Vizsgaeredmények Székelyföldön: románból nagyot javítottak az érettségizők
A székelyföldi magyar érettségizők idén is román nyelv és irodalomból teljesítettek a leggyengébben, azonban Hargita, Kovászna és Maros megye is javított a tavalyi eredményekhez képest. Ami az összesített, óvások előtti eredményeket illeti, Hargita, Maros és Kovászna megye is az országos átlag felett teljesített. Körképünkből az is kiderül, hogyan teljesítettek a magyar tagozaton tanuló székelyföldi gyerekek a román vizsgán.
Az országos adatok szerint a diákok 74,8 százaléka ment át a vizsgán összesítésben az idén és korábban végzettek átlagát nézve, míg tavaly 74,3 százalékos volt az óvások előtti átmenési arány.
Hargita megye: javítottak románból, de még mindig nagy a lemaradás
Hargita megyében az idén végzett diákok 75,8 százaléka ment át (tavaly 73,1 százalék) a vizsgán, ami meghaladja az országos átlagot. A sikeresen vizsgázók közül 363-an 6 és 6,99 közötti, 478-an 7 és 7,99 közötti, 546-an 8 és 8,99 közötti átlagot értek el, míg 201 tanuló 9-esnél magasabb átlaggal zárta a vizsgát. Tízes átlag ezúttal nem született a megyében. Az oktatási ágak szerinti bontásból kiderül, hogy az elméleti líceumok diákjai teljesítettek a legjobban: körükben 82,8 százalékos volt az átmenési arány.
.jpg)
A román nyelv és irodalom írásbeli vizsgán Hargita megyében 6,50-es átlag született, miközben a dolgozatok 79,16 százaléka érte el az átmenő jegyet. Ez az egyik legalacsonyabb eredmény az országban, és jelentősen elmarad a 7,17-es országos átlagtól. A legalább ötös jegyet elérők országos aránya 88,42 százalék volt. Román nyelv és irodalomból a Hargita megyei diákok 79,16 százaléka szerzett ötöst vagy annál nagyobb jegyet, ám javítottak tavalyhoz képest, akkor 72,03 százalék ment át.
A tantárgyankénti eredmények alapján Hargita megye diákjai a legjobb teljesítményt a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgán nyújtották. Az anyanyelvi dolgozatok átlaga 8,13 volt, miközben a vizsgázók 97,95 százaléka szerzett átmenő jegyet.
A második legerősebb vizsga a profilnak megfelelő választott tantárgy volt, ahol a megyei átlag 7,62, az átmenési arány pedig 89,54 százalék. A kötelező tantárgyból – matematikából vagy történelemből – a megyei átlag 6,88 volt, miközben a dolgozatok 84,88 százaléka kapott legalább ötös jegyet. Országos szinten az átlag 7,26 volt.
A legeredményesebb tanintézmény a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum volt, ahol valamennyi vizsgázó sikeresen érettségizett. A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium 98,81 százalékos, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium 98,18 százalékos, a Tamási Áron Elméleti Líceum pedig 97,3 százalékos átmenési aránnyal zárta a vizsgasorozatot.
Kovászna megye: látványosan javultak az eredmények románból is
Idén látványosan javultak az érettségi eredmények Kovászna megyében: az átmenési arány több mint hat százalékkal nőtt tavalyhoz képest, a háromszéki végzősök gyakorlatilag hozták az országos átlagot. Bár a román nyelv továbbra is a legnehezebb tantárgynak számít, a háromszéki magyar diákok csaknem 86 százaléka sikeresen teljesítette ezt a vizsgát. Kiss Ime főtanfelügyelő elemzése szerint ma már nem a román nyelv, hanem a szaklíceumok eredményessége jelenti a legnagyobb kihívást.
Kovászna megyében idén 1210 végzős diák iratkozott be az érettségi vizsgára, közülük 1185-en jelentek meg az írásbeliken. Az első eredmények – az óvások előtti adatok – szerint a vizsgázók 74 százaléka, vagyis 877 diák szerzett legalább 6-os átlagot, ezzel megszerezve az érettségi oklevelet. Ez jelentős előrelépés a tavalyi 67,63 százalékos átmenési arányhoz képest: a most érettségizett háromszéki diákok a tavalyiakhoz képest 6,37 százalékponttal javítottak.
