak?

• A fertőzés kimutatására a PCR-teszt az etalon, ám a PCR-tesztelési kapacitás véges; az antigén tesztek az ún. gyorstesztek, amelyek a vírusnak egy darabkákát, egy fehérjéjét mutatják ki az orrgaratból vett mintából; utóbbi tesztek nem olyan pontosak, érzékenyek
• Szlovákiában gyorstesztekkel tesztelték le a teljes lakosságot; kombinált stratégiát alkalmaztak; otthon marasztalták azokat, akik nem mentek el tesztelni, és sikerült kiszűrni a súlyosan fertőzőeket, megakadályozni fertőzési láncok kialakítását; Romániában is széleskörű tesztelésre lenne szükség, ha nem is szlovákiai léptékűre, még a harmadik hullám elején

Mennyi ideig biztosít védettséget az oltás?

• Kevés még erről az információ; azt tudjuk, hogy az oltás által kiváltott immunválasz nagyobb annál, mint amit a koronavírus-fertőzés vált ki a szervezetben; a vakcin esetében biztosak lehetünk abban, hogy amíg egy adott szintig le nem csökken az antitestek száma a szervezetünkben, addig nem fertőződünk meg

Van-e ellenjavallata a vakcinának?

• Angliában például elővigyázatosságból nem oltják be azokat személyeket, aki korábban súlyos allergiás ellenreakciót produkáltak valamire, ugyanis voltak néhányan, akiknek allergiás rohamuk volt a Pfizer vakcinájának beadása után; ez fog változni, ahogy egyre több embert oltanak be és egyre többet tudunk meg az oltások hatásairól
• Mindenestre ha választanunk kell az esetlege mellékhatással járó oltás beadása és a koronavírus-fertőzés között, inkább a vakcinát válasszuk, mert a Covidnak nagyon súlyos és hosszú távú tünetei is lehetnek