Az átlagember gyakori kérdései a koronavírusról – kisokos dr. Fejér Szilárdtól
Mi az, hogy nyáron nincs vírus? Miért kell maszkot hordjanak a beoltottak? Miért kell a harmadik oltás? Minek ez a felhajtás, ha a Covid-19 olyan, mint egy meghűlés? A sepsiszentgyörgyi kémikus-kutató közösségi médiában megjelent összefoglalóját szemlézzük.
Mi az, hogy nyáron nincs vírus? Mi az, hogy előre lehet tudni, hogy ősszel mégis lesz? Mi ez a hullámzás, ha nem bizonyíték arra, hogy az egész cirkuszt fentről (politikum, „billgéc”, Soros, gonosz tudósok stb.) irányítják?
Remélem, eddig mindenki észrevette, hogy a koronavírus főleg légúti betegséget okoz és cseppfertőzéssel terjed. A legjobban az orrnyálkahártyában érzi magát, és ez különben az összes többi légúti betegséget okozó vírusnak az elsődleges bejutási pontja. A légúti betegségekről pedig tudjuk, hogy szezonálisak, nyáron kevesebben taknyolnak, mint télen, ez pedig főleg két dologra vezethető vissza: nyáron kevesebbet ülünk rosszul szellőző zárt térben sok más személlyel, télen viszont értelemszerűen kevesebbet szellőztetünk. Nyáron kevesebb emberrel is érintkezünk (kivétel a partiarcok), így a fertőzési gócok nem tudják magukat olyan jól fenntartani, csak akkor, ha nagyon nagy a vírus reprodukciós rátája (pl. egy ember 4-5 másik embert fertőz meg).
Ősszel indul az iskola/óvoda, és főleg azoknál a gyerekeknél, akik akkor kezdenek közösségbe járni, eddig is rohamosan tudott terjedni olyan vírus vagy baci, amivel azok a gyerekek még nem találkoztak. Még kisebb reprodukciós rátával is. Erre itt van egy olyan vírus, amivel az emberiség nagy része még mindig nem találkozott. A mellékelt ábra az angliai esetszámok változását mutatja néhány korcsoportra lebontva, látszik, hogy iskolakezdés után meredeken emelkedik a gyerekek közt a fertőzés, és ez részlegesen átadódik a szülőknek is (30-49 éves korosztály), és ne feledjük, egy nagyon jól beoltott népességről van szó.
Tehát mi lesz itt, nálunk hamarosan? A levegőben, cseppfertőzéssel terjedő kórokozók alapból szezonális hullámokat okoznak. Ha a koronavírus nem mutálódott volna egyáltalán, akkor is lenne őszi hullámunk, csak nem ilyen intenzív. Az őszi hullám rekorddöntései nálunk két dolog miatt lesznek: a Delta-variáns jóval ügyesebben fertőz, és nem vagyunk elegen beoltva. A bajt tetézi az, hogy a szerzett immunitásunk (a betegségen való áteséssel, vagy védőoltással) nem életfogytig véd, ezért előbb-utóbb megfertőződhetünk. Igaz, elenyésző az esélye, hogy intenzívre kerüljünk egy védőoltás utáni fertőzéssel, vagy betegség utáni újra fertőződéssel.
Miért kell maszkot hordjanak a beoltottak, ha ők védettek?
Mert a védőoltások nem adnak ún. „sterilizáló” immunitást (nem, a sterilizáló immunitás nem meddőséget jelent), tehát nem csökkentik nullára a megfertőződés esélyét. Ezt elég nehéz kivitelezni a légúton terjedő kórokozókkal, mert olyan védőoltás kellene, amelyik még a nyálkahártyában kipucolja a vírust, tehát a nyálkahártya immunválasza kell nagyon erős legyen. Ezt két úton lehet elérni: vagy olyan vakcinával, amelyik az orrnyálkahártyán keresztül szívódik fel és ott stimulálja az immunrendszert, vagy normál vakcinával, de ez esetben fel kell pumpálni az egekbe a vérben közlekedő antitestek mennyiségét, hogy legyen elég a nyálkahártyában is.
A mostani védőoltásokkal tehát megfertőződhetünk, mert eltelik egy kis idő, mire az immunrendszer észreveszi a betolakodót és kipucolja, de mivel nem kell már időt vesztegessen arra, hogy kikísérletezze a megfelelő védelmet, így jó eséllyel nem fog egy meghűlésnél komolyabb problémát okozni. Amíg ki nem pucolódik, addig a fertőzött személy tovább fertőzhet, és mivel azt hiszi, hogy ez csak egy nátha, megszórhatja a beoltatlan idős családtagjait, akik a tévében látták, hogy milyen rossz az oltás, és ezért véletlenül kórházba kerülnek. Ha viszont maszkot visel és egy enyhe náthánál is koronavírus-fertőzésre gondol, akkor kisebb az esélye, hogy továbbadja a nem beoltott személyeknek, így kisebb az esélye, hogy ezek kórházba kerüljenek.
