November 30-tól Romániában működik majd Európa második legnagyobb betétdíjas visszaváltási rendszere, ami évi több mint hétmilliárd italcsomagolás – műanyag- és üvegpalackok, valamint fémdobozok – visszaváltását teszi lehetővé a környezetvédelmi minisztérium szerint. A betétdíjas rendszer bevezetése a RetuRO üzemeltető szerint 2024-től kezd majd igazából beindulni. Jelenleg többek között szimulációkkal igyekeznek felkészülni a működtetésre, de egyes fázisok, például a rendszeres elszállítás biztosítása még csak azután lesz megszervezve, hogy üzembe helyezik.

Évi több mint hétmilliárd italcsomagolás visszaváltását teszi lehetővé a romániai betétdíjas rendszer, „ez egy fantasztikus szám. Ennél többre csak a németországi rendszer képes” – áradozott Kolozsváron Mircea Fechet miniszter, aki a nyár folyamán országszerte szervezett konferenciasorozaton igyekszik ismertetni a rendszert elindítása előtt. A Románia újrahasznosít címmel indított országos tájékoztató kampányt a környezetvédelmi minisztérium még Tánczos Barna korábbi miniszter idejében kezdte el.

A tervek szerint ősz végén a műanyag-, üveg- vagy fémcsomagolásban, azaz alumíniumdobozban értékesített, 100 ml és 3 liter közötti űrtartalmú csomagolások vásárlása esetén 50 banis kauciót kell fizetni, és ezt a pénzt akkor kapja vissza a vásárló, amikor a csomagolást a kereskedőknél megnyitott gyűjtőpontok egyikéhez visszaviszi.

A visszaváltáskor nem kell majd bemutatni a kasszaszalagot, még akkor sem, ha a terméket nem az adott üzletben vásárolta. Egységesen, minden csomagolásért 50 bani jár vissza.

A kezelő RetuRO Betétdíjas Visszaváltási Rendszer Rt. szerint fontos a fix összeg az elején, míg a lakosság hozzászokik a rendszerhez.

Többszörös halasztás

Az italok csomagolásának betétdíjas visszaváltási rendszerére már több határidő volt az elmúlt években: a sörösüvegek visszaváltására már 2019 márciusától, majd a kormány 2021-ben fogadott el kormányrendeletet, amelynek értelmében 2022 októberétől lépett volna életbe a betétdíjas rendszer a háromféle csomagolásra, de végül halasztották.

2022 elején az Üdítőital-gyártók Országos Egyesülete tartotta irreálisnak az év októberét arra hivatkozva, hogy a visszaváltás és az újrahasznosítás gyakorlati kivitelezése logisztikailag nagy kihívást jelent az érintettek számára. „A csomagolóanyagoknak valamennyi üzletből való átvételéről beszélünk, másrészt ezeknek az elszállításáról bizonyos regionális központokba, melyeket a nulláról kell megépíteni”– nyilatkozta akkor Alice Nichita a Ziarul Financiar szerint.

A betétdíjas rendszer létrehozását az Üdítőital-gyártók Országos Egyesülete kezdeményezte a Romániai Sörgyártók Egyesületével közösen.

2022 októberében Tánczos Barna akkori miniszter jelentette be, hogy idén novemberre halasztják az indulást. „A háború zavart okozott a nemzetközi piacon, ez kihatott a szállítási időkre és a becsült árakra is”, mondta akkor Tánczos Barna. Elmondta azt is, hogy megkezdték már az informatikai rendszer kiépítését, amelybe regisztrálhattak a gyártók és kereskedők, megjelölve az általuk forgalomba hozott csomagolóanyag-mennyiséget. Ugyanakkor elkezdték a visszaváltó automaták összeszerelését is.

Idén áprilisban a Tánczos Barna azt hangsúlyozta, hogy november 30-án a betétdíjas rendszert az előkészítésének állapotától függetlenül elindítják.

Lesz egy átmeneti időszak

A rendszer kezelésével megbízott RetuRO SGR Rt. arra számít, jövő év elején kezd beindulni igazán a beváltás, addig viszont átmeneti időszak lesz beváltható és nem beváltható csomagolásokkal a polcokon.

„Ezalatt a gyártók és a kereskedők fel tudják használni a jelenlegi italkészleteiket. Ez azt jelenti, hogy a polcokon egyaránt találunk majd olyan termékeket, amelyek csomagolása a betétdíjas visszaváltási rendszer hatálya alá tartozik, és olyan régi csomagolású termékeket, amelyekre nem fizetik ki az 50 banis garanciát” – válaszolta a Maszol megkeresésére a RetuRo SGR Rt. vezérigazgatója, Gemma Webb.

A kereskedőknek is tájékoztatnia kell a vásárlót, de magán a csomagoláson is látható lesz, beváltható-e.

„Azokat a csomagolásokat, amelyek bekerülnek a betétdíjas visszatérítési rendszerbe, és amelyekért jár az 50 bani, egyedi szimbólummal és specifikus vonalkóddal jelölik” – írja a vezérigazgató.

