Erősödnek az antiszemita megnyilvánulások az Egyesült Államokban és az európai országokban, köztük Romániában is a Hamász Izrael elleni terrortámadását követően kirobbant közel-keleti konfliktus nyomán – állapította meg az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet kedden közzétett éves jelentésében.

A 2023. május és 2024. április közötti időszakra vonatkozó, az Agerpres hírügynökség által ismertetett jelentés szerint a gyűlöletkeltő üzenetek főleg az online térben, utcai tüntetéseken, vandál cselekmények, a médiában hangoztatott előítéletek révén terjednek, de a román politikai vezetők is következmények nélkül hangoztattak antiszemita és holokauszttagadó üzeneteket a parlamentben.

A zsidók történetét és a holokausztot megismertető új tantárgy bevezetése a romániai középiskolai oktatásba szintén holokauszttagadó, konspiratív és antiszemita üzeneteket gerjesztett, idézi a bukaresti kormány által csaknem két évtizede alapított holokausztkutató intézet sajtóközleményét az MTI.Az Elie Wiesel Intézet szerint a legfőbb ügyészség statisztikáiból látható, hogy a román bűnüldöző szervek nem tekintik prioritásnak az antiszemita megnyilvánulásokkal kapcsolatos feljelentések kivizsgálását.

A jelentés „pozitív tendenciát" állapít meg a hatóságok részéről a háborús bűnösökre utaló nevek nyilvános térből való eltávolításával kapcsolatban, és elismeréssel szól

„az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás és a gyűlöletbeszéd megelőzését és leküzdését célzó Nemzeti Stratégia" 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó második szakaszának kormányzati elfogadásáról. Másfelől megállapítja, hogy szakadék tátong a központi hatóságok elkötelezettsége és az antiszemitizmus visszaszorítását célzó közpolitikák helyi szintű végrehajtása között.

A jelentés szerint a vizsgált időszakban náci jelképeket és jelszavakat firkáltak zsinagógák falára Temesváron és Segesváron, illetve középületekre Bukarestben és Iași-ban. Közintézményekben szerveztek a két világháború közötti román fasiszta mozgalom képviselői előtt tisztelgő rendezvényeket, nyilvános árveréseken értékesítették Ion Antonescu marsall, illetve a Vasgárda vezetőinek használati tárgyait, fényképeit, a két világháború közötti időszak fasiszta reklámanyagait.

A jelentés a politikustársadalom szintjén büntetlenül megnyilvánuló antiszemitizmusra, a holokauszt bagatellizálására Diana Soșoacă szenátor parlamenti szónoklatait hozta fel példaként.