Egyre szélsőségesebb az időjárás a kánikulát viharok kísérik, a hatalmas hőség mellett csapadékhiány alakul ki, mert a rövid idő alatt lezúduló eső nem tud beszivárogni a talajba. A mezőgazdaságban nem lehet ugyan teljes mértékben kivédeni a természeti jelenségeket, de lehet alkalmazkodni, mérsékelni a hatásukat, szögezte le a Maszol megkeresésére Nyárádi István kertészmérnök, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán működő Kertészmérnöki Tanszék egyetemi docense.

Hangsúlyozta, ha azt szeretnénk, hogy az ország húzóágazatává váljon a mezőgazdaság, kiszámíthatóságra van szükség, azt pedig csak országos stratégiával lehet elérni.

Vannak megoldások a helyzet enyhítésére

Teljes mértékben nem lehet az agráriumban kompenzálni, ami napjainkban történik: hogy a 35 Celsius fok feletti hőmérsékletek társulnak a csapadékhiánnyal, de vannak technológiai lehetőségek, melyekkel mérsékelni lehet a kárt, szögezte le a szakértő.

Kifejtette, a hőségben a növények sokkal több vizet párologtatnak, így szabályozva a hőmérsékletüket, tehát sokkal több vízre lenne szükségük. A termesztő arra kell figyeljen, hogy a meglevő vízmennyiséget a lehető legtakarékosabban hasznosítsa, vigyázzon arra, hogy mérsékelje a veszteséget, a talajból a párolgást. A technológia több lehetőséget kínál a szerény és rossz eloszlású vízkészletet megőrzésére, hatékonyabb felhasználására.Nyárádi István a forgatásos talajművelés helyett a lazítást ajánlja, hiszen ha szántáskor oldalra fordítják a barázdát, két-háromszorosára nő a felülete, ahol süti nap, és gyorsabban veszíti a vizet, a mélylazítás, pedig éppen ellenkezőleg, csökkenti a vízveszteséget. A szántásnak is megvan a létjogosultsága, de ha július közepén learatják a búzát, és az előrejelzések szerint nem várható csapadék, akkor nem kell azonnal felszántani a tarlót, elég egy tarlóhántás. Ráér szeptemberben szántani, amikor a hőmérséklet csökken, így a párolgás okozta vízveszteség kisebb, részletezte.

A másik lehetőség, hogy a vetésforgó során olyan növényeket vonjanak be, melyeknek kisebb a vízigénye, például megfontolandó a kukorica helyett a cirok termesztése. A kukoricának ugyanis viszonylag nagy a vízigénye, így a szárazság drasztikus terméskiesést okozhat, míg a ciroknak a száraz évjáratban is magasabb a hozama.

Víz van, de szeszélyes az eloszlása

Ha megvizsgáljuk a különböző években egy adott térségben regisztrált csapadékmennyiséget, azt látjuk, hogy nincsenek óriási különbségek, legtöbb 5 százalék az eltérés. Viszont az eloszlás a 12 naptári hónap alatt, de elsősorban a növények életciklusát figyelembe véve egyre kedvezőtlenebb. „Akkor esik, amikor nem kellene, és amikor szükség lenne rá, nincs csapadék. Tényleg vannak szélsőséges megnyilvánulások, ám összességében a évi csapadékmennyiségben nincs számottevő változás, viszont az eloszlása szeszélyes, kiszámíthatatlan. Közben a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen, hogy a növény vízhez jusson – akkor, amikor arra a legnagyobb szüksége van” – mutatott rá az egyetemi oktató.Marosvásárhely térségében a napokban figyelte meg, hogy egy óra alatt hatvan milliméter csapadék zúdult le, vagyis egy négyzetméterre hat liter eső esett, ám ilyen rövid idő alatt ez a víz nem tud beszivárogni a talajba, így lefut az árkokba. Ezért kellene a felszínen lefolyó vízmennyiségeket felszíni tározókba felfogni, majd később öntözésre felhasználni.

Öntözéssel lehetne növelni a kiszámíthatóságot

Történnek beruházások, a gazdák egy része felszíni vízforrásokból – folyók, tavak vízéből – öntöz, mások mély kutakat ásatnak, több tíz méterről szivattyúzzák a vizet tampontartályokba, majd abból különböző eljárásokkal kijuttatják a növényekhez. Ám ha azt szeretnénk, hogy  az országnak ütőképes mezőgazdasága legyen, nem lehet megspórolni egy öntözőrendszer kiépítését országos stratégia keretében, húzta alá Nyárádi István. Az egyéni megoldások csak cseppet jelentenek a tengerben.

„Romániának 9,5 millió hektáros szántóterülete van, ahol már exportra is lehetne élelmet, ipari nyersanyagot termelni. A mezőgazdaság húzóágazata lehetne az országnak, de ehhez elengedhetetlen a valamilyen szintű kiszámíthatóság” – részletezte a szakértő.Mint mondta, ha a természetre bízzuk, akkor ötven-ötven százalék az esélye annak, hogy kielégítő lesz a termés: vagy összejön, vagy nem. Például a 2003-as, a 2022-es években a mezőgazdasági termés sok helyen a nullához közelített, a termelők nem tudták a piaci vállalásaikat teljesíteni. Viszont öntözéssel jelentős mértékben növekszik a kiszámíthatóság, bár akkor is lehetnek vis maior helyzetek, például jégverés teheti tönkre a termést. Ha a gazda leszerződi a felvásárlóval, hogy a tíz hektárról októberben leszállít egy adott mennyiségű termést, öntözőrendszer nélkül ezt ötven százalékos valószínűséggel tudja teljesíteni, öntözőrendszerrel viszont már 80 százalékos az esélye, szemléltette Nyárádi István.

Országos stratégia nélkül elfecséreljük a potenciált

Meglátása szerint, az öntözőrendszer kiépítését nem lehet a gazdákra bízni, ahhoz interdiszciplinárisan kidolgozott országos stratégiára van szükség, és akkor Románia sokkal több terményt tudna előállítani, és értékesíteni a nagyvilágban. A hatékony öntözőrendszer kiépítése összetett folyamat, amelyben meteorológusok, hidrológusok, geológusok is részt vesznek. Öntözni lehet a folyóvizekből, de ehhez ki kell építeni a megfelelő infrastruktúrát. Ugyanakkor a lefolyó vizet tavakba kellene gyűjteni, majd kiépíteni azt a rendszert, amivel kijuttatják a földekre.

A szakértő felidézte, negyven évvel ezelőtt még hárommillió hektár öntözésére alkalmas rendszer működött az országban, ennek most egyhatoda sem üzemképes. Előfordul, hogy javítanak, újítanak, például a Sepsiszentgyörgyhöz közeli Szépmezőn, de az még nem oldja meg az országos problémát.

A román alföldön, Olt megyétől Konstancáig kiváló mezőgazdasági területek vannak, de ha nincs víz, fabatkát sem érnek. Hatalmas területek vannak, ahol a víz vagy annak a hiánya limitálja a mezőgazdaságot, szögezte le Nyárádi István.

Hozzátette, jelenleg a növények a tűréshatár szélén állnak, még nem látszanak ugyan a drasztikus terméskiesés jelei, de ha az időjárás nem változik, ősszel hatalmas problémák lehetnek.