Legyen ép és üres, sértetlen vonalkóddal

A betétdíj-rendszeren keresztül visszaváltható többek között a sör, kevert alkoholos italok, almabor, egyéb erjesztett italok, gyümölcslevek, nektárok, üdítőitalok, ásványvizek és mindenféle ivóvíz, borok és szeszes italok csomagolása, amelyen szerepel az SGR jelzése: a logó és az EAN-kód.

A csomagolás állapotával kapcsolatban három dologra érdemes figyelni: maradjon ép, legyen üres, és a vonalkódja is sértetlen legyen.

A rendszer üzemeltetője szerint fontos, hogy a csomagolások ne legyenek töröttek, és összepréselni sem ajánlott, „hogy a gyűjtőgépek vagy a számláló és válogató berendezések be tudják vizsgálni alakjuk és méretük szerint”.

Az épség azért is fontos, hogy a vonalkód látható és sértetlen legyen, mivel az azonosító hiányában nem lehetne megerősíteni, hogy a csomagolás a betétdíjas rendszeren keresztül visszavehető.

Kimosni nem szükséges, de fontos teljesen kiüríteni.

„Bármilyen mennyiségű folyadék marad ezekben a tartályokban, az befolyásolja a súlyukat, és fennáll a lehetősége, hogy az automatizált berendezések visszautasítják őket, amikor beolvassák és lemérik” – írta a vezérigazgató, hozzátéve minden kereskedő köteles újrahasznosítható műanyag, üveg és alumínium csomagolások számára visszavételi pontot létesíteni, így mindenki hozzá kell férjen.

„Természetesen vannak kivételek, például a vendéglátóipar, az online forgalmazók vagy az olyan boltok, ahol 200 négyzetméternél kisebb az üzlethelyiség. Utóbbiak bizonyos feltételek mellett társulhatnak egymással vagy a helyi hatóságokkal, és közös gyűjtőpontokat hozhatnak létre. Így biztos vagyok benne, hogy minden fogyasztónak lesz a közelében gyűjtőpont, ahová visszaviheti az italcsomagolásokat” – fejtette ki Gemma Webb.

Pénz vagy utalvány jár, ami pénzre is váltható

Kérdésünkre, hogy mit kaphat a fogyasztó pénzt vagy utalványt, a vezérigazgató közölte, azokban az üzletekben, ahol kézi átvétel történik, a fogyasztó a garanciát készpénzben kapja vissza. A szupermarketek gyakran automata berendezéseket használnak a csomagolások visszavételére, ezektől utalványt kap, amelyet az üzletben vagy pénzre váltva máshol is felhasználhat.

„Azt is hozzá kell tenni, hogy az utalvány a pénztárnál vagy egy erre kialakított ponton készpénzre váltható. Ez azt jelenti, hogy nem kötelező az utalvány értékét csak az adott üzletben elkölteni” – magyarázta a vezérigazgató.

Nem feltétlenül kell automata

A vezérigazgató azt hangsúlyozta, bár kormányhatározat szabályozza a betétdíjas rendszer működését Romániában, és meghatároz néhány feltételt és jogi kötelezettséget, amelyeket a kereskedőknek az egyes üzletek méretétől függően teljesíteniük kell, elég nagy szabadságot is kap a kereskedés a visszaváltási rendszer megszervezésére: bevezethet kézi vagy automata gyűjtőpontos átvételt, aszerint, ami neki és vásárlóinak a leginkább megfelel.

Arra kötelesek, hogy minden visszaváltott csomagolást más hulladéktól elkülönítve vegyen át és tároljon, hogy azt a RetuRO később begyűjthesse.

Ahol már van automata gyűjtőpont, azt használhatják a továbbiakban is, mások beszerezhetnek egyet az üzletbe vagy a közelébe. Szerinte ez a vásárlói forgalmat is növelheti, ugyanakkor a begyűjtést végző kereskedőnek az üzemeltető is fizet minden darab csomagolás után.

„A RetuRO mint a betétdíjas rendszer kezelője, minden egyes begyűjtött italcsomagolás után kezelési díjat fizet a visszavételi pontok üzemeltetőinek, amelyet a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium rendelkezéseivel összhangban állapítanak meg” – magyarázta a vezérigazgató.

Az elszállítást még nem szervezték meg

Hogy milyen gyakran és ki szállítja el a begyűjtött csomagolásokat, lesz-e erre saját szállítási hálózata az üzemeltetőnek, erre is rákérdeztünk. A válasz az, hogy valószínűleg kiszervezik a szállítást, de egyelőre még a rendszer elindítására koncentrálnak.

