Körülbelül 140 ezer magyar kötődésű gyermek tanul a romániai közoktatásban, ám az iskolaévek előrehaladtával fokozatosan csökken az anyanyelven tanulók aránya – állapítja meg a Tannyelv, nemzetiség és anyanyelv a romániai magyar közoktatásban című, Barna Gergő szociológus által jegyzett, friss gyorselemzés. Míg az óvodásoknak még a 94 százaléka, a líceumi diákoknak már csak a 86 százaléka jár magyar tagozatra, ami mögött következtetése szerint a szűkös szakválaszték és a román nyelven érvényesülés kényszere állhat.

„A magyar nyelven tanuló diákoknak milyen az etnikai megoszlása? A magyar gyermekek mekkora aránya tanul román vagy egyéb nyelven?” – erre a két kérdésre kereste a választ a 2025/2026-os tanév oktatásstatisztikai adatai alapján a Közpolitikai Elemző Központ Egyesület gyorselemzése.

A Tannyelv, nemzetiség és anyanyelv a romániai magyar közoktatásban című, Barna Gergő szociológus által jegyzett gyorselemzés eredményei szerint a magyar diákok 90,2%-a tanul az anyanyelvén, 9,5%-uk román osztályba jár, a közoktatásban magyar nyelven tanulók mintegy 5-6%-a származhat román-magyar vegyes családokból. Továbbá az elemzés szerint a magyarul tanulók körében 14-15% közötti lehet a roma származású gyermekek aránya.

Mint rámutat „az oktatási szintek előrehaladtával a román és roma kötődésű gyermekek száma folyamatosan csökken – részben a tannyelvváltás, részben a lemorzsolódás miatt –, így a magyar nyelvű líceumi képzésben az etnikai homogenitás válik jellemzővé: a diákok 96%-a magyar nemzetiségű”.

Ugyanakkor az egyre magasabb iskolai szintekhez közeledve azok aránya is csökken, akik anyanyelven tanulnak, állapítja meg.

„Az anyanyelvi oktatásban való részvétel az iskolai szintek előrehaladtával folyamatosan mérséklődik: az óvodában 94, az elemiben 93, az általános iskolában 91, a líceumokban 86%, a szakiskolai képzésben 82, a posztlíceumok esetében pedig 52% a magyarul tanuló diákok gyermekek aránya. Az anyanyelvükön tanuló diákok arányának fokozatos mérséklődése rávilágít a rendszer kritikus pontjaira” – mutat rá a szociológus.

„Míg az alapfokú képzésben a magyar iskolahálózat vonzereje és megtartó ereje kimagasló, a középfokú oktatástól kezdve felerősödik a tannyelvváltás. Ennek hátterében egyrészt az erdélyi magyarság területi fragmentáltságából adódó szűkebb szakválaszték, másrészt olyan minőségi szempontok állhatnak, mint a sikeres érettségi esélye, vagy a munkaerőpiaci érvényesüléshez szükséges román szaknyelv elsajátításának igénye” – részletezi Barna Gergő, milyen okok állhatnak amögött, hogy nem magyarul folytatják tanulmányaikat a magyar kötődésű diákok.

Úgy látja, a fejlődési lehetőségekre is rámutatnak a számok: „amennyiben a belső sokrétűség tudatosabb megőrzésével, az oktatás minőségének növelésével, a szakoktatási kínálat optimalizálásával sikerülne a román-magyar vegyes identitású, illetve a roma származású gyermekeket is tartósan a rendszeren belül tartani, a magyar iskolahálózat bázisa stabilizálható, sőt akár bővíthető is lehetne”.

Kapcsolódó

Veres Valér: Az alacsony iskolázottság és a funkcionális analfabetizmus kedvez a manipuláció terjedésének

A magasabb iskolázottság jelentős szerepet játszik abban, hogy az emberek képesek legyenek megkülönböztetni a tényeket a manipulációtól és az álhírektől. 

politika manipuláció oktatás elemzés Veres Valér