A hangnak és beszédnek nem csupán alapvető kommunikációs szerepe van, hanem kulcsfontosságú szerepet játszik az érzelmi kifejezőképességünkben és a személyiségünk formálásában. Nem csupán eszköz a kommunikációhoz, hanem egyfajta tükör is, amelyben láthatóvá válnak az érzéseink. Dr. Gyéresi Júliától, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusától egyebek mellett azt is megtudtuk, hogyan segíthetnek a szülők, hogy a gyermekek már kiskorukban fejlesszék az önkifejezésüket.

– Hogyan határozza meg személyiségünket a beszéd?

– Megszólalásunk előtt levegőt veszünk. Már a légvételünk elárulja, hogy miként érezzük magunkat az adott pillanatban. Testünk izomzata aszerint feszül meg, illetve ernyed el, amilyen érzelmeket éppen átélünk. Az érzelmeink határozzák meg életünk minőségét, hatással vannak életünk minden aspektusára, mégis annyira keveset foglalkozunk az érzelmi mintázataink feltérképezésével, és a hangunkban történő megmutatkozásukkal. Amíg egy gyermek nem tanulja meg megélni, és szóban is kifejezni az érzelmeit, addig nem élhet teljes, minőségi életet. Amíg nem áll a rendelkezésére gazdag szókincs, addig hogyan is tudna önmagáról árnyaltan, érthetően beszélni, terveket szőni a jövőjére vonatkozóan?

Szomorú az, hogy ugyan beszélünk a beszédről, de nem műveljük. Beszélünk a nemzetiségi hovatartozásunkról, de nem fordítunk kellő figyelmet a nyelvi eszközkészletünk magas szintű használatára, az élőbeszédre. A környezetünkben élő presztízsszemélyek – tanárok, orvosok, jogászok, politikusok, rádiós és tévés személyiségek, színészek stb. – odafigyelnek-e a beszédük minőségére? Közvetítenek-e követendő példát? A beszédünk mi magunk vagyunk! A teljes élettörténetünk: a megéléseink, a lelki sebeink, az értelmi és az érzelmi intelligenciánk, a műveltségünk, a stabil vagy instabil érzelmi állapotunk mind-mind felszínre tör minden egyes megszólalásunkkor. A felhangdúsabb hang például sokkal több életenergiáról, tettvágyról, bátorságról tanúskodik! Lassan elfelejtjük olvasni egymás testi és vokális jeleit, mert mindenki bezárkózik a csigaházába, és megelégszik a minimális kapcsolattartással.

– Tehát beszédünk által kifejezésre juttathatjuk a belső világunk részleteit akarva, akaratlanul?

– Ha odafigyeléssel és őszinte érdeklődéssel fordulnánk egymás felé, akkor észrevennénk, hogy a beszédünk szupraszegmentális tartománya (hangsúlyozás, szünettartás, magassági, gyorsasági, erősségi, ritmus- és hangszínváltás) sokkal többet elárul rólunk, mint a primer, az elsődleges közlés. A légzésünk, a hangindításunk, a dallamív ingadozásaink, a nyomatékolási módozataink hitelesítik, illetve hiteltelenítik az elmondottakat. A hangunk minősége nem tud hazudni. A hangunk a személyes rezgésünk, mindig azt tárja a világ elé, ami bennünk végbemegy. Tényleg annyira jó lenne ezzel sokkal többet foglalkozni össztársadalmi szinten.

– Lehet a beszédtechnikát személyiségépítés céljából használni?

– A személyiségépítés eleve azt feltételezi, hogy ismerjük önmagunkat, és késztetést érzünk arra, hogy a legjobb képességeinket helyezzük előtérbe, és azokat fejlesszük.De nem beszélhetünk személyiségépítésről, amíg nem vagyunk tisztában az alapokkal, a beszédtevékenység fő egységeivel: a légzés, a hangadás, a kiejtés, a kifejezés helyes működési elvével. Amíg nem tudjuk, hogy miért úgy lélegzünk, ahogyan. Amíg nem tudjuk, hogy miért olyan a testtartásunk, amilyen. Amíg senki nem beszélt nekünk arról, hogy mit fejez ki, ha motyogunk, ha elnyeljük a beszédhangokat, ha dadogunk, ha leppegünk, ha hadarunk, ha sok gondolkodási és feszültséglevezető hangot használunk, akkor mire építsünk? Beszédet kellene tanítani a gyerekeknek, a kamaszoknak, élőbeszédet, hogy közel kerülhessenek önmagukhoz, hogy fejlődhessen az intraperszonális (a magukra vonatkozó) és az interperszonális (az emberi kapcsolatokra vonatkozó) intelligenciájuk, a nyelvi intelligenciájuk. Ehelyett mit tapasztalunk? Nő a függőségek száma, mert boldogtalanok, mert magányosak, mert tele vannak lelki sérülésekkel. Korán megtapasztalták az elutasítást, az igazságtalanságot, az előítéletességet, gyakran jövőkép nélküliek. Beszélgetni kellene, értőn, egymásra figyelve a sok agresszív és lebutító képi tartalom bámulása helyett. A valós, időtálló emberi értékek kellene előtérbe kerüljenek.

– Milyen esetben lehet romboló hatással a beszédünk a személyiségünkre nézve?

