Csoda történt: Románia a minta az autópálya-építés fellendülésében

Miközben Bulgária az elmúlt öt évben mindössze 69 kilométernyi autópályát adott át a forgalomnak, Románia több mint 560 kilométer új gyorsforgalmi úttal bővítette hálózatát. Románia ugyanakkor továbbra is a legkevésbé kiépített gyorsforgalmi úthálózattal rendelkezik a régióban.

A politikai instabilitással, korrupciós botrányokkal, magas költségekkel és finanszírozási nehézségekkel küzdő Bulgária ma már a román autópálya-építések ütemét figyeli. A két ország – akárcsak a térség több más állama – hasonló múlttal rendelkezik, ám az utóbbi években fejlődési pályájuk jelentősen eltért egymástól, derül ki a Hotnews elemzéséből.
Lendületben az építkezés | Fotó: Pexels

Hátrányban, de lendületben

Románia autópálya-hálózata jelenleg meghaladja az 1.400 kilométert. Ennek több mint egyharmadát az elmúlt öt évben adták át, és 2026 rekordévnek ígérkezik az új szakaszok tekintetében.

Magyarország a rendszerváltás után kedvezőbb helyzetből indult az „autópályaversenyben”: már tíz évvel ezelőtt elérte az 1.400 kilométeres határt, mára pedig közel 2.000 kilométernél tart.
Bulgáriában 2010 és 2017 között látványos fellendülés volt tapasztalható az autópálya-építésben, az utóbbi években azonban megtorpant a fejlődés. A bolgár építőipari cégek közül többen ma már Romániában vállalnak munkát. Mint fogalmaznak: „Romániában időben fizetnek, nincsenek évekig tartó késések.”

Tavaly Románia 146,5 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adott át. Egy évvel korábban 195 kilométert nyitottak meg a forgalom előtt, 2026-ra pedig további 250 kilométerrel tervezik bővíteni a hálózatot.

Zajlik az autópálya-építés | Korábbi fotó: Cristian Pistol Facebook oldala

Összehasonlításképpen: Bulgária 30 kilométer autópályát, Magyarország pedig 74 kilométer gyorsforgalmi utat adott át ugyanebben az időszakban.
2025 végére a Romániában üzemelő autópályák és gyorsforgalmi utak hossza elérte az 1 416,3 kilométert. A modern úthálózat térképe azonban csak az elmúlt 25 évben kezdett igazán kirajzolódni.

A romániai gyorsforgalmi úthálózat története 1972-ben indult az A1-es, Bukarest–Pitești közötti autópálya átadásával. Ezt követően csak 1987-ben adtak át újabb szakaszt: a Fetești–Cernavodă hidat és a hozzá kapcsolódó autópályarészt.

Az uniós források jelentették a katalizátort

A rendszerváltás utáni 1990-es években nem történt előrelépés az autópálya-építésben, mivel nem indult új projekt. A következő jelentős átadásra 2004-ig kellett várni, amikor megnyílt az A2-es „Nap autópálya” egyik fontos szakasza.

Az igazi áttörés Románia európai uniós csatlakozása után következett be. Az ország jelentős vissza nem térítendő támogatásokhoz jutott, amelyeket nagyrészt közúti infrastruktúrára fordított. Az elmúlt évtizedben évről évre több tíz kilométernyi – kezdetben egymástól elszigetelt – szakaszt adtak át, amelyek idővel összekapcsolódtak, és egyre koherensebb hálózatot alkottak.

Újabb lendületet adott a fejlesztéseknek az uniós finanszírozás következő hulláma, köztük a helyreállítási alap (PNRR), amely a világjárvány utáni gazdasági újraindítást szolgálja. Ennek köszönhetően az utóbbi években egyre hosszabb útszakaszok készültek el.
2024 eddig rekordévnek számít a megnyitott útszakaszok hosszát tekintve: 195 kilométert adtak át. 2025-ben 146 kilométer készült el, 2026-ban pedig további 250 kilométer átadását tervezik. Emellett 840 kilométernyi szakasz áll tervezési és kivitelezési szerződés alatt, további 486 kilométer pedig különböző közbeszerzési szakaszban van.

A régiós összevetés árnyalt képet mutat

A gyors építési ütem ugyanakkor részben kényszer is: Románia az egykori kommunista országok közül messze a legnagyobb területű, miközben gyorsforgalmi úthálózata arányaiban a legkevésbé fejlett.

Gyorsforgalmi úthálózat 2025 végén:

Ország

Terület (km²)

Autópálya és gyorsforgalmi út (km)

Km / 1.000 km²

Magyarország

93.030

2.000

21,5

Bulgária

111.000

875

7,88

Horvátország

56.594

1.360

24

Románia

238.400

1.416

5,94


A bolgár sajtó az utóbbi időben „ambiciózus tervként” említi Románia célkitűzését, miszerint 2030-ig 1.000 kilométer új autópályát építene uniós források felhasználásával. Kiemelik a közelmúlt gyors átadási ütemét is.

Egy bolgár lap rámutat: „Bulgáriával ellentétben északi szomszédunk a SAFE eszköz forrásait is úthálózati fejlesztésekre használja.” A publikáció részletesen ismerteti azt is, miként kíván Románia 4,2 milliárd euróból befejezni két stratégiai jelentőségű projektet: az A7-es „Moldva autópályát”, amely Ukrajna felé teremt kapcsolatot, valamint az A8-as „Egyesülés autópályát”, amely a Moldovai Köztársaság irányába biztosít összeköttetést.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?