Románia továbbra is támogatja az Európai Unió bővítését és kiáll Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakozása mellett – hangsúlyozta szerdán úgy Klaus Iohannis államfő, mint pedig Marcel Ciolacu miniszterelnök a román diplomaták éves értekezlete alkalmával.

A román diplomaták éves értekezlete alkalmából tartott találkozón Klaus Iohannis kifejtette, hogy az Európai Unió a közös európai értékek körül egyesíti a népeket és országokat, mindenki előnyére. Ezért szerinte „ambiciózus és kiszámítható” bővítési tervet kell kidolgozni a csatlakozni vágyó kelet-európai és nyugat-balkáni országok számára, saját érdemeik alapján.

Az Agerpres beszámolója alapján az államfő kiemelte, hogy Románia határozottan támogatta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal. Úgy fogalmazott, hogy Moldovával minden eddiginél szorosabb a kétoldalú együttműködés, Ukrajna elnökével, Volodimir Zelenszkijjel pedig szoros kapcsolatot ápol.

Az ország biztonsági és védelmi helyzetéről Iohannis úgy fogalmazott: „habozás nélkül kijelenthetjük, hogy Románia jelenleg történelmünk legmagasabb védelmi és védelmi szintjét élvezi”. Kifejtette, hogy a NATO 2022-ben, Románia javaslatára elfogadott új stratégiai koncepciója kiemelt jelentőséget tulajdonít a Fekete-tengernek az euroatlanti biztonság szempontjából. Emlékeztette hallgatóságát, hogy az ország 2015-től masszívan növelni kezdte védelmi költségvetését, amelyik 2024-re elérte a GDP 2,5 százalékát.

Románia külkapcsolatait ismertető beszámolójában Iohannis elsőként említette az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai partnerséget, amelyet a román külpolitika alappillérének nevezett. Az államfő felidézte, hogy mandátuma tíz éve során Románia szorosabbra fűzte viszonyát azokkal az országokkal, amelyekkel „közös értékeken és érdekeken” osztozik, így például Németországgal, Franciaországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal és Lengyelországgal.

 A Nagy-Britanniával és Törökországgal ápolt kapcsolatot ugyanakkor „kiemeltként” jellemezte, és arra is emlékeztette hallgatóságát, hogy Románia az elmúlt négy évben három új stratégiai partnerségi megállapodást kötött: Bulgáriával, Japánnal és Grúziával. Mindezek mellett Románia külpolitikája kiemelten foglalkozik a Nyugat-Balkán országaival, egyrészt a kétoldalú kapcsolatok, másrészt az uniós bővítés vonatkozásában. Az utóbbi években pedig fokozott figyelmet fordított ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal való együttműködésre is – sorolta az államfő.

Diplomácia egy instabil világban

Marcel Ciolacu kormányfő a bukaresti Victoria-palotában megtartott beszédében emlékeztetett arra, hogy az idei találkozó témája a diplomáciai fellépés egy instabil világban. Meglátása, hogy a globális környezet valóban egyre instabilabb, de szerint Románia stabil és kiszámítható, ami lehetőséget teremt a sikeres diplomáciai fellépéshez. „Románia hisz a demokráciában és az értékekben, támogatja barátait és tiszteletben tartja partnerségeit, dinamikus gazdasággal és érett társadalommal rendelkezik, amely elutasítja a szélsőségeket” – jelentette ki.

A Románia szomszédságában folytatódó háború kapcsán a miniszterelnök megerősítette, hogy Bukarest határozottan kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, és töretlenül támogatja a Moldovai Köztársaságot.

Ciolacu üdvözölte a román diplomácia erőfeszítéseit a fekete-tengeri térség biztonságának megerősítésére, valamint a szövetségesek és partnerek támogatásának elnyerésére annak érdekében, hogy a Fekete-tenger a béke, a biztonság és az összekapcsolhatóság térségévé váljon.

A kormányfő a stabilitás egyik alapjának a biztonságot nevezte, hangsúlyozva, hogy Románia védelmének és biztonságának megerősítése fontos célkitűzés. Ő is emlékeztett arra, hogy az idei költségvetés jelentős hányadát katonai kiadásokra fordítják. „Erős, jól felszerelt hadseregre van szükségünk, amely képes megvédeni a román állam területi integritását és szuverenitását, és hozzájárul a NATO-n belüli kollektív védelem megerősítéséhez is” – fogalmazott a beszédében.

Ahogyan Klaus Iohannis, úgy Ciolacu is beszélt arról, hogy Bukarest támogatja az EU bővítését, az egységes belső piac megerősítését, a közös kohéziós és agrárpolitika szerepének megőrzését, egy uniós Fekete-tenger-stratégia elfogadását, az EU védelmének és biztonságának megszilárdítását és „nyilván” Románia teljes körű schengeni csatlakozását.

Az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerségüket a román külpolitika egyi allappillérének tartja és reményét fejezte ki, hogy Románia hamarosan bekerül a Visa Waiver amerikai vízummentességi programba.

Megemlítette, hogy Románia különleges kapcsolatokat ápol Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Törökországgal és Lengyelországgal, emellett diverzifikálta a kapcsolatait a közel-keleti, latin-amerikai és az afrikai országokkal.

Végezetül azt is hangsúlyozta, hogy a külföldön élő románokra nagy figyelmet kell fordítani. „A külföldön élő románoknak joguk van a legjobb külképviselethez és konzuli szolgáltatásokhoz (...). Csak így fogják jól képviselve és biztonságban érezni magukat” – jelentette ki Ciolacu a diplomaták éves értekezletén.