Kolozs megyében, Bonchidán nyitja meg első regionális központját a RetuRO, a betétdíjas visszaváltási rendszer (SGR) kezelője. A RetuRo nemrég az idő szorosságára hivatkozva a program november 30-i indításának elhalasztását kérte három hónappal. A környezetvédelmi minisztérium azonban ezt nem hagyta jóvá. Összesen 17 központot kell kialakítaniuk, de egyelőre egy központ megnyitásáról jött hír. A részletekről Ráduly Róbert Kálmánt kérdeztük, aki a környezetvédelmi minisztérium egyik képviselője volt szeptember végéig a RetuRo Rt.-ben.

A bonchidai Olympian ipari parkban nyit számoló és válogató központot a RetuRo Betétdíjas Visszaváltási Rendszer Rt..Bonchidán a kereskedőktől begyűjtött italcsomagolásokat, évente mintegy 800 millió italos palackot, dobozt, üveget válogatnak majd szét és küldenek újrahasznosításra a több mint 4700 négyzetméter alapterületű központban, írta közleményben a RetuRO.

Az üveget megszámolják, összetörik és előkészítik újrahasznosításra. A fém (alumínium és acél) és műanyag csomagolásokat megszámolják, szétválogatják és újrahasznosításra összepréselik. Ezek után újrahasznosító vállalatokhoz viszik, ahol újrafeldolgozott nyersanyagot állítanak elő, amelyet italcsomagolások gyártásához használhatnak fel.

Mint ismert, és a Maszolon is megírtuk, a tervek szerint november 30-tól a RetuRo logójával ellátott műanyag-, üveg- vagy fém 100 ml és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolásokért vásárláskor 50 banis kauciót kell fizetni. Ezt a pénzt akkor kapja vissza a vásárló, amikor a csomagolást a kereskedőknél megnyitott gyűjtőpontok egyikéhez visszaviszi.

Nagy kihívás a beüzemelés

Évi több mint hétmilliárd italcsomagolás visszaváltását kell lehetővé tennie a rendszernek, és országszerte összesen 17 központtal fog majd működni a tervek szerint. A RetuRO szállítja el a mintegy 80 000 kereskedőtől begyűjtött italcsomagolásokat. Ezeket megszámolják és szétválogatják a központokban.

A RetuRO egyelőre csak egy ilyen válogató központról adott hírt. Közlésük szerint a jövő év közepéig fokozatosan épül ki a rendszer infrastruktúrája párhuzamosan a gyártók által forgalomba hozott, a fogyasztók által visszavitt és a kereskedők által begyűjtött italcsomagolások mennyiségének növekedésével.

A vállalat vezérigazgatója, Gemma Webb szerint nagy kihívásnak bizonyul egy ilyen méretű rendszer beindítása, így a céljuk, hogy az elején legalább a kezdeti mennyiséggel megbirkózzanak, majd fokozatosan bővítsenek.

A RetuRO Rt. nemrég nehézségekre, és az felkészülésre kapott idő rövidségére hivatkozva kérte a program beüzemelésének halasztását. A visszaváltási rendszer bevezetését azonban nem egyszer halasztották már az elmúlt években. Idén tavasszal Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kijelentette, nem lesz több tologatás. Utódja, Mircea Fechet is tartja magát ehhez: nem engedett a RetuRO halasztásra vonatkozó kérésének.

Sokat rágódtak a szerződésen

A rendszert kezelő részvénytársaságban a gyártók, az importőrök, a kereskedők, és az állam is résztulajdonos. A környezetvédelmi minisztérium egyik képviselője a RetuRO-ban Ráduly Róbert Kálmán miniszteri tanácsos volt még kormányváltás után is, egészen szeptember végéig.

Ráduly Róbert a Maszolnak elmondta, megítélése szerint „feszes volt az idő, de nem túl rövid”, ugyanakkor úgy látja, nyáron kissé lanyhult a beüzemelési tevékenység a kezelő vállalat részéről és hátráltató tényező az is, hogy félévet vitatták a kereskedőkkel megkötendő szerződést.

 „Rengeteg rágódtak a kereskedőkkel megkötendő szerződéseken. Minden egyes forgalmazóval, a kisboltostól az üzletláncokig mindenkivel szerződnie kell a palackok, fémdobozok átvételére. Ennek a szerződésnek a kidolgozása legalább félévet vett igénybe, annyi volt a vita. Mai napig nincs végleges változata, mert most van az az időszak, amikor megjelent a cég honlapján és közvitára van úgymond bocsátva. Ez nekem volt az egyik feltételem, hogy ne csak úgy bedobják, hogy ezt a szerződést kell aláírni, hanem legyen lehetőség – hisz amúgy is kiszolgáltatott helyzetben van az a kereskedő a RetuRo-val szemben, legalább, előzetesen mondhassanak véleményt” – magyarázta Ráduly Róbert.

Amíg nincs szerződés, nem tudnak nekifogni a RetuRO logós csomagolások gyártásának sem.

Legalább a címkék gyártásának el kellett volna kezdődnie Ráduly véleménye szerint. Ugyanakkor arra számít, hogy lesznek félreértések a boltokban.

