Választási lázban ég már az ország. Vasárnap Románia elnököt választ. Mivel a 2024 novemberi választás első fordulója csúnyán ért véget (hogy szépen fogalmazzunk), amiben részint a közösségi oldalakat okolták, ezért most lájkversenyt indítottunk az elnökjelöltek számára.  Az elmúlt négy hét Facebook-adatait a 2024-es kampányidőszak adataival vetjük össze, ezek alapján latolgatjuk az esélyeket. A prediktív modellezést és a józan eszünket is bevetjük a számítgatásban.

Jóformán minden közvélemény-kutatás, sőt, a jelöltek kampánya is azzal számol, hogy George Simion, az AUR jelöltje biztosan bejut a második fordulóba. Eszerint a narratíva szerint a kérdés az, hogy ki lesz a kihívója. Simion második fordulós bérelt helyét eddig mi sem vitattuk, de tanulva az előző évi választásból, most a fősodortól eltérő, de nem ész nélküli forgatókönyvet is bemutatunk, a közösségi médiás adatokra és (kicsit) a spekulációra támaszkodva. Egy nagyon fontos Facebook-mutató azt sugallja, hogy Simion kétszer eshet ugyanabba vagy nagyon hasonló gödörbe, és a várakozásokkal ellentétben nem jut be a második fordulóba.

Mivel április 4-től, péntektől május 3-ig, szombatig tart a kampányidőszak, ezért ebben a periódusban minden pénteken összegyűjtjük az előző heti adatokat (péntektől csütörtökig), azokat feldolgozzuk, elemezzük és szombatonként tesszük közzé az adott hét államelnök-jelöltjei lájkversenyének eredményeit. Mostani írásunkban az április 25. és május 1. közötti bejegyzésekkel egészítettük ki az adatbázist, de a teljes kampányidőszakra irányítjuk figyelmünket.

A novemberi választás néhány tanulsága

Vizsgáljuk meg a novemberi választást megelőző kampány mutatóit, mert ez segíthet a friss adatok értelmezésében. Ha megnézzük az alábbi ábrát, akkor azt láthatjuk, amit az idei kampány Facebook-adatainál is láthattunk már: George Simion zsebelte be tavaly is a legtöbb Facebook-interakciót, mintegy 220 ezer megosztást, 330 ezer kommentet és közel 1,7 millió reakciót (lájk+hangulatjelek), vagyis összesen 2,23 millió interakciót. Az utána következő Marcel Ciolacu is jóval egymillió alatti interakciót kapott, de a végül „döntőbe jutó két győztes”, Călin Georgescu és Elena Lasconi is kétharmaddal (!!!) elmaradtak Simion mögött. Ez világosan jelzi, hogy az a tény, miszerint Simion Facebook-oldalán reagálnak a legtöbben, nem jelenti automatikusan azt, hogy végül ő is lesz Románia elnöke.

Ez az ábra azonban nem tud számot vetni a végső választási eredménnyel, ugyanis a két második fordulóba jutó jelölt harmadik és negyedik helyen áll. Eszerint az ábra szerint a papírforma kellett volna működjön, vagyis az, amire talán a legtöbben számítottak: egy Simion–Ciolacu párharc. De mégsem ez lett. Bár ez a grafikon sokkal jobban „bemérte” Georgescut, mint a közvélemény-kutatások, de ebből nem igazán lehetett volna „megjósolni” a végkimenetelt.

Árnyalja ezt a képet, ha a bejegyzések átlagos interakciószámát is figyelembe vesszük. Nem oldja meg azonban a feszültséget, ugyanis Simion itt még látványosabban elhúz a mezőny mellett. Az egyetlen, aki a nyomában marad, az Georgescu. A bejegyzésekre kapott átlagos interakció tehát jól jelzi a szinte elnökké vált Georgescu felemelkedését, de még itt is csak második helyen szerepel, míg Lasconi az ötödik helyre csúszott ezen a ranglétrán vissza.

Vessük össze ezt a két grafikont a választás végső eredményével. Amint tehát már szó volt róla, Georgescu lett az első 2,1 millió szavazattal, a nyomában Lasconi és Ciolacu 1,7 millió szavazattal versengett a második helyért,a mit végül Lasconi nyert meg kevesebb mint 3000 szavazat különbséggel. Simion tőlük további mintegy félmillió szavazattal csak a negyedik helyre került. A bejegyzések átlagos interakciószáma tehát előrejelezte Georgescu érkezését, de jelentősen alábecsülte Lasconit és ugyanúgy túlbecsülte Simiont, valamint Ciolacut is (de még Ludovic Orban is előzte Lasconit). Az összes interakciószám viszonyag jól jelezte volna Lasconit és Georgescut, ha nem előzte volna őket Simion és Ciolacu. A lájkok, kommentek és megosztások számából tehát nem lehet egy az egyben pontosan előrejelezni, hogy ki lesz az elnök.

