Ezeket a szabályokat kell betartani a legeltetés során ahhoz, hogy baj esetén járjon a kártérítés
Csíkszeredában 2023-ra még egyetlen legeltetési engedélyt sem kérelmeztek, holott az érintetteknek május 10. előtt érdemes folyamodniuk a legális legeltetéshez szükséges iratokért.
A vadkárok bejelentésére és a kártérítés módszertanára vonatkozóan a korábbiaknál szigorúbb előírásokat fogalmaz meg az idén hatályba lépett 3/2023-as kormányhatározat. A gazdák és a pásztorok felelősségén múlik, hogy a vadkárokkal kapcsolatos kártérítés megtörténhet-e, vagy már a bejelentés alkalmával meghiúsul.
A vadászati és legeltetési törvényhez illeszkedő helyi önkormányzati határozat Csíkszeredában világosan leszögezi a legeltetés törvényességének mikéntjét. Az RMDSZ által kidolgozott új jogszabálynak köszönhetően a vadkárok megtérítése sok szempontból egyszerűsödött – de csak azok számára, akik törvényesen nevelik és legeltetik a haszonállataikat. Az illegálisan eljáró gazdákra és pásztorokra ugyanakkor nyomást gyakorol: ők eleve nem számolhatnak kártérítéssel, ráadásul jelentős bírság is fenyegeti őket.
Az említett helyi szabályzat hatályba lépését követő évben a gazdák és a pásztorok komolyan vették a rendelkezéseket, azóta viszont nem igazán alkalmazzák. Húsvétig például egyetlen legeltetési engedély sincs még kibocsátva Csíkszereda területére 2023-ra – holott 1000 szarvasmarhaféle, 5500 juh és 500 kecske is szerepel a mezőgazdasági nyilvántartásban! Akik szabályosan legeltetnének, azoknak igyekezniük kell, mert a pásztorok csakis nyilvántartott állatok legeltetetésére igényelhetnek engedélyt, és ennek végső határideje május 10., emlékeztet közleményében Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának sajtóosztálya.
A pásztor – aki egyben a rá bízott állatok gazdáit is képviseli – a városháza mezőgazdasági irodájában (44-es iroda) tájékozódhat bővebben a tudnivalókról, és a városházi iktatóban (42-es iroda) nyújthatja be a legeltetési engedély kiváltásának kérelmét. A kérelemben fülszám szerint fel kell sorolnia a rá bízott állatokat – ezeknek tehát a mezőgazdasági nyilvántartóban is szerepelniük kell –, és meg kell jelölnie, hogy a Csíkszereda közigazgatási területén fekvő 4600 hektárnyi legeltetésre alkalmas terület közül pontosan melyik részen kíván legeltetni.
Amennyire a pásztornak érdeke, hogy a rá bízott állatok dokumentáltak legyenek, ugyanúgy érdekük a gazdáknak, hogy a csordák, nyájak őrzése is hivatalos legyen: a pásztornak egyrészt tehát engedélye kell legyen, másrészt biztosítania kell az állatok megfelelő védelmét. A pásztorkutyáknak ugyanúgy szerepelniük kell az állatorvosi nyilvántartásokban, és csakis nyomkövetővel ellátott ebek lehetnek – hívja fel a figyelmet a polgármesteri hivatal. Hozzáteszik: ha a fentebiek közül bármelyik feltételnek nem tesz eleget a pásztor vagy a gazda, akkor esélytelen a vadkárok megtérítése.
A pásztornak egyébként csordánként/nyájanként 1000 lejes illetéket kell befizetnie egy teljes évre, további 1000 lejt garanciában kell a várospénztárban hagynia – ezt később visszakapja, ha nem történik kihágás az év folyamán. Az illeték értékét jóval meghaladhatja a begyűjthető bírságok összege (a kihágás súlyosságától függően 500–6000 lej), és nem árt tudni: idéntől szigorúbb ellenőrzések várhatók.