A kínai napelemgyártó óriáscégek csendben elbocsátották az alkalmazottaik mintegy harmadát. Az adat egyfelől a kínai túltermelés eredménye, másfelől viszont tükrözi a megújuló energiákkal szembeni lelkesedés hanyatlását globális szinten.

A kínai napelemgyártók tavaly elbocsátották a munkaerejük közel egyharmadát. A Reuters által ismertetett adatok szerint az ágazatban több mint 40 cég kivonult a tőzsdéről, csődbe ment vagy felvásárolták. Elemzők és iparági bennfentesek szerint további kapacitáscsökkentésekre van szükség az árak stabilizálása érdekében, figyelembe véve, hogy az éves termelés kétszer meghaladja a keresletet.

A kínai gyártók egy OPEC-szerű entitás létrehozásával törekednek az árak és a kínálat ellenőrzésére, mondta el a Reutersnek az egyik nagy poliszilícium-gyártó (GCL) illetékese. Az érdekcsoport egy 50 milliárd jüan (mintegy 6 milliárd euró) értékű alapot állít fel, hogy megvásárolja és bezárja a rosszul teljesítő üzemeket – lényegében a jelenlegi termelési kapacitás körülbelül harmadát.

A tervek összhangban állnak a pekingi politikai vezetés útmutatásaival. Hszi Csin-ping elnök július elején a „rendezetlen árverseny” megszüntetésére szólított fel, három nappal később pedig az ipari miniszter a napenergia-ipar vezetőivel folytatott találkozón ígéretet tett az elavult termelési kapacitások nyugdíjazására, illetve az árverseny lecsendesítésére. Bár a kommunista vezetés nem közölte, hogy mikor és hogyan fog lépni, az ügyet közvetlenül ismerő forrás szerint a jelenlegi ötéves terv vége előtt, vagyis még idén megoldást keresnek a problémára.

Név nélkül nyilatkozó források szerint a kelet-kínai Anhui tartomány tisztviselői júniusban utasították a napelemes vállalatok vezetőit, hogy ne nyissanak új termelőegységeket, valamint zárják be a 30 százaléknál kisebb kapacitással működő gyártósorokat. Az egyik napelemes cég igazgatósági tagja elmondta, hogy új kapacitás megnyitásához már az év első felében is szóbeli jóváhagyásra volt szükség a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságtól (NDRC).

A világpiacra kerülő napelemek legnagyobb részét Kínában gyártják. Az iparág 2023 óta csökken, de tavaly meredeken esett, erre az évre pedig még rosszabbak a kilátások, miközben a fejlett országok távol állnak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó céljaik elérésétől. A napelemek piacát negatívan befolyásolták a januárban kezdődött második Trump-elnökség vámtarifái, az amerikai olajlobbi erősödése, illetve az európai szélsőjobboldal előretörése, aminek hatására Brüsszel érezhetően visszafogta az éghajlatváltozás lassítását célzó zöld átállást.

A napelemek telepítését ugyanakkor olyan „objektív” tényezők is lassítják, mint az energiarendszerek rugalmasságának hiánya – mutatnak rá elemzők. A napenergia bizonyos értelemben a saját sikerességének az áldozata. A fotovoltaikus rendszerek árának folyamatos csökkenésének és nem utolsó sorban az igénybe vehető állami támogatásoknak köszönhetően nemcsak a napelemparkok teljesítménye emelkedik, hanem egyre több „házi” napelemes rendszert telepítenek. Romániában például három év alatt huszonötszeresére (2567 MW-ra) nőtt a termelő-fogyasztók, más néven proszumerek összesített beépített teljesítménye. Magyarán több villanyáramot termelnek, mint a napelemparkok együtt vagy a cernavodai atomerőmű.

Ez önmagában jó hír lenne, csakhogy a politikai döntéshozók és a szabályozók folyamatosan alábecsülték a terület fejlődési ütemét, így nem fektettek kellő hangsúlyt a hálózati infrastruktúra fejlesztésére. A hálózatra csatlakozó új kapacitások pedig rendszerterhelési és -szabályozási problémákat okoznak.

A fotovoltaikus rendszerek piacra kerülése után hetven évre volt szükség, amíg a napelemek beépített kapacitása globálisan elérte az ezer gigawattot (1 TW). A második TW hozzáadása mindössze két évet (2022–2024) vett igénybe. De éppen ebben az időszakban az iparág ellenszélbe került. Miközben 2023-ban a globális napelempiac 85 százalékkal bővült, tavaly már csupán 33 százalékos volt a növekedés, az idén pedig mérsékelt várakozások szerint tíz százalék lehet. A SolarPower Europe májusban elkészült prognózisa szerint még ez a konzervatív forgatókönyv is fenntartásokkal kezelendő, mivel a két legnagyobb piacon, Kínában és az Egyesült Államokban bekövetkezett politikai változások tovább mérsékelhetik a növekedést, az EU-ban pedig akár piaci zsugorodás is következhet.

Amúgy a napenergia tette ki tavaly az összes új megújuló kapacitás 81 százalékát világszerte. Részesedése a világ villamosenergia-mixében az elmúlt 3 évben 7 százalékra nőtt. A kapacitások azonban továbbra is egyenlőtlenül oszlanak el, a globális színteret az ázsiai-csendes-óceáni térség uralja. A régió 1,4 TW-tal rendelkezik, ami a 2,2 TW-nyi globálisan beépített kapacitás 63 százalékának felel meg. A régión belül Kína önmagában körülbelül 1 TW kapacitással rendelkezik, ami 44 százalékos globális részesedésnek felel meg.