Kiss Imre rámutat, hogy ha csak az idei végzősök teljesítményét elemezve az eredmények még kedvezőbbek: körükben 79 százalékos az átmenési arány, ami mindössze hét tized százalékponttal marad el a 79,7 százalékos országos átlagtól. Ez azt jelzi, hogy Kovászna megye hosszú idő után felzárkózott az országos átlaghoz.
A székelyföldi megyék összehasonlításában is kedvező képet mutatnak az adatok. Az idei végzősök körében Maros megyében 79,3 százalékos, Kovászna megyében 79 százalékos, míg Hargita megyében 75,8 százalékos volt az átmenési arány.

Országos összevetésben Kovászna megye a középmezőnyben helyezkedik el: elmarad ugyan az éllovas Kolozs (85,3 százalék), valamint Brassó (81,3 százalék) és Fehér megye (81,4 százalék) eredményétől, ugyanakkor messze megelőzi a sereghajtó Ilfovot (55,3 százalék), Mehedinți (60,1 százalék) és Călărași (61,3 százalék) megyét.
A háromszéki főtanfelügyelő részletes elemzése szerint a román nyelv és irodalom továbbra is a háromszéki diákok legnehezebb vizsgája, ugyanakkor az eredmények egyértelmű fejlődést mutatnak.
Ebből a tantárgyból a Kovászna megyei átlagjegy 6,89 lett, ami ugyan elmarad a 7,17-es országos átlagtól, de jelentősen meghaladja Hargita megye 6,50-es átlagát, és több román többségű megye – például Ilfov (6,25), Mehedinți (6,37) vagy Giurgiu (6,41) – eredményét is.
A román tagozaton 317 diák iratkozott be, közülük 22-en buktak meg, így 93 százalékuk sikeresen vizsgázott. A magyar tagozaton 761 diák jelentkezett a román írásbelire, közülük 107-en nem érték el az átmenő jegyet. Ez azt jelenti, hogy a háromszéki magyar érettségizők 85,9 százaléka sikeresen teljesítette a román vizsgát, ami az elmúlt évekhez képest kiemelkedően jó eredménynek számít.
Míg románból még van lemaradás, a másik két kötelező írásbeli vizsgán Kovászna megye már pontosan az országos átlagot érte el. A matematika vagy történelem vizsgák átlaga egyaránt 7,26 lett országosan és megyében is, míg a választott tantárgyaknál mindkét átlag 7,66. Az átmenési arányok ráadásul ezekből a tantárgyakból meghaladják az országos szintet. A matematika és történelem vizsgákon a háromszéki diákok 87,9 százaléka érte el az átmenő jegyet az országos 85,73 százalékkal szemben, míg a választott tantárgyaknál 90,84 százalékos volt a sikerességi arány az országos 88,38 százalékhoz viszonyítva.
Magyar nyelv és irodalomból szintén kiváló eredmények születtek: a 761 beiratkozott diák közül 758-an jelentek meg, és csupán 26-an buktak meg, így a tantárgy sikerességi rátája elérte a 96,6 százalékot.
Kiss Imre elemzése szerint az idei adatok alapján Kovászna megye legnagyobb oktatási kihívását már nem kizárólag a román nyelv jelenti. A különbség sokkal inkább az egyes iskolatípusok között mutatkozik meg. Az elméleti líceumok diákjai kiemelkedően teljesítettek: körükben az átmenési arány 92,5 százalék volt, ami 3,4 százalékponttal meghaladja az országos átlagot. Ezzel szemben a technológiai líceumokban – vagyis a szakközépiskolákban – mindössze 34,7 százalékos átmenési arány született, miközben országosan ez az arány közel 60 százalék. A vokacionális líceumok eredménye 78,5 százalék lett, ami alig marad el az országos átlagtól.
