A székelyekre jellemző fegyelmezettséggel és társadalmi dinamikával ellentétes a koronavírus elleni oltások felvételétől való tartózkodás – véli a csíkkarcfalvi származású, Bostonban élő Barabási Albert-László hálózatelmélet-kutató, fizikus. A helyi sajtóval szombaton, Sógor Enikő csíkszeredai alpolgármester kezdeményezésére tartott beszélgetésén többek között a tudományos világ koronavírus-járvány elleni küzdelmében példátlan összefogás eredményeiről, az mRNS-vakcinák adta, soha korábban nem tapasztalt előnyökről, valamint az erdélyi magyarság hozzájuk fűződő különleges viszonyulásáról is beszélgettünk. 

Barabási Albert-László elöljáróban elmondta, hogy a tudomány évek óta számított rá, hogy világjárvány közeleg, csak azt nem tudták, hogy milyen méretű, milyen gyorsan és mennyire lesz halálos. „Az intézetünkben dolgozik Alessandro Vespignani fizikus, akinek a könyve, A jóslás algoritmusai most már magyarul is elérhető, és még a koronavírus előtt megjelent. Ő a hálózatelméleti eszközeivel 2001 óta jósolja a vírusok terjedését. Ő dolgozta ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóslásrendszerét, de a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központoknak (CDC), valamint a Világbanknak is dolgozik. Ő volt az is, aki 2019 decemberében a laboratóriumunkban azt mondta nekünk, hogy ebből még nagy bajok lesznek” – fogalmazott a fizikus.

Hozzátette, Vespignani csapata volt az első, amely a Fehér Ház jóslási rendszerét is kidolgozta, és ők javasolták elsőként a lezárás lehetőségét, mivel abban az időszakban nemhogy gyógyszer nem volt a betegségre, de még eszközök sem, hogy kimutassák annak jelenlétét. „Ráadásul nem tudtuk, hogy milyen százalékban halálos, hol terjed, hány ember beteg.”

Döbbenetes az erdélyi magyarok ellenállása

Amint a kutató elmondta, a koronavírus megjelenése után a világ minden fontosabb kutatóközpontja az új kór vizsgálatára állt át, így az ő bostoni központjukban is megkezdték a lehetséges orvosságok felkutatását: ők maguk mintegy 6000 gyógyszert teszteltek először majomsejtekben, majd emberi sejtekben. Amikor pedig elkészültek az első oltóanyagok, felvetődött a kérdés, hogy a társadalom mennyire fogadja el azokat.

„Ami számomra nagyon megdöbbentő itt, Erdélyben, az az, hogy először is mennyire büszkék lehetünk arra, hogy eleinte milyen jól kezeltük a vírust, tehát nagyon kevés beteg volt. Emlékszem, amikor tavaly decemberben hazajöttem, Magyarország le volt zárva, itt, Székelyföldön élet volt. Azt az időszakot, amikor oda kellett figyelnünk egymásra, nagyon jól kezelték a székelyek. Ezek után viszont nagyon meglep az, hogy amikor végre van megoldás a problémára, van működő vakcina, a legjobb barátaim, legkedvesebb ismerőseim, akiket tisztelek, nem hajlandók azt elfogadni. Olyan hihetetlen hírkeverék van, és annyira hiányoznak a hiteles források, hogy azt látom, még a nagyon intelligens, egyetemet végzett emberek is megkérdőjelezik, hogy ez működik-e” – mutatott rá Barabási Albert-László.

A hálózatelmélet-kutató megosztotta velünk azt is, hogy jól ismeri Karikó Katalin biokémikust, a szintetikus mRNS alapú oltóanyag technológiájának szabadalmaztatóját. Mint mondta, amit ők csináltak, bizonyos szempontból csoda, mert egy ilyen kis „eszközön” keresztül sikerült megállítaniuk a vírust. Emlékeztetett rá, hogy a gyermekkorunkban kapott oltóanyagokkal az egész vírust beviszik a szervezetbe, az mRNS-vakcinákkal pedig csak azt a molekulát, amely megállítja a vírust.

„Ez a legtisztább sztori, amit valaha lehetett csinálni. És amikor ez eljött, mi, akik hihetetlenül fegyelmezettek vagyunk itt, a Székelyföldön, még nem ismertük fel, hogy ez mennyire fontos számunkra. Az egész ország csodált bennünket, hogy húsvétkor, a Szabadság téren tartott ételszentelés alkalmával fegyelmezetten sorban, a távolságot megtartva álltunk. Úgy érzem, hogy elszalasztjuk a lehetőséget, hogy megállítsuk a vírust ezen a környéken. És ennek ára van, mert minden fiatal, aki nem éli túl a vírust, annak a gyermekei, unokái nem születnek meg. Ez tényleg működik, és nekünk, székelyeknek tényleg nemzeti érdek, hogy ezt felvállaljuk, megmaradjunk. Mert az az egy százalék is, aki elveszik, érték számunkra. Ezt kellene felismernünk” – nyomatékosított Barabási Albert-László.