De ezért nézzük meg az elmúlt kampányidőszak adatait is. Nem okoz nagy meglepetést, hogy ismét Simion van az élen, de már nem annyira magától értetődő, hogy miért marad el közel félmillióval az interakciói száma a novemberi adatoktól (2,23 millió vs. 1,78 millió). Részben magyarázatot nyújt, hogy az előző kampányban közzétett 87 bejegyzésével szemben most csak 39 tartalmat posztolt: vagyis összességében csökkent a teljes interakciók száma, de az egyes tartalmak jobban megmozgatták a közösségi oldal felhasználóit.

Victor Ponta van a nyomában közel 1,5 millió Facebook-interakcióval, de míg Simion volt a legkevesebbet posztoló ebben az időszakban, addig Ponta áll ezen virtuális ranglista élén a maga 178 bejegyzésével. A harmadik helyet Crin Antonescu, a negyediket Nicușor Dan érte el a kapott interakciók rangsorában.

Ha a bejegyzések átlagos interakciószámát nézzük, akkor is Simion vezet, de ebben az esetben a bukaresti polgármester kerül a második, Ponta a harmadik, Antonescu a negyedik helyre, jelentősen elmaradva Simiontól.

Előrejelzés prediktív modellekkel

Mivel 2-3 paraméter szerint nem lehet megmondani, hogy ki jut be a második fordulóba, ezért a prediktív modellezést hívtuk segítségül. A 2024 novemberi kampány Facebook-adatait felhasználva (posztok, kommentek, megosztások, lájkok, szivecskék, dühös fejek… száma, ezek átlaga bejegyzésenként stb.) különböző modelleket készítettünk, amelyek a tavaly október–novemberi és idén április–májusi statisztikák alapján előrejelzést, becslést tesznek bizonyos célváltozók esetében.

Az egyik esetben arra voltunk kíváncsiak, hogy a modellek mit látnak a Facebook-adatokban: ki lesz szerintük a döntős, vagyis ki jut be a második fordulóba? Itt is, és a következő modellezésnél is a közvélemény-kutatások átlagát vettük referencialapnak, ezek szerint Simion és Antonescu jut be a második fordulóba (lásd az alábbi ábra bal oldali oszlopa). A jelölteket felsoroló oszlopot követően a különböző modellek becslései láthatóak, amelyek a 2024 novemberi Facebook-adatokon tanulták meg a mintázatot és azt alkalmazták a mostani kampány Facebook-adataira. Szembetűnő, hogy a predikciók szerint Simiont most is két jelölt előzi: Ponta 6, Dan pedig 4 modell (beszámítottuk a közvélemény-kutatások átlagos becslését is) szerint bejut a második fordulóba. Simion 3, Antonescu és Lasconi pedig 2-2 modell szerint lesz döntős a Facebook-adataik alapján.

Egy másik modellezésnél a szavazatok várható százalékát becsülték meg az algoritmusok. A modelleket nem finomhangoltuk, a használt program alapbeállításaival futtattuk le azokat. Az eredményeken látszik is, hogy egyik-másik modell negatív százalékot is becsült, illetve olyan is van, ahol Simion közel 400 százalék szavazatot fog szerezni (Neural Network), ami szintén lehetetlen. Ez a fluktuáció az alapbeállításoknak, valamint a lájkok, kommentek és a többi adat jelentős szórásának tudható be. Ugyanakkor egyfajta sorrendet is kialakítanak a modellek, lehet csemegézni az alternatív forgatókönyvek között. Megjegyeznénk, hogy a bal oldali oszlop itt is a közvélemény-kutatások átlagos számát mutatja. A modellek szerint Simion nem mindig kerülne be a második fordulóba, és a kihívók is jelentősen változnak.

