Románia adja az EU összes mezőgazdasági termelésének harmadát. Az aszály azonban ellehetetlenítheti a román földművelőket.

A Bloomberg arra figyelmeztet, hogy összeomolhat Európa éléskamarája. Felidézik, hogy Nicolae Ceaușescu kimondottan vonzódott a megaberuházásokhoz, a Szeret folyót (Siret) a termékeny Bărăgani-síksággal összekötő, csaknem 200 kilométer hosszú öntözőcsatorna terve sohasem mozgatta meg a fantáziáját. A projekt végül csak 1986-ban, három évvel a halála előtt indult el, majd a kommunizmus bukásával le is állt, idézi a Bloomberg cikkét a Világgazdaság.

Most viszont a bukaresti kormány asztalára ismét felkerült az immár 5,5 milliárd eurós beruházás – a különbség azonban az, hogy immár a túlélést jelentené az öntözési lehetőség, ugyanis a kontinens legnagyobb kukoricaexportőrét brutálisan sújtja a klímaváltozás.A szomszédos Bulgáriával együtt Románia az Európai Unió bármelyik más országánál jobban függ a mezőgazdaságtól. Románia az EU összes mezőgazdasági farmjának mintegy harmadát adja, és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak nagyjából 23 százalékát foglalkoztatja. Ehhez képest a szektor csak idén 2 milliárd eurós veszteséget halmozott fel, és a jövő sem biztató: a klímaszakértők szerint a mostani helyzet csak a kezdet, Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és a gazdálkodók teljesen ki lesznek téve a szélsőséges időjárásnak.

Brüsszelnek nem is tetszik, hogy immár a közös büdzsé negyedét a mezőgazdaság támogatására költi, nem is beszélve a „rendkívüli”, idén például az árvíz miatt nyújtott támogatásokról. De az Unió gabonatermelése még így is legalább 7 százalékkal a az ötéves átlag alá esik idén, ugyanis a termést a francia- és németországi esőzések is megtizedelték.

A bajok ráadásul nem ma kezdődtek: immár ez a negyedik év Romániában, hogy kukorica-, és napraforgótáblák pusztulnak el, a környéken minden évben a gazdaságának, azaz 1000 hektárnak megfelelő terület sivatagosodik el.

Ezen a hajdanán jól működő dunai esővízcsatornák sem enyhítenek, ugyanis ezeket elhanyagolták, így mára használhatatlanok.

A Szeret-Baragan csatorna köldökzsinórként láthatná el a száraz, de mégis termékeny területet, a csaknem 200 kilométeres projektből 1994-es leállításáig 11 kilométer készült el. A beruházást ugyan leporolták, de sokak szerint csak kampányígéretről van szó, ugyanis egyszerűen nincs rá pénz.

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter – miután az Egyesült Államokban is járt befektetőt keresve – annyit írt a Bloombergnek, hogy a munka akár el is indulhat 2025 első negyedévében, és a beruházás továbbra is „stratégiai prioritás”. Tény, azonban, hogy a román költségvetési hiány elszállt, így a kormány saját forrásból képtelen finanszírozni ilyen nagy terveket.

Románia összesen mintegy 2,2 millió hektárt szeretne öntözésbe vonni, a már meglévő 1,6 millió hektár mellé. Ez azonban még mindig csak a negyede az ország teljes szántóterületének.