Ezek a politikai vezetők lesznek ott az RMDSZ temesvári kongresszusán a hétvégén
Az RMDSZ április 28–29-én Temesváron tartja meg 16. tisztújító kongresszusát. A Szövetség legmagasabb szintű döntéshozó fórumának megnyitójára és a politikai vezetők köszöntőire pénteken délután kerül sor, míg szombaton a kongresszusi munkálatok az elnöki beszámolóval, politikai vitával és tisztújítással folytatódik. Ők lesznek ott.
Az RMDSZ sajtóosztályától megtudtuk azt is, hogy kik azok a politikai vezetők Romániából, Magyarországról és a Kárpát-medencéből, illetve nemzetközi partnerek és az erdélyi magyar intézmények képviselői, akik jelen lesznek és beszédet mondanak a kongresszuson:
- Cătălina Galer, Klaus Iohannis államelnök államtanácsosa;
- Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke, a PSD elnöke;
- Nicolae Ionel Ciucă, Románia miniszterelnöke, a PNL elnöke;
- Gál Kinga, a Fidesz alelnöke;
- Dominic Fritz, Temesvár polgármestere;
- Nicolae Păun, a Pro-Europa Roma Párt elnöke;
- Gheorghe Nacov, a Bánsági Bolgárok Egyesületének elnöke;
- Adrian Miroslav Merka, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének elnöke;
- Gheorghe Firczak, a Romániai Rutének Kulturális Szövetségének elnöke.
A temesvári kongresszuson a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői is részt vesznek:
- Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke;
- Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke;
- Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke;
- Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke.
A kongresszus részletes programjáról itt írtunk bővebben.
Mint ismert, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) múlt heti döntése szerint több kongresszusi dokumentum kerül a küldöttek elé elfogadásra. A felzárkózás évtizede 2023–2030 címet viseli a szövetség új programja, amely a meglévőt hivatott aktualizálni. Székely István ügyvezető alelnök a kongresszus elé kerülő programterv ismertetésekor elmondta: a régi és az új kiegészíti egymást. Míg az eredetiben célként szerepel az autonómia, az új a kisebbségi törvényt tartja aktuálisnak. Közölte ugyanakkor, hogy ennek három sarokköve van: a népszámlálás eredményei, a kormányzati szerep és a 2024-es.
A másik elfogadott munkadokumentum címe Állásfoglalás a magyar romák egyenlő társadalmi részvételéről. A népszámlálás előzetes adatai szerint ugyanis több mint 100 ezer magyar roma él Romániában, akik szintén nemzetalkotó közösséget jelentenek, így az RMDSZ-nek fel kell vállalnia a helyzetük rendezését. Az RMDSZ a dokumentumot egy stratégia alapjának szánja, melynek célja, hogy a jövőben „a magyar roma közösség egyenlő rangon és szinten vegyen részt a romániai magyar társadalom építésében”.
CSAK SAJÁT