Felhívta a figyelmünket arra, hogy a férfiak körében inkább jellemző, hogy véletlenszerű mutációt hordoznak a szervezetükben, ennek következtében pedig sokszor életerős, társbetegségek nélkül élő fiatalemberek veszítik életüket. Az oltásnak köszönhetően azonban az immunrendszer megfelelően felkészül a védelemre. Hozzátette, a tudomány jelenlegi tudása szerint, a nők szervezetében nem alakulnak ki ilyen véletlenszerű, egyedi mutációk.

A hálózatelmélet-kutató újságírói kérdésre válaszolva rámutatott, nem szabad elfelejtenünk azt, hogy azok is elkaphatják a vírust, akik be vannak oltva, és az ő esetükben ez azért veszélyes, mert úgy terjeszthetik azt, hogy nem is tudnak róla. A magas átoltottság tehát ezért fontos: mindenki, aki megfertőződik, könnyen átvészelheti a betegséget, és nem veszélyeztetjük egymás egészségét.

Az oltást megtagadók gyakori érvére, miszerint nem lehet megbízható az olyan oltóanyag, amelyet ilyen rövid idő alatt fejlesztettek ki, Barabási Albert-László azt a választ adta, hogy a koronavírus-járvány kezelése minden korábbinál különbözött. Ez volt az első alkalom, hogy a világ minden kutatólaboratóriuma átállt a gyógyír megkeresésére. És minden anyagi erőforrást erre összpontosítottak. Emlékeztetett, hogy Karikó Katalin csapata az mRNS-t nem oltóanyagként, hanem eredetileg gyógyszerként kezdte fejleszteni, és amikor a koronavírus elleni harc megkezdődött, megadatott annak a lehetősége, hogy az általa kifejlesztett technológia alapján akár oltást is lehet készíteni.

„Annyira sok az álhír manapság, látszólag nagyon hitelesek, de nincs valóságalapjuk”. Mint mondta, arra kellene megtalálni a választ, hogy mindezt hogyan lehet ellensúlyozni. Ebben éppen a pedagógusoknak és orvosoknak kellene példát mutatniuk, de a politikusoknak és az egyház képviselőinek is megvan benne a kellő mértékű szerepe. Hozzátette, hogy Amerikában éppen nem rég vezették be, hogy sem a tanárok, sem az orvosok nem végezhetik a munkájukat, ha nincsenek beoltva.

Még egy ideig velünk marad a vírus

Az újságírókkal folytatott beszélgetés során megerősítette: a tudományos közeg arra számít, hogy a koronavírus-járvány az influenzához hasonló szezonális jellegű járvány lesz. A most elérhető oltóanyagok hatása jellemzően fél év után csökken, ezért van szükség arra, hogy újra beoltassuk magunkat, és ezért számíthatunk arra, hogy lesz negyedik, ötödik és akár hatodik dózis is, mire kellőképpen sikerül kordában tartani a terjedését.

Barabási hozzátette, hogy mindezt nem lehet pontosan előre látni, mert az attól is függ, hogy miként reagálnak a tömegek, és hogy mennyire sikerül az álhírek terjedését visszafogni. Példaként hozta fel erre azt az 1998-as esetet, amikor Andrew Wakefield (azóta tisztségétől megfosztott) brit orvos meghamisított tudományos kutatásának publikálása után elterjedt a világban, hogy a kanyaró ellen alkalmazott MMR-vakcina autizmust okoz. Barabási felhívta a figyelmet, hogy nem sokkal később bebizonyították, hogy Wakefield meghamisított adatokkal dolgozott, teljesen alaptalanok voltak az állításai, de ez már jóval kevesebb emberhez jutott el, mint az eredeti hír, így az oltásellenesség terjedni kezdett a társadalomban. A koronavírusról meg úgy vélekedett, hogy az éppen abban az időszakban ütötte fel a fejét, amikor a trumpi politika által gyakorlatba ültetett, főként a közösségi oldalakon zajló álhírterjesztés is már a csúcson volt.

Barabási Albert-László a Maszol kérdésére válaszolva elmondta, hogy a harmadik világbeli országokban – ahová még nem jutott el elegendő oltóanyag – fennáll a veszélye, hogy újabb és újabb mutációk alakulnak ki. Ennek megelőzésére pedig a világ nagyhatalmainak, főként az Amerikai Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak kellene még nagyobb hangsúlyt fektetnie.

„Bárcsak az lenne a helyzet, hogy a székelyek azért nem oltatják be magukat, mert az afrikai gyerekeknek akarják küldeni az oltást. Akkor azt mondanám, hogy le a kalapokkal. De ez két különböző döntés. Viszont óriási szégyen a világ számára, hogy ezt nem tudta még megoldani, és ebben a politikai döntéseknek nagy súlya van. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy még később szabaduljunk meg a vírustól. El lehet képzelni egy olyan világot, amit nem szeretnék, hogy bizonyos országokban lényegében nincs vírus, és világ többi részén tombol. Egyelőre sajnos ebbe az irányba tartunk” – zára gondolatmenetét a fizikus.