Petre Roman volt miniszterelnök megjelent szerdán a főügyészségen, és azt mondta, a legcsekélyebb bizonyíték sincs arra, hogy köze van az 1990. június 13-15-i bányászjáráshoz. Igazságtalannak tartja az ellene felhozott vádakat, hangsúlyozva, hogy nem állt érdekében a tüntetés elfojtása.

„Ez a vád mélységesen igazságtalan” – hangoztatta, azzal érvelve, hogy a szabadság és a demokrácia barikádjáról érkezett, 39 bajtársát ölték meg a Nicolae Ceaușescu parancsára kilőtt golyók és semmi érdeke nem fűződött a tüntetés elfojtásához.

Arra a kérdésre, hogy az akkori államelnök, Ion Iliescu bevonta-e a megmozdulás erőszakos elfojtásának tervébe, azt válaszolta: „Nem volt terv, amelyben én részt vettem volna”. Arról is beszélt, hogy akkor épp 67 százalékkal megnyerte a választásokat, ellenszavazat nélkül nevezte ki a parlament miniszterelnöknek, és ő képviselte a reformok reményét, számol be a News.ro. Hozzátette, nincs bizonyíték arra, hogy köze lett volna a bányászok Bukarestbe hívásához, a tüntetés elfojtását a Securitate emberei szervezték meg.

„Nekem sokba került, hogy már akkor kimondtam: a Securitate avatkozott be. A moszkvai puccs ellen az általam vezetett kormány a leghatározottabban állást foglalt. Nem sokkal később még 10.000 bányászt hoztak Bukarestbe, és megdöntötték a Roman-kormányt. Elmondhatom, hogy semmi közöm ehhez a vádaskodáshoz, amely mélységesen igazságtalan” – mondta Petre Roman a főügyészségnek.

Mint megírtuk, az  ügyben büntetőeljárás zajlik Ion Iliescu volt államfő, Gelu-Voican Voiculescu volt miniszterelnök-helyettes, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu, Miron Cozma egykori bányászvezér, valamint Adrian Sârbu volt miniszterelnöki tanácsadó, illetve Vasile Dobrinoiu és Peter Petre tartalékos tábornokok ellen is.

Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Romant és Virgil Măgureanut is. 2020 decemberében azonban a legfelsőbb bíróság visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését. A bírák akkor az ügyészek által korábban összegyűjtött összes bizonyítékot semmisnek nyilvánítottak, és megállapították, hogy törvénytelen volt a vádirat.

A katonai ügyészek szerint 1990. június 11-én és 12-én az állami hatóságok úgy döntöttek, hogy erőszakosan elfojtják a bukaresti Egyetem téri tüntetést, ahol a Temesvári Kiáltvány 8. pontjának elfogadását követelték, és békésen fejezték ki az akkori politikai többséggel ellentétes véleményüket. A vádhatóság szerint Iliescu adta ki a parancsot a tér erőszakos kiürítésére.

Az erőszakos fellépésben részt vettek a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a SRI erői, valamint több mint 10 000 bányász és más munkás az ország több pontjáról.

A támadást 1990. június 13-án reggel hajtották végre:

• 4 embert halálos lövés ért;
• összesen 1388 ember sérült testileg vagy lelkileg;
• a szabadsághoz való alapvető jogot politikai okokból összesen 1250 személytől vonták meg.