Az idei érettségi legjobb eredményét a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum egyik végzőse érte el, aki 9,98-as átlagot szerzett. Román nyelv és irodalomból 9,95-öt, matematikából és kémiából egyaránt 10-est kapott. Kovászna megye tíz legjobb érettségizője közül öten a bodzafordulói Mircea Eliade Elméleti Líceumban végeztek, ketten a Kőrösi Csoma Sándor Líceumból kerültek ki, míg egy-egy diák a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnázium, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, valamint a kézdivásárhelyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium végzősei közül került a legjobbak közé.
Maros megye: sokat javítottak románból a magyar diákok
Maros megyében az idei végzősök 79,3 százaléka sikeresen vizsgázott, ami meghaladja az országos átlagot. A megye összesített átmenési aránya – amely a korábbi évfolyamokból vizsgázókat is tartalmazza – 73,62 százalék volt, ez közel egy százalékponttal jobb a tavalyi eredménynél.
A magyar tannyelvű osztályok diákjai is jól teljesítettek. Román nyelv és irodalomból az átmenési arány 88,2 százalék volt, ami jelentős javulás a tavalyi 81,42 százalékhoz képest. A legalább ötös jegyet elérők országos aránya 88,42 százalék volt, ehhez nagyon közel van Maros megye.
_(2).jpg)
A kötelező tantárgyból – matematikából vagy történelemből – a magyar tagozatos diákok 96,6 százaléka szerzett átmenő jegyet, a szaknak megfelelő tantárgyból 89,7 százalék, míg a választott tantárgyból 94,14 százalék volt a sikerességi arány.
Az óvások előtti eredmények alapján a marosvásárhelyi magyar középiskolák vezetik a rangsort. A legjobb eredményt a Bolyai Farkas Elméleti Líceum érte el. A második helyen a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum áll 98,68 százalékkal, az első ötben pedig a Marosvásárhelyi Református Kollégium is szerepel 95,24 százalékos átmenési aránnyal.
A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban az idei tanévben 191 diák végzett, mindannyian sikeresen vizsgáztak. Huszonnyolc tízes osztályzat született: 14 matematikából, 2 történelemből, 8 biológiából, 1 kémiából, 1 fizikából, 2 földrajzból.
A megye egyetlen színtízes érettségi átlagát a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium végzőse, Alexia Precup érte el. Tavaly egyetlen olyan diák sem volt, aki minden tantárgyból a maximális pontszámot érte volna el.
Maros megyében 3200-an iratkoztak be az idei érettségire, 3131-en jelentek meg a vizsgákon. Két diákot kizártak, 2305-en szerezték meg az érettségi oklevelet.
Kelemen Hunor szerint jó az irány
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Facebookon gratulált az érettségizőknek. Mint fogalmazott: „az idei eredmények jobbak a tavalyiaknál, a székelyföldi megyék az országos átlag fölött teljesítettek, román nyelvből pedig tovább javultak az eredmények. Gratulálok a diákoknak, és köszönöm a tanárok, valamint a szülők munkáját is. De ha az érettséginek örülünk, a nyolcadikos képességvizsga gondjairól sem hallgathatunk. Sok jogos panaszt hallottunk. Apaként engem is felháborít, ha egy vizsga elveszi a diákok önbizalmát. Ha már a tananyag arról szól, hogy gyerekeink bátran szólaljanak meg románul a hétköznapokban, a barátaikkal, a boltban, bárhol, akkor a vizsgának is ezt kell számonkérnie!”
Hozzátette: „Sokat dolgoztunk azért, hogy a magyar diákoknak külön tantervük, tankönyveik és hozzájuk igazított tételeik legyenek, hiszen ez nem az anyanyelvük. Az eredmények azt mutatják: ez a jó irány. Most azon dolgozunk, hogy még jobb tankönyvek készüljenek. Mindig van mit javítani. Ezért én is arra kérem a pedagógusokat: kapcsolódjanak be bátrabban a tankönyvíró és tételkészítő munkába, és soha ne féljenek elmondani, hol kell javítani a rendszeren. Jó tananyag, jó könyvek, jó tételek: ezek mutatják meg hitelesen, mit tudnak a diákjaink.”
CSAK SAJÁT
