Az orosz katonai hírszerzést vádolják azzal, hogy a Călin Georgescut támogató tömegtüntetések megszervezésével megpróbálták destabilizálni Romániát, ezzel gyengítve a NATO-t.

Az orosz katonai hírszerzésre utaló bizonyítékok között szerepel Georgescu kapcsolata Horațiu Potra zsoldossal, aki orosz befolyással összefüggésbe hozott személyiségekkel áll összeköttetésben, idézi a Rober Lansing Intézet elemzését a Digi24 hírtelevízió.Potra 2024 szeptemberében Moszkvából Dubajba repült, meglátogatta az orosz nagykövetséget, és kapcsolatban állt a Wagner-csoporttal. Potra mellett Georgescu köréhez tartozott Marin Burcă, az idegenlégió egykori harcosa is, aki neonacionalista mozgalmakkal működött együtt, és közös vállalkozást indított Mihai Dorinával. Ez utóbbi kapcsolatot tartott fenn csecsen katonai vezetőkkel, köztük Zamid Alijevics Szalajev tábornokkal, a csecsen belügyminisztérium különleges erőinek parancsnokával.

Az elemzésben felidézik, hogy a román ügyészség nagyszabású akciót hajtott végre Georgescu környezete ellen: a bűnüldöző szervek öt megyében 47 razziát tartottak, 27 személy ellen folytattak nyomozást. Potra csoportját fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezet alapításával, valamint ilyen nézeteket hirdető eszmék és tanok terjesztésével gyanúsítják.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE: Călin Georgescu nem indulhat az államfőválasztáson – üzent a kizárt exjelölt

Fokozott biztonsági intézkedések övezik az alkotmánybíróság kedd délutáni ülését, miután Călin Georgescu szimpatizánsai az intézmény székhelye előtt tüntetnek.

államelnök-választás 2025 jelöltek Alkotmánybíróság tüntetés Călin Georgescu

Aktívan használták a közösségi médiát hasonlóan gondolkodó személyek toborzására – ez a gyakorlat összhangban van az orosz katonai hírszerzés 2022 februárja utáni, az operátorok azonosítására és toborzására irányuló módszereivel.

Március 6-án hat romániai személyt tartóztattak le puccs előkészítése és hazaárulás gyanújával. Ők kapcsolatot tartottak fenn külföldi állam ügynökeivel, többször Oroszországba utaztak, hogy megbeszéljék a hatalomátvételi terveiket.

A román külügyminisztérium úgy döntött, hogy két orosz diplomatát – az Oroszországi Föderáció bukaresti katonai, légi és haditengerészeti attaséját és helyettesét – kiutasítja az országból. A csoport célja az volt, hogy Románia kilépjen a NATO-ból, új alkotmányt fogadjon el, megváltoztassa az állami szimbólumokat, feloszlassa a meglévő politikai pártokat, és új kormányt hozzon létre.
Az oroszok stratégiai célja a NATO meggyengítése és a szövetség kiszorítása a fekete-tengeri térségből. Orosz befolyás Romániában:

1. Összehangolt dezinformációs kampányok: közösségi média műveleteket azonosítottak, amelyek narratívái az ismert orosz propagandataktikákat visszhangozzák. Ezek a kampányok gyakran EU-, NATO- és Nyugat-ellenes üzeneteket népszerűsítenek, amelyek segíthetnek a tiltakozó mozgalmak mozgósításában.

2. Digitális lábnyomelemzés: az online tevékenységet vizsgáló tanulmányok botnetek és összehangolt fiókok hálózatait tárták fel. Ezek viselkedése és üzenetmintái hasonlítanak a más kelet-európai orosz befolyásolási műveletek során megfigyeltekhez.

3. Hírszerzési értékelések: a nyugati hírszerző ügynökségek figyelmeztettek, hogy Oroszország hibrid hadviselést – beleértve a rejtett dezinformációt – alkalmaz az európai nemzetek destabilizálására. Bár a részleteket általában titkosítják, ezek az értékelések arra utalnak, hogy Romániában ilyen taktikákat alkalmaztak.

4. Összehasonlító taktikák: elemzők megjegyzik, hogy a Romániában megfigyelt módszerek hasonlóságot mutatnak más szomszédos országokban folytatott műveletekkel, ahol az orosz részvétel egyértelműbben dokumentált, ami szélesebb regionális stratégiára utal.

5. Belpolitikai aggályok: román tisztviselők és szakértők aggodalmukat fejezték ki a külföldről finanszírozott online propaganda terjedése miatt, megjegyezve, hogy az ilyen erőfeszítések célja a jelek szerint a közvélemény befolyásolása és a zavargások szítása.

Ezek a mutatók együttesen olyan mintázatra utalnak, amely összhangban van az orosz hibrid taktikákkal, amelyek célja a viszálykeltés és a nyugati kohézió aláásása. Oroszország közvetlen részvételének pontos mértékét azonban továbbra is nehéz megállapítani pusztán nyílt forrásból származó bizonyítékok alapján.

Oroszország érdeke Románia destabilizációjában több stratégiai és geopolitikai szempontból is érthető:

1. A NATO és az EU egységének aláásása: Románia kulcsfontosságú tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak. Románia destabilizálása gyengítheti e szövetségek kohézióját és hatékonyságát, amelyeket Oroszország a kelet-európai befolyásának fő ellensúlyaként tekint.

2. Hibrid hadviselés és befolyásolási műveletek: Oroszország már régóta alkalmazza a hibrid hadviselési taktikákat – a dezinformációt, a kiberműveleteket és a rejtett politikai beavatkozást kombinálva –, hogy viszályt szítson a szomszédos országokban. A destabilizáció segít belső megosztottságot teremteni, amelyet ki lehet használni a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom aláásására.

3. Geopolitikai befolyás: A romániai instabilitás ösztönzésével Oroszország arra törekszik, hogy kedvezőbb biztonsági környezetet teremtsen a szomszédságában. Ez korlátozhatja a nyugati hatalmak azon képességét, hogy befolyást gyakoroljanak a térségben, és utat nyithat a megnövekedett orosz jelenlét vagy befolyás előtt.

4. A nacionalista és populista érzelmek kihasználása: Az Oroszország által támogatott dezinformációs kampányok gyakran felerősítik a meglévő társadalmi megosztottságot, beleértve a nacionalista és populista érzelmeket. Ez politikai polarizációhoz vezethet, ami megnehezíti a kormány számára, hogy egységes frontot tartson fenn a külső nyomással szemben.

5. A keleti szárny destabilizálódása: Egy destabilizált Románia „nyomásszelepként” működhet Oroszországnak a tágabb kelet-európai régió destabilizálására irányuló erőfeszítései számára. Ez tovább bonyolítaná a NATO biztonsági helyzetét, csökkentve az elrettentő hatást Oroszország nyugati határa mentén.

Általánosságban elmondható, hogy Oroszország érdeke Románia destabilizálásában igazodik a nyugati szövetségek gyengítésére, a szomszédos államok politikai stabilitásának megzavarására és saját stratégiai manőverezőképességének növelésére irányuló tágabb stratégiájához a régióban. Románia meggyengítése megfosztaná Moldovát az EU és a NATO támogatásától, ami lehetővé tenné a Kreml számára, hogy radikálisabb műveleteket hajtson végre ellene – állapítja meg az intézet.