Nem sikerült az érettségije, de kapott munkát havi 8000 lejért  – sokszor hallunk hasonló történetekről a környezetünkben és egyáltalán nem ritka, hogy a diplomával nem rendelkezők kitűnő álláslehetőséget kapnak. Mint kiderült, rengeteg esélyük van elhelyezkedni a fiataloknak, a szabadon lévő állások csupán 7 százaléka szól a felsőfokú végzettségűeknek.

Nagyon sok esélyük van elhelyezkedni a munkaerőpiacon azoknak a fiataloknak, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel – tudtuk meg Békési Csabától, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatójától. „Ha csak Bihar megyéről beszélünk, minden hónapban ezer betöltetlen állást tartanak számon, ezek pedig csak a bejelentett munkahelyek, a valóságban sokkal több van. Országos szinten több mint 300 ezer szabad munkahelyről beszélünk és ezeknek csak a töredéke, kevesebb mint 7 százaléka szól felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek” – emelte ki.

A legtöbb munkahely középfokú végzettségűeknek szól, míg a munkáltatók kétharmada képzés nélküli munkaerőt szeretne alkalmazni. Békési Csaba szerint ennek több oka is van. Egyrészt a munkáltató szeretné betanítani a munkaerőt, másrészt a képzés nélküli munkavállalókat minimálbérrel is tudja alkalmazni. Ugyanakkor fontos szempont az is, hogy az a munkavállaló, aki nem végzett egyetemet, sokkal könnyebben tud más területeken is elhelyezkedni, mint aki kimondottan egy szakra specializálódott.

Nyáron, júliusban és augusztusban a turizmus nagyon erős szereplője a munkaerőpiacnak, rengeteg munkáltató jelentetett meg munkahelyeket ebből a szektorból, ugyanakkor az építőiparban, a könnyűiparban is sok munkaerőre van szükség. Ezeket követik a gyárak: a megmunkálási iparban, az autógyártási szektorban, a kábelgyártásban, az elektrotechnikai gyártásban is rengeteg munkahelyet hirdetnek meg – részletezte a szakember.

Békési Csaba kérdésünkre elmondta, a bérezési szint is növekvőben van, és természetesen nem azért mert a gyárak jobban teljesítenek, hanem mert a munkáltatók rájöttek, hogy már nem találnak minimálbérre munkaerőt. „Például az egyik legnagyobb Bihar megyei munkáltató bejelentette, hogy augusztus elsejétől a minimális bér, amivel alkalmaz képesítés nélküli embereket, 4200 lej. Úgyhogy természetesen a fizetéseket emelik, de ez egy szükséges lépés” – fejtette ki Békési Csaba.

Hangsúlyozta, fel kell zárkózni az európai országokhoz a bérezési szint terén. „Nehéz elfogadtatni egy fiatallal, aki éppen szobalányként vállalna munkát egy szállodában, hogy maradjon Romániában, ha a fizetése havi 350 euró, miközben ugyanabban a hotelláncban Ausztriában, ugyanazért a munkáért 1620 eurót kereshet” – példázódott a szakember. Hozzáfűzte, közben ha összehasonlítjuk a szobák árát, nincs olyan nagy eltérés Ausztria és Románia között, nagyjából ugyanannyiért tudunk szobát kivenni külföldön, mint itthon. „Felmerül a kérdés, hogy akkor nem elvárható a gazdaságtól és a munkáltatótól, hogy a bérezési szintet próbálja felemelni? Rá kell jönniük arra, hogy nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet visszahozni azokat, akik elhagyták az ország határait” – hangsúlyozta.  Úgy véli, a magyar fiatalok könnyebben elhagyják Romániát. Itt beszélhetünk nyelvi problémákról is, és a magyar munkaerőpiacon jobban el tudnak helyezkedni.

Nagyon keresik a különböző felnőtt képzéseket végzett munkavállalókat is: a kozmetikusok, a stylistok, a fodrászok is nagyon jól keresnek.

Békési Csaba azt tanácsolja, csak engedélyezett képzéseket végezzenek el a fiatalok, tehát akkreditált kurzusokat. „Itt általában a költség szempontjából nincsenek különbségek, de mindenképp jó engedélyezett kurzust választani, ami elvégzése után beiktatott diplomát kapnak a munkavállalók.

Ezt gondolják az olvasóink

Szókimondó sorozatunkat sokan ismerhetik: ha olyasvalami történik, amiről érdemes beszélgetni, vitaindító kérdést teszünk fel követőinknek. Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak az olvasók: egy diplomás értelmiségi vagy egy jó szakember él meg jobban? A Maszol Facebook-oldalán közzétett kérdésünkre 57 hozzászólás és 115 reakció érkezett, megosztó vélemények születtek a témában.

János úgy véli, jó szakemberből igen kevés van, mert Romániában nem megfelelő a szakképzés. „Diplomás értelmiségivel pedig lassan gátat lehetne dugni. Teljesen természetes, hogy egy jó szakember jól meg tud élni”, ők általában sokat is dolgoznak, napi 10-12 órát”.

Klementina is egyetért Jánossal, ő úgy fogalmazott, ha szakembert hív, nem a diplomáját nézi, hanem a munkáját. „Az többet ér, mint egy papír, csak sajnos lassan több a papíros ember, mint a szakember”.

Kristóf hozzászólásában kiemelte, az a lényeg, hogy a munkavállaló talpraesett és buzgó legyen. „Hiába vagy diplomás vagy jó szakember, ha megelégedsz azzal a kevéssel, amit adnak” – írja.

Levente a hozzászólásában megfogalmazta: „nyugaton azt tapasztaltam, hogy a diplomával nagyobb a flexibilitás – azt jelzi, hogy képes vagy megszerezni egy egyetemi diplomát, képes vagy vizsgázni, változó környezetben, változatos nyomásnak megfelelni, képes vagy tanulni, míg szakmunkásként elkönyvelnek, hogy csak ahhoz értesz. Ezért nem ritka, hogy egy cégnél a szakmunkások végzik el az adott feladatot, de a náluk jobban kereső menedzserek gyakran az adott szakterülethez sehogy sem köthető bölcsészdiplomával rendelkeznek. Én otthon ismerek hasonló példákat, pl. filozófia diplomával rendelkező tanár váltott állást és lett egy belsőépítészettel foglalkozó cég regionális menedzsere” – írja. Hozzáfűzte: a poszthoz érkező legtöbb hozzászólás a diploma negatív aspektusát emeli ki. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a technológia fejlődése a szakmunkás állások elavulásához vezet inkább.

Munkanélküli minden ötödik romániai fiatal

Egyébként nemrég a Maszolon is beszámoltunk arról, hogy a romániai fiatalok körében lényegesen nagyobb az állástalanok aránya, mint a népesség egészében. 2022 utolsó negyedévében a 24 évnél fiatalabbak 22 százaléka nem dolgozott, ami több mint négyszerese az országos átlagnak.

A statisztikákban jelenleg összesen 445 ezer munkanélküli szerepel. Ez több mint Nagyvárad, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely lakossága együttvéve. Ha valamennyi állástalan egy helyen élne, akkor az Bukarest után az ország második legnépesebb városa lenne.

Annak, hogy a fiatalok körében ilyen magas a nem dolgozók aránya, több oka van. Az egyik az, hogy sokat közülük még tanulnak, ezért nem is próbálnak elhelyezkedni. Megfelelő állást találni gyakran azok számára is kihívást jelent, akik dolgoznának, mivel a munkáltatók ódzkodnak azoktól, akik nem rendelkeznek szakmai tapasztalattal.