Erzsébet-napi búcsún szentelték fel a megújult nagyenyedi római katolikus templomot

A 2022. november 19-i búcsú kiemelt eseménnyé vált a nagyenyedi római katolikus hívek életében, hiszen ekkor történt meg a külsejében teljesen felújított templomuk, a hozzácsatolt minorita rendház illetve a restaurált orgonájuk megszentelése.

A nagyenyedi római katolikus hitközösség minden évben megtartja védőszentjének, Árpád-házi szent Erzsébetnek a tiszteletére rendezett búcsút. Az idei ünnepség hangsúlyozottan hálaadó szellemiségben zajlott, hiszen ebben az évben több beruházást sikerült megvalósítani: megtörtént a műemléktemplom és a kolostorépület frontjának teljes restaurálása, megjavították a tetőszerkezetet, restaurálták az orgonát, a templom díszkivilágítást kapott és rendbehozták a temetőt is.

A felújításhoz szükséges pénzforrások tetemes részét Magyarország kormányának támogatásával, a Bethlen Gábor Alap által sikerült biztosítani, de a munkálatokat finanszírozta a román kormány is. A javításokhoz hozzájárult a  helyi és a megyei tanács, de szükség volt ezenkívül 30 ezer lej önrészre is. Szász János plébános, a 220 fős helyi katolikus közösség nevében, megköszönte a támogatásokat. „Mi együtt járunk”- hangsúlyozta, arra utalva, hogy a kis közösség figyelemreméltó megvalósítása csakis a több irányból érkező segítség révén valósulhatott meg.

Az ünnepélyes szentmisét Kerekes László, a Gyulafehérvári Főegyházmegye  segédpüspöke celebrálta, aki megáldotta a felújított templomot, kolostort és orgonát. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Soltész Miklós, a Magyar Kormány Egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki rámutatott arra, hogy a nehéz időkben vigyázni kell egymásra. Fellépett a Bethlen Gábor Kollégium Szabó Zsombor karnagy-zenetanár által vezényelt kórusa, amelyik A. Charpentier Te Deum-át és S. K. Hine Nagy Istenem című műveket adta elő.

A felújított épületegyüttes Nagyenyed főterének egyik gyöngyszeme. Az 1745-1757 között épült, 400 fő befogadására alkalmas barokk templom Erdély egyik legszebb és legnagyobb ilyen jellegű építménye. A mai rendház építését 1812-ben kezdték meg a ferencesek. A tragikus kimenetelű forradalmi események közepette, 1849-ben leégett a rendház fedele, az orgona tönkrement és a templom is majdnem elpusztult. 1853-ban Wiszkóczi házfőnök renováltatta és újra befedette a templomot és a rendházat, 1896-ban pedig Kovrig Tivadar támogatásával felépült a torony is. Az 1853-ban épült, frissen restaurált orgona  építészettörténeti jelentőséggel bír, hiszen ez a híres orgonaépítő mester, Kolonics István első erdélyi munkája.

Kapcsolódók

Kimaradt?