banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

EU-s támogatások és csapatmunka: az erdélyi régészet utóbbi éveit összegezte Csók Zsolt

Az elmúlt 15 év alatt jelentős eredményeket sikerült elérni az erdélyi régészetben az európai uniós forrásoknak és a kialakult szakmai csapatoknak köszönhetően, derült ki dr. Csók Zsolt régész előadásából. Az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum munkatársa a Virtuális Bolyai Egyetem sorozat keretében a közelmúlt fontos feltárásairól is beszámolt, többek között arról a feltételezésről, hogy Bánffyhunyadon a 17. századi erdélyi főispán, Bánffy Dénes koponyája kerülhetett elő.

Csók Zsolt szerint még mindig élnek előítéletek a régészekkel szemben, főleg Romániában, ahol örökségvédelmi szabályozás csak a 2000-es évek óta létezik, míg vannak olyan nyugati országok, ahol már a 17.-18. századtól vannak erre vonatkozó törvények.

A régész elmondta, a helyi vagy megyei hatóságok sokszor hátráltatják munkájukat, mellőzik a nagyobb építkezéseknél kötelező régészeti feltárást, az esetek döntő többségében a műszaki leírásokból hiányzik az a rész, ami a régészeti kutatást előírja. Ha pedig elfogadják, hogy szükséges a régészeti kutatás, legtöbbször nincs elég pénz rá, világított rá a szakember.dr. Csók Zsolt Bánffyhunyadon | fotó: MTI

Csók Zsolt szerint mégis optimizmusra ad okot az, hogy „az elmúlt évtized alatt alakultak ki olyan csapatok, amelyek együtt tudnak dolgozni, elfogadják egymás véleményét, így javult a helyzet a 2000-es évek óta. Van egy olyan műszaki mag, amely az elmúlt tíz évben egy olyan csapattá forrott össze, amelyik nagyon jól dolgozik együtt” – mutatott rá.

23 műemlék-épületen dolgoznak a régészek Kolozs megyében

A régész arról is beszélt, hogy milyen hozadékkal járt a 2007-es EU-s csatlakozás a régészek számára. Mint mondta, miután Románia belépett az Európai Unióba, megjelentek a Regionális Operatív Programok, amelyek segítségével támogatást lehetett szerezni műemlékek helyreállítására is. Megjegyezte: az Északnyugat-romániai fejlesztési régióhoz tartozó Kolozs megyében közel 70 millió euró van leszerződve jelen pillanatban műemléképület helyreállításra, 23 épületen dolgoznak a régészek.

Mint mondta, a következő, 2022-2028-as finanszírozási periódusra a régió fejlesztési ügynökségének igazgatója úgy döntött, hogy ezt a „jól működő” műemlék-helyreállítási tengelyt „úgy nyesi meg”, hogy csak 20 milliónyi euró jut műemlékek helyreállításra. Csók Zsolt hozzátette: jelenleg azon is dolgoznak, hogy ezt a helyzetet korrigálják.

A régész az elmúlt évek eredményeit is bemutatta, így a bágyoni és várfalvi unitárius templomokról, a sebesvári középkori vár helyreállításáról, a Szent Mihály-templom régészeti kutatásairól és a bánffyhunyadi református templomban történt feltárásról is szó esett.

Bágyon és Várfalva unitárius templomai kapcsán így fogalmazott: mindkét templom meglepetésekkel várta őket, Várfalván rájöttek, hogy a 13. századi templom szinte teljes mértékben a tordai római táborból elhordott kövekből épült, míg Bágyonban jött elő az egyik legnagyobb meglepetés, 12. századi temetkezésekre bukkannak. Hozzátette, hogy Várfalván a templombelsőben is átfogó kutatást végeztek, amely során előjött az egyenes záródású szentély, míg a bágyoni templom belső kutatása alatt megtalálták azt a 14. századi visszabontott templomot, amelyre részben építették a jelenleg is látható barokk templomot.

A restaurált műemlék érték, és ezt be kell vinni a köztudatba

Csók Zsolt a sebesvári középkori vár helyreállításáról, konzerválásáról is szót ejtett, mint mondta, ezt 2018-ban kezdték el és 2020-ban fejezték be, idén pedig már koncerteket, kulturális eseményeket szerveztek a várban. Szerinte fontos, hogy a felújított műemlékeket a helyiek is értékeljék, és ezt „be kell vinni az emberek tudatába”.A felújított sebesvári vár

Csók Zsolt a Szent Mihály-templom régészeti kutatásairól elmondta: 2013-ban kezdődtek el, ekkor indult ugyanis a helyreállítás tervezése, majd 2016-ban folytatták a kutatást belül, más régész kollégákkal együtt, mivel a tartószerkezeti szaktanulmányhoz kellett tisztázni néhány kérdést. Ekkor azonosították az eredeti, 14. századi járószintet, és a szentély előtt is leletek jöttek elő, masszív temetkezési rétegeket találtak.

A templomban amúgy néhány hónapja újabb érdekes leletekre bukkantak, amelyekről Lupescu Radu történész beszélt lapunknak korábban. Csók Zsolt szerint a Szent Mihály-templom esetében a szakma egyértelműen azt mondta, hogy ezeket a leleteket be kell mutatni, és végül sikerült meggyőzni a tulajdonosokat is erről. Mint hangsúlyozta, a műemléképület nem magántulajdon, hanem azé a közösségé, aki körülötte él, használja azt.

Bánffy Dénes koponyáját találhatták meg

A régész szerint a 2018-as év legizgalmasabb kutatása a bánffyhunyadi református templomban történt, amikor négy kriptát találtak, amelyből az egyik teljesen érintetlen volt. „A 20. század eleje óta nem igazán volt érintetlen kripta dokumentálva, így nagyon izgalmas volt ez a feltárás. Láttuk a díszítésről, a tárgyakról, hogy magas rangú család tagjai vannak eltemetve. Most az összes tárgy a laboratóriumban van, elkezdődött a textíliák restaurálása, amelyeket az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum terve szerint három éven belül kiállítás keretében lehet megtekinteni” – részletezte.  

Csók Zsolt arra is kitért, hogy egyik munkaelméletük szerint lehet, hogy Bánffy Dénes koponyáját találták meg. Mint mondta, miután kiürítették a kriptát, a koporsók alatt észrevették, hogy a kripta egyik sarkában nagy kőlapokkal le van fedve egy textília, és azt is látták, hogy a kriptának volt egy utólagos bejárata is, ami be volt falazva. Ekkor megbontották a téglapadlót, ami alatt méltósághoz illő ruhák, tárgyak voltak elhelyezve, buzogány, szabja, és egy 17. századi sisak, amelyben egy koponya volt. A régész szerint minden jel arra utal, hogy egy nagyon magas beosztású méltósággal állnak szemben, „akit gyakorlatilag elrejtettek”, és egyik munkaelméletük szerint Bánffy Dénes feje is lehet a megtalált lelet, ám ahhoz, hogy erről megbizonyosodjanak, sok elemzést kell még végezniük.

Csók Zsolt rámutatott, a régészeti és művészettörténeti feltárások „nem csak a helyi, hanem Erdély történetét is átírják lassan”, éppen ezért fontos lenne azt elérni, hogy a közösség átlássa a felszínre hozott információk, értékek fontosságát.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?