Klaus Iohannis államfő zöld jelzést adott kedden arra, hogy emberiség elleni bűncselekmények miatt bűntetőeljárás induljon Petre Roman és Gelu Voican Voiculescu ellen az 1990. júniusában történt bányászjárás ügyében – közölte az elnöki hivatal.

Korábban már vádat emeltek 2017-ben, de 2020-ban a Legfelsőbb Semmitő- és Ítélőszék úgy döntött, hogy visszautalja az ügyet a katonai ügyészségnek a nyomozás újrakezdése érdekében. Mivel semmisnek nyilvánították az össze bizonyítékot és törvénytelennek minősítették a vádiratot, az ügyészeknek az „elejéről” kellett indítaniuk az egész eljárást, így az államfő belegyezését kellett kérjék a vádemeléshez.

Mint arról április elején már írtuk, igazságügyi források szerint Alex Florența főügyész Ion Iliescu egykori államfő vád alá helyezésére is kért engedélyt, erről viszont nem esik szó az elnöki hivatal keddi közleményében.

Abban csak a most 77 éves Petre Roman és a 83 esztendős Gelu Voican Voiculescu elleni büntetőeljárás elindításának jóváhagyásáról írtak. A kérvény jóváhagyását továbbították Alina Gorghiu igazságügyi miniszternek. Petre Roman, mint ismeretes, kormányfő volt a bukaresti bányászjárás idején, míg Gelu Voican Voiculescu miniszterelnök-helyettes volt.

Ahogyan arról korábbanmár írtunk, a katonai ügyészek azt állítják, hogy 1990. június 11-én és 12-én az állami hatóságok úgy döntöttek, hogy erőszakos támadást indítanak a bukaresti Egyetem-téren tüntetők ellen, akik elsősorban a Temesvári Kiáltvány 8. pontjának elfogadásáért kampányoltak, és békésen fejezték ki az akkori politikai többséggel ellentétes politikai nézeteiket. A vádhatóság szerint Iliescu adta ki a parancsot a tér erőszakos kiürítésére.

A támadásban állítólag részt vettek a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a SRI erői, valamint több mint 10 000 bányász és más munkás az ország több pontjáról. A Katonai Ügyészség szerint a támadásra 1990. június 13-án reggel került sor: négy embert agyonlőttek, összesen 1388 ember testi vagy lelki sérülést szenvedett, és összesen 1250 embert fosztottak meg politikai okokból alapvető szabadságjogától.