Minél bizonytalanabbnak tűnik a jövő, annál inkább hajlamosak lehetnek egyes fiatalok arra, hogy spórolás helyett elköltsék a pénzüket. A jelenséget a szakemberek „doom spendingnek”, vagyis végzetköltekezésnek nevezik: ruhákra, nyaralásra, telefonokra vagy különböző programokra költenek, hogy pillanatnyi örömet szerezzenek maguknak. A probléma akkor kezdődik, amikor már nemcsak a rendelkezésükre álló pénzt költik el, hanem eladósodnak azért, hogy megengedhessenek maguknak bizonyos dolgokat. 

Vannak, akik félreteszik a pénzt. Mások inkább elköltik – mintha nem lenne értelme a jövőre gondolni. Havi 500 lej önmagában nem tűnik nagy összegnek, ám ha ezt rendelésekre, szórakozásra vagy impulzusvásárlásokra költjük, egy év alatt 6000 lej folyhat el. Ugyanez az összeg, ha rendszeresen félretesszük, már egy vésztartalék alapja lehet.

A különbség különösen látványosan mutatkozik meg azokban az időszakokban, amikor a gazdasági helyzet aggodalomra ad okot. Egyeseket a bizonytalanság óvatosabbá tesz, mások viszont éppen ellenkezőleg, úgy érzik, hogy „egyszer élünk”, ezért inkább most akarják élvezni a pénzüket.

„Érzelmileg megterhelő helyzetekben az emberek kétféleképpen reagálhatnak. Vannak, akik félnek a kockázatoktól, és elkezdenek pénzt félretenni, mások viszont azt mondják: egyszer élünk” – magyarázta Adrian Asoltanie gazdasági tanácsadó az ObservatorNewsnak.

A „doom spending” akkor válhat igazán problémássá, amikor már nem csupán a rendelkezésükre álló pénzt költik el, hanem olyan dolgokra is hitelt vesznek fel, amelyek valójában nem szükségesek.

„Ha nagyon keveset vagy egyáltalán nem takarítunk meg, az már önmagában annak az első jele, hogy gyakorlatilag minden pénz, ami bejön, el is megy. Ha pedig hitelek is megjelennek, vagyis elkezdünk olyan dolgokat vásárolni, amelyeket valójában nem engedhetünk meg magunknak – például lecseréljük a telefonunkat, vagy hitelből megyünk nyaralni –, akkor még mélyebbre kerülünk egy amúgy is kényes pénzügyi helyzetben” – mondta a szakember.

A szakemberek szerint a megoldás egyszerű: előbb tegyünk félre, és csak utána döntsünk arról, mire költjük a maradékot.

„Mindenkinek azt ajánlom, hogy készítsen költségvetést, és legalább a bevétele 10–15 százalékát tegye félre” – fogalmazott Adrian Asoltanie. A megtakarítások hiánya Romániában különösen komoly problémát jelent: a lakosság csaknem fele egy hónapnál tovább nem tudna megélni a fizetése nélkül.