Mint ismert, a 117/2022-es számú sürgősségi kormányrendelet megváltoztatja az apasági szabadság időtartamára vonatkozó szabályokat és a munkaadók kötelezettségeit. Ezentúl öt nap helyett 10 nap pótszabadságot kapnak az újdonsült apukák, valamint tizenöt nap jár abban az esetben, ha az apa gyerekgondozási tanfolyamot is elvégzett.

Matekovics Hajnalka munkaügyi szakember a Maszol megkeresésére elmondta, az apasági pótszabadságot kérvényezni kell a munkaadótól, hiszen ez nem jár hivatalból. Ehhez egy kérvényt kell letennie az apának, amihez csatolnia kell a gyermek születési bizonyítványát. A születését követő 8 héten belül veheti ki a munkavállaló a szabadnapokat, akár a gyermek érkezésének első napjától kezdve megteheti ezt. „Szükséges a születési bizonyítványt is csatolni a kérvényhez, hiszen különösen nagy cégeknél a HR-es vagy a könyvelő nem tudja, hogy az alkalmazottak közül kinek, mikor születik gyereke” – magyarázta a szakember.

Az apukának elég csak egyszer elvégezni az gyerekgondozási tanfolyamot és minden gyermek után jogosult a 15 napnyi pótszabadságra. „Őrizze meg az erről szóló igazolást az apuka” – hívja fel a figyelmet Matekovics Hajnalka. Hozzátette, amennyiben a szülők elveszítették ezt a bizonylatot, vagy már korábban leadták, szükséges újra kikérniük az igazolást a tanfolyam elvégzéséről, ennek pedig elégséges csak a másolatát csatolni a kéréshez.

Az új szabályok szerint a munkáltatónak kötelessége tájékoztatni a munkavállalót az apasági pótszabadsághoz való jogáról, különben akár nyolcezer lejig terjedő pénzbírsággal sújthatják az adott céget. „A tájékoztatásnak nyoma is kell maradjon, így nem vonható felelősségre a későbbiekben. Ennek egyik módja, ha például a munkaadó a közös üzenőtáblára kitűzi a törvényt, esetleg levelezőlistán kiküldi az érintetteknek az információt” – tudatta Matekovics Hajnalka.

Debreczeni László adótanácsadó a Maszolnak korábban elmondta, apasági pótszabadságra jogosultak azok a munkavállalók, akik egyéni munkaszerződéssel, megbízási szerződéssel, vezetői szerződéssel és sportolói szerződéssel rendelkeznek, vagy a közalkalmazotti méltóságból eredő tevékenységet végzők is, illetve az apasági szabadság szolgálati időnek (régiségnek) minősül. Az apasági szabadságot teljes mértékben a munkaadó béralapjából kell kifizetni és a 10 vagy 15 napra járó juttatásnak meg kell egyeznie a fizetéssel, illetve az apasági pótszabadság napjait nem lehet levonni az éves pihenőszabadságból.

Az adótanácsadó arra figyelmezteti a munkaadókat, hogy az apasági szabadságon lévőket nem lehet elbocsátani, hasonlóan a szülői szabadságon lévőkhöz, de a tilalom nem vonatkozik a munkáltató bírósági reorganizációja vagy csődje esetén. A tilalom ellen vétő cégek 3000 és 10 000 lej közötti bírságot kockáztatnak. A munkafelügyelők, de 4000 és 8000 ezer lej közötti összegre büntethetik azt, aki megtagadja az apai szabadság jóváhagyását. Szintén 3000 és 10 000 ezer lej közti összegre büntethető, aki hátrányos megkülönbözteti az apasági szabadságról visszatérő alkalmazottat, például nem a korábbi vagy azzal egyenértékű munkát ad neki. Az új szabályok csak az augusztus 29. után benyújtott kérelmekre vonatkoznak.

Mint korábban írtuk, Csép Éva Andrea ismertette, hogy a következő másfél évben olyan törvénymódosításra lehet számítani, ami által meghosszabbítanák az apasági szabadságot, ez azt jelentené, hogy legalább négy hónapra tolnák ki a másik szülő gyerekfelügyeleti időszakát” – emelte ki Csép Éva Andrea.

A munkatörvénykönyv szerint a szülők eldönthetik, hogy az anyuka, esetleg az apuka megy el gyermeknevelési szabadságra, de egyszerre csak egyikük lehet gyermeknevelésin. Ugyanakkor kötelező módon a huszonnegyedik hónapot a másik szülőnek kell kivenni. Ez azért van, hogy mindkét szülő vegye ki a részét a gyereknevelésből.