„Ami már most palackozva van, azt el lehet adni jövő év végéig. Van egy kifutási idő, hiszen lesz egy időszak, amikor a kétféle termék egyszerre lesz a polcokon. Ez elég nagy megtévesztést fog okozni az embereknek. Lesznek olyan régebbi termékek, amit megveszel, nem fizetsz 50 banit pluszban, és lesz, amire igen. De vissza akarod vinni a régit is, hogy kapjál 50 banit, mert ilyen az ember. Ebből lesz majd vita és sértődés, amit az üzleteknek kell majd kezelniük” – fejtette ki.

Nem forgalmazhat, aki nem regisztrált

A kereskedők, palackozók regisztrációja törvény szerint kötelező a rendszerbe, de Ráduly Róbert elmondta, főleg a borkereskedők gyengén csatlakoztak, a sörpalackozók valamivel nagyobb arányban.

„Annyira nem vették komolyan ezek a palackozók a regisztrációt, különösen a boripari szereplők regisztráltak visszafogottan mind ez idáig. A kereskedők közül is számításaink szerint körülbelül 15 százalék nem csatlakozott. Emiatt szankció is van, ami akkora, hogy egy kisbolt be is zárhat, mert 20 ezer lejnél kezdődik a büntetés. A komolyabb következmény, hogy nem forgalmazhat semmilyen bort, sört, pálinkát, üdítőt, vizet, amely a rendszer hatálya alá esik, azaz egyszer használatos műanyag- és üvegpalackban vagy fémdobozban van” – mutatott rá.

Cél: a palackozók vegyék vissza a csomagolásukat

Jelenleg is van olyan gyártó, például sörgyártó, amelyik saját betétdíjas rendszerrel visszaváltja a termékei üvegeit. Ezek nem tartoznak a RetuRO rendszerébe, csak az egyszer használatos palackok.

Ráduly Róbert elmondta, ha egy gyártó úgy dönt, hogy elkezdi visszavenni az italcsomagolásait, akkor többé nem tartozik majd a RetuRo rendszerébe.

„A cél az lenne ezzel a rendszerrel, hogy meggyőzni ezeket az italforgalmazókat, hogy ők maguk saját betétdíj alapján gyűjtsék vissza a csomagolásaikat, és hasznosítsák, mossák meg és palackozzanak bele újra, mert ez lenne a környezettudatos magatartás” – fejtette ki.

Nem a fogyasztó kaszál nagyot

Hogy mennyire bírja kapacitással egyetlen regionális központ, hisz egyelőre többről nem érkezett hír, a határidő pedig közeleg, ezzel kapcsolatban Ráduly Róbert elmondta, „ez részletkérdés, ez a RetuRo problémája”, hiszen az állam eleve óriási anyagi előnyt nyújtott a RetuRO-nak a monopolhelyzet megteremtésével.

Szemléltette is, mekkora hasznot hozhat az 50 banis betétdíj.

 „Hatmilliárd palack –nagyjából ennyire becsülik a Romániában piacra dobott egyszer használatos italcsomagolásokat, amelyek végső fogyasztóhoz kerülnek Romániában. Ha 50 bani a betétdíj, ez azt jelenti, hogy 3 milliárd lej mozog. A statisztika azt mutatja, hogy ahol beindultak ezek a rendszerek, első évben kétharmad és 75 százalék közötti arányban vitték vissza az emberek a csomagolásokat. Ha vesszük Romániára a jobbik variánst – mert szegényebbek vagyunk és környezettudatosak –, vegyünk 80 százalékot, még úgy is marad 20 százalék, amit nem visznek vissza. Ez 600 millió lej, mintegy 120 millió euró. Ez az a pénz, ami a RetuRO haszna, mert ezt a pénzt a fogyasztó befizeti, de mivel nem viszi vissza a palackot, ott marad a RetuRo-nál a pénz. Ebből a 120 millióból pedig megépíti a teljes rendszerét” – magyarázta Ráduly.

Hangsúlyozta: „gyakorlatilag a felelőtlen fogyasztók pénzén fog megépülni a rendszer, mert aki felelős és visszaviszi, annak a pénzén nem épül”.

Idővel a 90 százalékot el kell érnie a visszaváltási aránynak, tehát „idővel: második, harmadik évben felére csökken a bennmaradó összeg, de 40-50-60 millió euró minden évben azért nem rossz”, tette hozzá.

Kapcsolódó

Fechet: három év múlva olajozottan működhet a betétdíjas rendszer

A betétdíjas visszaváltási rendszer az elindítása utáni harmadik évben fog megfelelően olajozottan működni, amikor az újrahasznosítható csomagolások visszaváltási aránya eléri a 90-95 százalékos nyugat-európai szintet.

visszaváltás hulladékgazdálkodás Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter

Elmondta azt is, „az állam azért lehet ennyire határozott a határidő tekintetében, hisz hatalmas lehetőséget nyújtott a multinacionális cégeknek, akik dominánsak a rendszer kiépítésében”.

„Bár elvileg ez egy win-win típusú rendszer, de a fogyasztók ezen csak veszítenek, hisz plusz 50 banit fizetnek, és ha nem viszik vissza, akkor azt a pénzt odaajándékozzák a RetuRo-nak” – összegzett Ráduly Róbert.