– Ha a gyerekekbe nem szeretetképleteket ültetnek el a szüleik, a nagyszüleik, az óvónők, a tanáraik, ha nem azzal találkoznak, hogy értékesek, szerethetőek, akkor a szóbeli megnyilatkozásaik is erről fognak árulkodni. Belenevelődnek a tanult pesszimizmusba, a gyanakvásba, az elfojtásokba, a negatív érzelmek világába. A genetikai információinkat tároló dezoxiribonukleinsav, az örökítőanyagunk, reagál a kimondott szavakra és mondatokra, a mögöttük meghúzódó szándékokra. Az emberi DNS információ raktárként és kommunikációs csatornaként is működik. Ha túl sokat halljuk azt, hogy mi nem vagyunk képesek ezt meg azt megvalósítani, mert hiányzik belőlünk a kitartás és a tehetség, akkor ezt lassan mi magunk is elhisszük önmagunkról, és aszerint kezdünk működni. Az ismételt kijelentések, a hipnózis, a pozitív gondolkodás és az autogén tréningek erős hatással vannak az emberre. Természetes és normális az, hogy a DNS reagál a használt nyelvezetre. Ezért kellene a mindennapi közlési viszonyok során, és életvitelszerűen is érvényesíteni a nyolcezer éves perzsa tanítást: jó gondolatok, jó szavak, jó cselekedetek.

– Hogyan segíthet az önkifejezés módja a személyes és szakmai kapcsolatainkban?

– Minden azzal kezdődik, hogy mennyire ismered önmagadat, mennyire voltál kitartó és körültekintő önmagad feltérképezésében. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy mely szavakat használsz a leggyakrabban, milyen mondatokat mondasz ki, ha úgy érzed, veszélyben az önbecsülésed. Aki nem szorong, aki képes a benne megfogalmazódó gondolatokat és érzelmeket könnyedén közvetíteni mások felé, annak a légzése elmélyült, a hangja a teste összes rezonáló üregét bejárja, a gerince optimálisan nyújtott, a gégéje lágyan és mélyen rezonál, használja mind a négyféle nyomatékolási módot, a tenyere nem izzad, hanem meleg és száraz, nem nyökög, hanem kötéses dallamíveket hoz létre, fenntartja a szemkontaktust, az egész testtartása és gesztusrendszere azt közvetíti, amit a kimondott mondatai közölnek. Kongruens és koherens. Ha önazonos vagy, akkor könnyedén tudsz kapcsolatokat kialakítani és fenntartani. Amíg kételkedsz önmagadban, amíg nem látod a kitűzött célt, addig nem tudsz bevonódni, nem tudsz feloldódni abban, amit csinálsz, nem leled örömödet a mindennapi tevékenységeidben.  

– Milyen módon alakíthatjuk ki és fejleszthetjük a rólunk kialakított képet a beszéden keresztül?

– Önismeret, önazonosság és rengeteg olvasás! Ahhoz, hogy stabil önképünk és érvényes emberismeretünk alakuljon ki, ahhoz naponta kell olvasnunk: mesét, regényt, esszét, novellát, verset. Egyetlen napunk sem telhet el úgy, hogy az olvasás révén ne folytatnánk minőségi párbeszédet önmagunkkal. A legjobb erre az este, az elalvás előtti idő. 

– Hogyan hat a hangszín és a hangmagasság a beszédünk érzelmi kifejezőképességére?

– Minél kulturáltabb valaki, annál határozottabban, lágyabban beszél – állítja Montágh Imre gyógypedagógus, logopédus. A beszédünk hangszíne lényünk egyéni jellegzetessége, az egyes frekvenciatartományok energiatartalmának időbeli változása határozza meg, hogy mennyire lesz felhangdús a hangunk. Ahogyan a termek akusztikai tulajdonságai is különböznek egymástól a visszaverődések különbözősége miatt, úgy különböznek a hangi megnyilatkozásaink is egymástól az életkorunk, a nemünk, az érzelmi megéléseink, a közlési szándékaink függvényében. A hangok meghatározott izommozgások eredményei: a hangmagasság a hangforrás rezgésének ütemétől függ. Nagy dinamikájú hangokhoz nagy energiák szükségesek. Az árnyalt hangadáshoz a legfontosabb a gégeizmok összehangolt működése, hiszen a gégeizmok nyitják és zárják a hangrést, valamint feszítik a hangszalagokat. Az emberi hallás frekvenciatartományának szélső értékei 16 Hz, illetve 20 000 Hz. Érdekesség, hogy az emberi fütty például jól illeszkedik a legelemibb rezgési formához, a harmonikus rezgéshez, és általában két oktávval magasabban fütyülünk, mint énekelünk.

– Hogyan segíthetnek a szülők, hogy a gyermekek már kiskorukban fejlesszék az önkifejezésüket?

– Mondókák, dalok, mesék, történetek révén nevelődünk bele az anyanyelvünkbe és ebbe a sokszínű világba. Olvassanak sokat a gyerekeknek, minden este elalvás előtt, hadd alakuljon ki egészséges emberismeretük! Olvassanak a szülők is, a nagyszülők is, mert a gyermekek utánzás révén tanulnak. Járjanak hát elől jó példával, nem leépítő kritikákkal, és a telefon tébolyodott nyomkodásával, a televízió képernyőjének bamba bámulásával. Beszélgessenek a gyerekekkel, hadd érezzék, hogy fontosak, szerethetőek és egy jobb, emberibb, békésebb jövő megteremtői.

Dr. Gyéresi Júlia a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusa, beszédtechnika tanár, hangfejlesztő tréner, aki több mint 30 éve oktat művészi beszédet, hatékony és asszertív kommunikációt, stressz- és konfliktuskezelést.