Elfogadta szerdán a képviselőház a köztisztégviselők feddhetetlenségre vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezetet. A jogszabályjavaslatot 222 támogató és két ellenszavazattal, 59 tartózkodás mellett fogadták el.

A tervezetben leszögezték, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) jogi személyiséggel rendelkező önálló közigazgatási hatóság. Fő feladata az intézményi korrupció megelőzése a vagyonnyilatkozatok, az összeférhetetlenségi helyzetek és az érdekellentétek vizsgálata, a közbeszerzési eljárások előzetes ellenőrzése, valamint a közérdekű bejelentők védelme révén.

Az Agerpres szerint a képviselőházban több módosítással elfogadott tervezet előírásai alapján a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatokat nem hozzák teljes egészében nyilvánosságra.

Az ANI a nyilvános elektronikus nyilvántartásban csak bizonyos adatokat tehet közzé: a nyilatkozattevő nevét, tisztségét, az intézményt, a nyilatkozat típusát, a benyújtás vagy javítás dátumát, valamint azt, hogy a nyilatkozatot határidőben, késve, javítva nyújtották-e be, illetve nem nyújtották be. A nyilvántartás nem tartalmazhat konkrét javakat (ingatlanokat, járműveket, bankszámla-egyenlegeket, jövedelmeket), címeket, bankszámla-, bankbetét- vagy digitális tárcaazonosítókat, családtagokra vagy harmadik személyekre vonatkozó adatokat.

A vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatokat az ANI a tisztség betöltésének ideje alatt, valamint annak megszűnése után három évig tárolja a rendszerében, ezután archiválja őket. A nyilatkozatokhoz kizárólag a felhatalmazott személyek férhetnek hozzá a munkaköri feladataik ellátásához szükséges mértékben. A hozzáféréseket elektronikus naplóban rögzítik, és rendszeresen ellenőrzik. Az ANI évente összesített és anonimizált statisztikákat tesz közzé a nyilatkozatok benyújtásáról, javításáról és értékeléséről.

Az ANI 43 köztisztségviselői kategória vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatai alapján úgynevezett pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatokat állít össze, amelyeket a létrehozásukat követő legtöbb 60 napban közzétesz a honlapján. Ide tartozik többek között az államfő, a parlamenti képviselők és szenátorok, a helyi és megyei tanácsosok, a megyei tanácselnökök, a polgármesterek, a miniszterelnök és a kormánytagok, az alkotmánybírák, a számvevőszék tagjai, az ombudsman és helyettesei, a hírszerző szolgálatok vezetői, a nagykövetek, főkonzulok, a Román Nemzeti Bank vezetői, valamint a választásokon induló jelöltek.

A tervezet az összeférhetetlenség és az érdekütközés jogi következményeit is pontosítja. Ha az ANI elmarasztaló jelentése vagy a bírósági döntés jogerőssé válik, az érintett tisztsége vagy mandátuma azonnal megszűnik. Az összeférhetetlenségi vagy érdekütközési helyzetben lévő személy három évig nem lehet választott vagy kinevezett köztisztségviselő.

Egy elfogadott módosítás szerint a helyi tanácsosok vagy polgármesterek nem vádolhatók érdekütközéssel csak azért, mert mindenkire vonatkozó, általános érvényű önkormányzati döntéseket hoznak vagy részt vesznek az elfogadásukban. Nem számít érdekütközésnek az sem, ha a köztisztségviselő olyan, kizárólag az ő hatáskörébe tartozó döntést hoz, amely révén a házastársa vagy közeli rokona törvényben rögzített, nem befolyásolható előnyhöz jut.

Egy másik módosítás szerint a helyi választott köztisztségviselő az összeférhetetlenséget okozó tisztség elfogadása előtt, vagy legfeljebb az ezt követő 30 napon belül lemondhat korábbi posztjáról.

A tervezet előírásai kizárólag a törvény hatálybalépése után elkövetett jogsértésekre alkalmazhatók. A korábbi esetekre a jelenleg hatályos jogszabályok maradnak érvényben.

A képviselőház első házként tárgyalta a tervezetet, a döntő ház a szenátus.