Szemeddel látsz, szíveddel érzel

Van egy fontos adat, amit már jeleztünk, hogy a korábbi adatokban nem jelent meg, de perdöntő lehet: a Facebook-videók nézettsége. A használt adatgyűjtő ezeket nem tudta összegyűjteni. Továbbá a bejegyzések közé nem számította be a Reels-videókat, s észrevételünk szerint az élő videókat sem, így azok statisztikái sem kerültek be az elemzéseinkbe. De ahogy már írtuk, a nagyságrendekkel nagyobb nézettség a lájkokkal és egyéb statisztikákkal összevetve a nézettség irányába billenti a mérleget. Ebből a megfontolásból összegyűjtöttük a legesélyesebb jelöltek videóinak nézettségét, és ahol lehetett, az azokra érkezett reakciók (lájkok, egyéb hangulatjelek) számát.

Meglátásunk szerint az alábbi grafikon perdöntő előjele lehet annak, hogy Simion esetleg nem kerül be a második fordulóba. Külön megnéztük a jelölteknek a kampányidőszak alatt közzétett Reels-videóit, valamint a többi videó nézettségét. Simion és Lasconi messze elmarad a többi jelölt mögött.

Victor Ponta főként a hagyományos videók terén tarol, míg Nicușor Dan a Reels-videók koronázatlan királya. Crin Antonescu mindkét formátumban jelentős nézettséget tudott elérni. S hogy miért perdöntő ez az ábra? Azért, mert két nagyságrenddel nagyobb(vagyis kb százszor több) számokkal állunk szemben, mint az interakciók esetében. Pontának ugyanis közel 300 millió (!!!) videómegtekintése volt az elmúlt négy hétben, Nicușor Dannak 150 millió, Antonescunak pedig 100 millió. Ehhez képest Simion egyetlen Reels-videót sem posztolt, a hagyományos videói pedig 27,7 millió megtekintést értek el, ami jelentős elmaradás a többi jelölt eredményeitől.

A négy fenti ábra (nem tartalmazzák a Reels-videók adatait, csak a hagyományos videókét) azt igazolja, hogy hiába van Simionnak rendkívül magas interakciószáma a bejegyzésein, ha a többi jelölt videóinak a nézettsége jelentősen nagyobb, mert ők sokkal több videótartalmat posztolnak és az sokkal több emberhez jut el. Az előző választás esetében a kritikák szerint Georgescu is a TikTok-videókkal fordította a javára a választást.

A videós tartalom lesz szerintünk az, ami Georgescu-hatást fog eredményezni a mostani választásoknál, vagyis olyan váratlan eredményt, amit előre nem jeleztek a felmérések. Amit az emberek a szemükkel látnak (a videókban), az fogja befolyásolni a gondolkodásmódjukat, végezetül pedig a szavazatukat.

Végső esélylatolgatás

A fentiek fényében úgy gondoljuk, hogy a május 4-i választás okozhat még meglepetést. Néhány megállapítás, amit a Facebook-számok sugallnak:

• Elena Lasconi nem kerül be a második fordulóba;

• George Simion nem biztos, hogy bejut a második fordulóba, vagy legalábbis nem elsőként és nem olyan nagy különbséggel, ahogyan mérik;

• Victor Pontát sok felmérés alulméri, meglátásunk szerint részben ő lesz felelős a Georgescu-hatás miatt;

• Crin Antonescu esetében az online eredmények kiegészülnek több kormányzó párt apparátusával, amit nem szabad alábecsülni;

• Nicușor Dan és Crin Antonescu sok szempontból fej-fej mellett mozog, van amiben egyik, van amiben a másik statisztikái jobbak.

Úgy gondoljuk, hogy a pozicionálása miatt Ponta a bizonytalan, de rendszerkritikus, a politikai rendszerrel szemben bizalmatlan, szuverenista beállítódású szavazók egy részét elszipkázza Simiontól, és bár a PSD-s múlt miatt valószínűsíthetően onnan is többen szavaznak majd rá, az AUR jelöltjének szerintünk nagyobb fejfájást okoz majd, mint a kormánypártok jelöltjének. Annyi szavazatot talán nem fog tudni összeszedni, hogy második fordulóba kerüljön, de eleget ahhoz, hogy azzal jelentősen gyengítse az AUR jelöltjét. Antonescu számíthat a stabil pártapparátus mozgósítására, ami nem mondható el Nicușor Danról. Amennyiben ez a szokatlanabb forgatókönyv valósul meg, hogy Simion nem kerül be a döntőbe, úgy egy Antonescu és Dan vagy Ponta második fordulót prognosztizálunk. Amennyiben Simion második fordulós lesz, meglátásunk szerint Antonescu lesz a kihívója a stabil pártháttér és a viszonylag jó Facebook-statisztikák miatt.

Nyitókép: Agerpres