Engedelmesség-szérum és 5G – Hubbes László-Attila egyetemi oktatót kérdeztük az oltásellenzőkről

Oltásóvatosságról és -szkepticizmusról is beszélhetünk a vakcinát ellenzők és az oltáshívők mellett – árnyalta a Maszolnak a képet Hubbes László-Attila egyetemi oktató. A Sapientia csíkszeredai kara társadalomtudományi tanszékének adjunktusát a koronavírus elleni oltással kapcsolatos összeesküvés-elméletekről kérdeztük. Arra is választ adott: mit tenne a romániai hatóságok helyében annak érdekében, hogy növelje a társadalom koronavírus elleni oltásba vetett bizalmát.

Romániában, de világszerte is dübörög a koronavírus elleni oltási kampány, hiszen a tudomány jelenlegi álláspontja szerint csak nagy arányú átoltottsággal kaphatjuk vissza – legalább részben – valamikori életünket. Egyelőre a vakcinahiány miatt döcög az oltási sebesség, de oltásellenes hangokból is találni bőven itthon. A jelenség egyébként nem újkeletű – a vakcinákkal szembeni szkepszis tetten érhető a gyermekeknek szánt kötelező oltások esetében, de az influenza- vagy akár a HPV-vírus elleni védőoltás esetében is.

Fontos oltásóvatosságról is beszélni

Hubbes László-Attila csíkszeredai egyetemi oktató úgy látja, a koronavírus tagadásának jelensége sokkal általánosabbnak tűnt, mint az oltásellenesség, sarkítva tehát elképzelhető, hogy egy személy megrögzött vírustagadó, de nem kimondottan oltásellenző, legfeljebb szkeptikusan vagy óvatosan viszonyul a kérdéshez. Kardos Gábor filozófust idézve a Sapientia adjunktusa felhívta a figyelmet, a végletek mellett hasznos oltásóvatosságról is beszélni.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

„Kardos Gábor elkülönít oltáselleneseket, akik nagyon vehemensen ellenzik az oltást, ők azok, akik többnyire vírustagadók is, és az összeesküvés-mentalitás irányából érkezik a véleményük. Az oltásszkeptikusok viszont nem föltétlenül vírustagadók: sokan az oltások hatékonyságában kételkednek, a gyors kidolgozásuk, a hosszútávú ellenőrzések folyamatának egyelőre nem lefedettsége, követhetetlensége miatt. A harmadik kategória az oltásóvatosság, ami nem annyira az oltások ellen van, hanem ezzel az oltással kapcsolatosan vannak fenntartásaik: nemcsak azért, mert ilyen gyorsan kísérletezték ki ezeket a vakcinavariánsokat, hanem azért is, mert több nagy globális gyógyszerkonszern nagyon erőteljesen szem előtt tartja a gazdasági érdekeket is, és ugyanígy egyes nyugati vagy keleti országoknak a kormányai, gazdasági érdekei igencsak befolyásolják. Kemény verseny van, egymást nemcsak támogatják, hanem hitelteleníteni is igyekeznek egymás oltóanyagát. És természetesen vannak az oltáshívők. Itt is lehet beszélni kritikusabb vagy sokkal bizakodóbb oltáshívekről, akik bíznak az orvostudományban és a gyógyszeriparban, valamint abban, hogy a gyors oltáskampány sikeresen le tudja győzni a vírus terjedését és kialakítja a nyájimmunitást” – ismertette Hubbes László-Attila.

Ezek a kétkedők elméletei

Az oltásellenzők meggyőződéseiről az egyetemi oktató elmondta: „A fantázia oldalán olyan kérdések merülnek fel, hogy még csak nem is katonai jellegű vírusról van szó, hadviselés céljából, hanem egyenesen a teljes népirtásra találták ki különböző laboratóriumokban és bocsátották rá a világra. Egy másik, ugyancsak ilyen szemlélet arról beszél, hogy az arra nem érdemeseket rostálja ki a vírus, a védettebbek megússzák, és pontosan erről szól az oltás is. Ám nyilván ez kissé paradoxális, mert akik nem akarják beoltatni magukat, pontosan önmagukat helyezik olyan helyzetbe, hogy akár a vírus áldozatául is eshetnek. Az egyik legizgalmasabb és mindenki által talán a legjobban ismert példa, hogy az oltásokkal együtt chipeket juttatnak be az ember testébe, vagy hogy az oltás által az 5G mobiltechnológia hat az emberekre, és gyakorlatilag egy engedelmesség-szérumot oltanak be a szervezetbe.”Forrás: Adobe Stock

Hozzátette, tömeges emberkísérleteket is emlegetnek az összeesküvés-elméletek hívői, a valóság talajához közeledve pedig rejtett vagy nyilvános gazdasági haszonszerzésről is szó esik, mely gyanú felmerülése egyébként sok esetben jogos Hubbes szerint. „Ha megnézzük a különböző vírustagadó és oltásellenző diskurzusokat, már maga a nyájimmunitás szó is gyanús. A nyájnak ezekben a szövegekben nagyon negatív értelme van: az a bégető, engedelmes, mindenre rávehető embertömeg, akit szédíteni és befolyásolni lehet a médiával – tehát mindazok, akik nincsenek felébredve az igazságra” – magyarázta.