„Jelenleg a betétdíjas visszaváltási rendszer előkészítésén dolgozunk, hogy az a 2023. november 30-i országos indulásra működőképes legyen. A csomagolások begyűjtésére vonatkozó bármilyen előrejelzést – legyen szó a begyűjtési időközökről vagy a csomagolások mennyiségéről – csak az adott italok forgalmazásáért felelős gazdasági szereplő indíthat el. Más szóval, a csomagolóanyag-gyűjtési ütemtervet addig nem lehet meghatározni, amíg nem rendelkezünk ezekkel az adatokkal az elektronikus platformon, és ami ugyanilyen fontos, amíg nem teszteltük több hónapon keresztül mind a kereskedő, mind a rendszer számára a leghatékonyabb gyűjtési és szállítási lehetőségeket” – magyarázta a RetuRO vezetője.

Elmondta, valószínűleg lesznek kiszervezett tevékenységek is, mint például a szállítás.

„A szállítás kiszervezését mindenképpen fontolgatjuk (…) Több mint hétmilliárd csomagolást kell összegyűjteni a piacról, ezért olyan partnerekre lesz szükségünk, akik tapasztalattal és erőforrásokkal rendelkeznek, hogy rugalmasak és hatékonyak legyünk” – mondta a vezérigazgató.

Akik igyekeznek szelektíven gyűjteni a palackokat és beváltani a szupermarketek mellett működő gyűjtőpontoknál, gyakran azt tapasztalhatják, hogy telítődtek az automaták, csalódást okozva ezzel ezeknek a környezettudatos fogyasztóknak.

A túltelítődés elkerülésére Gemma Webb szerint először megint csak egy hatékony visszaváltási rendszernek kell meglennie, és az, hogy „a gyártók és kereskedők által a rendszerben rögzített adatoknak a lehető legközelebb kell állniuk a valósághoz”.

Hogy ne legye túltelítődés, „a gyűjtőhelyek kezeléséért felelős üzemeltetőknek rendszeresen ellenőrizniük kell a töltöttségi szinteket. A visszajelzéseiktől függően vannak bizonyos intézkedések, amelyeket a RetuRO-nál megtehetünk az ilyen helyzetek megelőzése érdekében” – közölte a vezérigazgató.

Többek között a begyűjtő járművek útvonalait optimalizálnák, a lakosságot tájékoztatnák a gyűjtési ütemtervről, „hogy arra ösztönözzük őket, hogy ne hagyjanak csomagolást a gyűjtőpontokon, amikor azok megteltek”, emellett a gyűjtőpontokat fel lehet szerelni érzékelőkkel, amelyek érzékelik a telítettséget, és automatikusan továbbítják az információt a RetuRO-nak a gyűjtés ütemezése érdekében, sorolta a megoldási lehetőségeiket a vezérigazgató.

Újrahasznosító cégekkel tárgyalnak

A törvény értelmében a RetuRO az italcsomagolások tulajdonosa, aki eladja újrahasznosításra a begyűjtött csomagolóanyagokat, tiszta és jó minőségű nyersanyagot biztosítva a felvásárlónak.

„Az újrahasznosító vállalatokat pályázat útján választják ki a legjobb árajánlat alapján, és ez a betétdíjas rendszer egyik finanszírozási forrása” – közölte a vezérigazgató. Hozzátette, ebben a kérdésben jelenleg ott tartanak, hogy áttekintették az újrahasznosító vállalatok listáját, azok feldolgozási kapacitásait, és tárgyalásokat kezdeményeztek velük.

Az újrahasznosítható csomagolások új italcsomagolások gyártásához használhatók fel.

Az italcsomagolásokat számláló és válogató regionális központok felszerelésére csütörtökön kötöttek szerződést, közölte a RetuRO. A berendezések beszerzésére az Anker Andersen céggel született megállapodás, mely által kezdetnek országszerte 17 központot alakítanak ki majd.

Ezeket a jövő év közepéig fokozatosan nyitják meg és szerelik fel. Oda szállítják majd a RetuRO szerint a több mint 80 000 kiskereskedőtől begyűjtött italcsomagolást, majd a számolásukat és válogatásukat végzik el ott, hogy újrahasznosító cégeknek adhassák el.

Az első tétel berendezés a tervek szerint szeptember végén érkezik meg, a beszállítóval kötött megállapodás értelmében.

Még mindig várnak regisztrálókat

A vezérigazgató Maszolnak adott nyilatkozata szerint jelenleg még mindig várnak jelentkezőket, gyártókat és kereskedőket, akik a regisztráció minden lépését nem teljesítették.

„A betétrendszerbe való regisztráció, különösen azok számára, akik nem végezték el a regisztráció minden lépését a www.returosgr.ro elektronikus platformon, továbbra is prioritás marad számunkra. A részletes, pontos és naprakész adatok megléte rendkívül fontos a hatékony rendszerszimulációhoz. Egyetlen szimuláció sem mondhat azonban annyit, mint az, amikor a rendszer működőképessé válik, amire intenzíven készülünk” – magyarázta Webb, aki szerint a rendszer működésének feltétele, hogy az összes érdekelt fél részt vegyen benne a hatóságoktól a 19 milliós lakosságig.