Egyre nagyobb nyomás nehezedik az élelmiszeriparra a természeti erőforrások paramétereinek romlása, valamint az éghajlatváltozás miatt, derül ki az Európai Bizottság (EB) élelmiszer-biztonsági elemzéséből.

Nyárádi István agrármérnök, a Sapientia EMTE adjunktusa a Maszolnak elmondta, szerencsénkre hatalmas az élővilág tűrőképessége, próbál a saját harmonikus útján maradni, viszont ha nem figyelünk, hosszú távon visszafordíthatatlan vagy csak nagyon hosszú idő alatt megfordítható folyamatok indulnak el. „A pillanatnyi haszon irányítja a tevékenységeinket, lehet ugyan, hogy a mi életciklusunkban ez még tartható az élelmiszerellátás terén, de végül a gyerekeinken, az unokáinkon csattan. Hosszú távon túl nagy árat fizetünk” - fogalmazta meg az egyetemi oktató.

Az EB elemzése szerint a vízhiány, a szennyezés, a talaj termelékenységének csökkenése, a beporzók veszélyeztetettsége, a kártevők, a betegségek terjedése, a biológiai sokféleség szűkülése, valamint az éghajlatváltozás mind nagy nyomást helyez az élelmiszeriparra. Az elemzők szerint, megfelelő módon és sürgősen foglalkozni kell ezekkel a problémákkal, különben korlátozni fogják a növekvő népesség táplálásához szükséges termelést. Arra a következtetésre jutottak, hogy Európában nem lesz ugyan élelmiszerhiány ebben az évben, ám az élelmiszer megfizethetősége egyre több háztartás számára jelent majd gondot.

Romániában, akárcsak Horvátországban, Görögországban és Bulgáriában, a lakosság több mint 40 százaléka nem engedheti meg magának az országos iránymutatások szerinti egészséges táplálkozást. Európában a becslések szerint 58 millió ember, vagyis a lakosság 7,8 százalékának a helyzete közepesen vagy súlyosan bizonytalan élelmiszer-biztonsági szempontból. Rövid távon az ukrajnai orosz invázió azonnali zavaró hatással volt az élelmiszer termelésre, az ellátási láncokra, a piacokra és a kereskedelemre, rontva az élelmiszerek elérhetőségét és hozzáférhetőségét.

Kizsákmányoljuk az erőforrásokat

Jogosnak tartja az aggályokat Nyárádi István, aki a Maszolnak elmondta, ha ezeken a romló paramétereken nem javítunk, az korlátozni fogja az élelmiszerellátást, az élelmiszerekhez való hozzáférést. Rámutatott, a háború miatt kiesett a jelentős ukrán mezőgazdasági potenciál, a többi szereplő „össze kell kapja magát”, hogy ezt legalább részlegesen pótolni tudják. Az egyetemi oktató szerint, a legnagyobb probléma, hogy a jelenlegi konjunktúra oda vezet, mindenki a pillanatnyi nyereséget tartja szem előtt, ez történik a mezőgazdaságban is. Mindenki arra törekszik, hogy egységnyi területen minél több profitot termeljen, így oda jutunk, hogy kizsákmányoljuk a talajt, az erőforrásokat, nem törődve a hosszú távú következményekkel.

Rovarölő szerrel permetezzük a káposztarepcét, ám ezzel nemcsak azt a húsz kártevőt pusztítjuk el, amely terméskiesést okoz, hanem egy kalap alatt a hasznos a rovarokat is- a tücsköt, a méhet. Itt jön be megoldásként a folyamatos képzés, hogy szakavatott emberek dolgozzanak az agráriumban, akik nemcsak azt látják, hogy el kell pusztítani a kártevőket, hanem azt, hogy a növényvédelmi beavatkozás milyen károkat okoz hosszútávon, és ezeket minimalizálják. Ugyanakkor a szakemberek számára megfelelő körülményeket kell teremteni, mert „hiába van jó lovunk, ha közben elszakad a hám, vagy kiesik a szekér kereke”, fogalmazott Nyárádi István.

Hozzátette, összehangolt, és egyúttal szerteágazó tervre van szükség, tompítani kell a kegyetlen versenyhelyzetet, mert a jó gyakorlatokat követők is kénytelenek letérni az útról, ha másként nem boldogulnak. „Akárcsak a sportban, ha azt látják, hogy egyesek doppinggal érnek el jó eredményeket, előbb-utóbb elfogadottak lesznek bizonyos anyagok. A mezőgazdaságban is, ha azt tapasztalják, hogy a rendszerrel szemben nem eredményesek, beállnak a kerékvágásba, még akkor is, ha az hosszú távon káros. Nem elég arra törekednünk, hogy nekünk jó legyen, a gyerekeinkre, unokáinkra is gondolnunk kell” - összegezte az egyetemi oktató.