Felvetésünkre, miszerint miként fér össze az ellenzők kétkedése az oltóanyag összetételében azzal, hogy sokszor olyan élelmiszereket emelünk le a boltok polcairól és fogyasztunk el, amelyekről tényleg nem tudjuk, mit tartalmaznak, és veszélyeztethetik az egészségünket, Hubbes László-Attila azt mondta, nem ellentmondást, inkább párhuzamot lát a két dolog között.

„A gyakorlat azt mutatja, hogy az emberek egyre inkább odafigyelnek arra, hogy a termékek mit tartalmaznak. Elolvassák a konzerveken a feliratokat, helyi termékeket vásárolnak, divatos a különböző E-betűknek a kerülése, annak ellenére, hogy kevesen néznek utána, melyik mit jelent, illetve nagy az ellenállás a génmódosított alapélelmiszerekkel, növényekkel szemben is. Ugyanaz az óvatosság látható, mint az oltások, gyógyszerek összetételeivel szemben, én inkább párhuzamot látok, nem ellentmondást” – fejtette ki álláspontját.

A tudományba vetett bizalom megrendült

„Ami a vakcina hosszú távú hatását illeti, teljesen érthető a kétely, ugyanis valóban nagyon rövid idő alatt, egyetlen év leforgása alatt kísérletezték ki sokszor közös erőfeszítéssel az orvosi és gyógyszeri laboratóriumok a vakcinát. Ha az emberek elolvasnák ezeket a kutatási jelentéseket, tanulmányokat, akkor nyilván árnyaltabb lenne a kép, de nem olvassák el, mert a nagy többség számára megközelíthetetlen szaknyelven vannak írva, külön szakképzettséget igényelnek” – fogalmazott Hubbes. Meglátása szerint a szkepszishez az is hozzájárul, hogy a tudományba vetett bizalom már a múlt század második felétől megrendült, példaként említve a gyógyszeriparral szembeni fenntartásokat, a Big Pharma-elméleteket.

„Egyre növekszik az oltásokkal szembeni ellenállás. Míg például a mi és a szüleink korosztálya Európa ezen részén korábban gond nélkül beoltotta magát, és fel sem merült olyasmi, hogy autizmust akarnának a hatóságok belénk oltani vagy engedelmességre akarnának ezzel kényszeríteni, addig ez nyugaton, főleg az Egyesült Államokban, nagyon elterjedt diskurzus volt. A fiatalabb generációnál a kétkedés nyugatról átáramlott ide” – jelentette ki az egyetemi oktató.

Forrás: Sapientia EMTEHubbes László elmondta: az EU-s statisztikák általánosságban arra mutatnak rá, hogy az Unió keleti felén magasabb mind a vírustagadók aránya, mind pedig azoké, akik a hatósági intézkedéseket elutasítják – maszkviselés, kijárási korlátozás stb. Jó hír azonban, hogy a Romániában mért oltási hajlandóság fokozatosan növekszik: friss felmérés szerint a lakosság több mint 55 százaléka beoltatná magát idén koronavírus ellen, januárban 40 százalék körüli volt azok aránya, akik beoltatnák magukat, amint hozzáférhetnek a vakcinához. 

Az oltásellenesség Romániában azonban nem újkeletű, számos vakcina beadatását vagy kötelezővé tételét gyakorta övezi ellenállás. Jól mutatja ezt a jelenséget, hogy hosszú ideje porosodik az oltástörvény a parlamentben, a legutóbbi tervezet konkrétan nem kötelezi a szülőket a gyermekeik beoltására, mindössze egészségügyi tanácsadásban kellene részesülniük a vakcinákban kételkedő szülőknek, és legfeljebb pénzbírság járhat azért, ha ezt nem teljesítik. Hubbes László-Attila úgy látja, az egyre növekvő oltásellenes hangulatot elnézve, mindenféle szigorítása a törvénynek csak olaj lenne a tűzre, minden restrikció tovább növelné az ellenállást. A társadalom érdekeit, a közösség védettségét természetesen az szolgálná, ha gyermekkorban az oltások kötelezőek lennének és ezek beadatását számon is lehetne kérni, tette hozzá.

Új csatornákat kellene bevonni a kommunikációba

Új csatornák találékony és őszinte használatát, a közösségi médiában való kommunikálást ajánlja a romániai hatóságok figyelmébe, ha a cél a tárasadalom oltás iránti bizalmának a növelése – fejtette ki érdeklődésünkre Hubbes. Felvetésünkre elmondta: „A hatóságoknak a helyében ugyanazt csinálnám és ugyanúgy gondolkodnék, mint ők. A hagyományos médiában igyekeznék minél jobban meggyőzni a hallgatóságot, nem manipulációval vagy érzelmi ráhatással, hanem azon a módon, ahogy teszik: statisztikáknak, tényeknek a közlésével, adott eseteknek a tényszerű ismertetésével, ahogy ez zajlik is.”

Ezzel azonban az a baj, hogy pontosan azok körében nem fog hatni, akik eleve szkepszissel viszonyulnak a hatóságokhoz és a főáramú médiához; hazugnak, manipulatívnak, erőszakoskodónak tartják a sajtót. Sokkal nagyobb hatása van a közösségi médiának, ezen keresztül lehetne változtatni a viszonyuláson, „nem az ellenzőket lenéző odamondásokkal, hanem nagyon egyszerű, világos nyelvezettel, tényszerűen, ferdítések nélkül” – összegzett az egyetemi oktató.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?