Erdélystat: a romániai iskolák közel tíz százalékában zajlik magyar nyelvű oktatás

A romániai magyar iskolahálózat szerkezetét és főbb jellemzőt tekinti át az Erdélystat friss elemzése.

A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában (oktatási helyszínén) működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult. A romániai iskolák 9,5 százalékában van magyar nyelvű képzés, a magyar nyelven tanulók aránya a közoktatásban 4,9 százalékos.

Ez oktatási szintenként eltérő: az elemi és általános iskolai képzésben 5,5 százalékos, líceumi szinten viszont már jelentősen alulreprezentáltak a magyar nyelven tanulók, arányuk csupán 3,8 százalék (a hivatási képzésben 7,5; az elméleti profilt végzők esetében 3,9; szaklíceumi szinten pedig csupán 2,9 százalékos). A hároméves szakiskolai képzésben kiemelkedőnek tekinthető a magyarul tanulók aránya (6,2 százalékos), a posztlíceumi (felsőfokú technikumi) szakképzésben viszont csupán 1150-en tanultak magyarul (1,3 százalék).

Magyar nyelvű elemi oktatás 831 iskolában, általános iskolai osztály pedig 507 oktatási helyszínen van. Magyar középiskolai oktatás 126 líceumban zajlik (71 iskolában elméleti, 37 iskolában hivatási, 59 iskolában pedig szaklíceumi képzés), szakiskolai képzés 61 helyszínen, posztlíceumi oktatás pedig 16 helyszínen van.

A kizárólag magyar iskolába járók aránya Székelyföldön a legmagasabb

A magyar nyelven tanuló diákok mintegy kétharmada (65,7 százaléka) kizárólag magyar nyelvű osztályokkal rendelkező iskolákba jár, a vegyes tannyelvű iskolákba járók aránya Szilágy, Beszterce-Naszód, Maros, Brassó és Szatmár megyékben kiemelkedő. A kizárólag magyar iskolába járó diákok aránya értelemszerűen Székelyföldön a legmagasabb (85 százalék), viszont a szórványrégiókban is jelentősnek tekinthető: Bánságban 77 százalék, Dél-Erdélyben 60 százalék, Észak-Erdélyben 57 százalék.

A nagyobb iskolákban a magyarul tanulók alulreprezentáltak

A magyar oktatási hálózat jelentősen fragmentált, magyar nyelvű képzés még a 200-300 magyar lakossal rendelkező településeken is gyakori. Ennek elsődleges oka a magyar népesség területi eloszlása Erdélyen belül. A fragmentáltság azt is jelenti, hogy a magyarul tanuló diákok a kisebb méretű iskolákban felülreprezentáltak: 30 százalékuk 200 főnél kisebb létszámú iskolákba jár (szemben a romániai diákpopuláció 21 százalékával), további 29 százalékuk pedig 200–499 fős intézményekbe (ez országosan 22,5 százalék).

A nagyobb iskolákban a magyarul tanulók jelentősen alulreprezentáltak, csupán 16 százalékuk látogat 800 főnél nagyobb oktatási helyszíneket, szemben az országos 35 százalékkal. Szintén ezzel függ össze, hogy a magyar oktatási hálózaton belül jelentős arányú a szimultán (összevont osztályokban történő) oktatás. A több osztálycsoport egyidejű jelenlétével zajló osztott képzés leginkább alapfokon jellemző, a magyar elemisek mintegy egyötöde (21 százaléka, azaz 10 580 tanuló), illetve az általános iskolások 9 százaléka szimultán oktatásban részesül.

Az alacsony létszámú magyar osztályok alapvetően a szórványmegyékben jellemzőek, helyenként az elemisek akár többsége szimultán oktatásban vesz részt (Fehér megye 61 százalék, Beszterce-Naszód 49 százalék, Hunyad és Arad 36 százalék, Máramaros 35 százalék, Temes 33 százalék, Szeben 31 százalék).

A magyar oktatási kínálatban számos terület hiányos, legalábbis az országos választékhoz képest. A magyarul tanulók alulreprezentáltak a filológia, de részben a matematika–informatika és társadalomtudományi képzésben (elméleti líceumok), a testnevelési osztályokban (hivatási képzés), a mechanika, élelmiszeripar, környezetvédelem, közgazdaságtan szakokon (szaklíceumok), illetve az egészségügyi asszisztensi, ápolói (posztlíceumi) képzésben.

(Címlapfotó forrása: MTI/Rosta Tibor)

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?