Kapcsolódó
Mi a csudáért van az oltás, ha máris kell adni a harmadikat? Egyéb nem lesz, csak szuri hat hónaponként? Hát lehet így élni egyáltalán?
Kicsit bonyolultabb ezt érthetően elmagyarázni. A koronavírus-fertőzésre adott immunválasz úgy általában véve sem túl erős. Az oltásra adott immunválasz erősebb, de a vírus még mindig adaptálódik az emberi gazdatesthez, és a kezdeti magas oltás-hatékonysági mutatókat két dolog csökkenti: az idő vasfoga (idővel csökken a védettségünk) és az új variánsok térnyerése. Ismételjünk: az eddigi védőoltások most is nagyon nagy hatékonysággal védenek a súlyos lefolyású betegségtől. Viszont, mivel ilyen siralmas a romániai átoltottság, ha egy előzőleg beoltott személy megfertőződik, megszórja az antivaxxer szomszédját, lásd a második kérdésre adott választ.
Ha egy kórházi alkalmazott megfertőződik a rengeteg beoltatlan, súlyos állapotú fertőzött egyéntől, akkor tovább terjedhet kórházon belül is: elkaphatják beoltatlan járóbetegek, más osztályokon fekvő beoltatlan betegek, akik majd tovább terhelik az egészségügyet. Elkaphatják beoltott járóbetegek is, kisebb eséllyel, illetve beoltott fekvőbetegek is, de ők sem terhelik pluszban az egészségügyet. Tehát ezért kell a harmadik oltás, minél hamarabb, szerencsére szeptember 28-tól már lesz is, tehát szeptember 28-án reggel megyek én is oltakozni.
Megmérettem az oltás utáni antitestjeimet, és sok van belőle/egyáltalán nincs már belőle. Kell a harmadik oltás?
A diagnosztikai módszerek most már eljutottak oda, hogy valamennyire össze lehet hasonlítani különböző laboratóriumban mért antitest-értékeket, hogyha ezeket a labor nemzetközi egységekben adja meg (IU/ml vagy UI/ml). Viszont még mindig nem ismert az az antitest-mennyiség, ami tutira megvéd a fertőzéstől, vagy éppen az enyhe vagy súlyos lefolyású megbetegedésektől. Rengeteg tanulmány van már ezen a fronton, és úgy néz ki, hogy előbb vagy utóbb lesz olyan érték, amit meg lehet feleltetni a védettségnek.
A legújabb állatkísérletek azt mutatják, hogy valószínűleg nem is egy, hanem két érték lesz: kisebb antitest-mennyiség szükséges, hogy megvédjen a tüdőérintettségtől (tehát a súlyos lefolyástól), nagyobb antitest-mennyiség szükséges, hogy megvédjen a felső légúti panaszoktól vagy akár a fertőzéstől. Mindez idő kérdése. Én azt javaslom a pácienseinknek, hogy ha eltelt 6 hónap a második oltástól és negatív az anti-spike antitest-eredmény, akkor sorba lehet állni a harmadikért.
Minek ez a felhajtás, ha a Covid olyan, mint egy meghűlés?
Mert rohadtul nem olyan. Ha átestél rajta enyhe tünetekkel, örvendjél neki, az a rengeteg plusz halott, aki nem volt olyan szerencsés, nem tudja elmagyarázni, hogy ez azért kicsit másabb egy sima influenzajárványnál. A halottak pedig látszanak a statisztikákban: Romániában a 34 ezer igazolt Covid-áldozat csak az 52 százaléka a sokéves átlagtól számított 65 ezer eddigi plusz halottnak, és milyen érdekes, a plusz halálozások egy az egyben átfednek az eddigi hullámokkal. Tehát az elmúlt másfél évben a romániai lakosság 3 ezreléke (értsd: 1000 emberből 3) valószínűleg koronavírusban halt meg. Ez látszik a halálozási statisztikákon is, és nem csak nálunk, hanem világszerte.
Miért oltassam be én magamat, ha te be vagy oltva? Miért nem hagynak engem békén ezzel a hülyeséggel?
Értem én, hogy mindenki egoista és képtelen az egyéni érdekeknél magasabb szinten gondolkodni, és tenni valamit a közösségért egy világjárványban. Azzal, hogy beoltatod magad, nem csak magadat véded, hanem a szomszéd cukorbeteg antivaxxert is. Vagy a veseátültetett apukáját a gyereked osztálytársának, aki hiába oltatta be magát az első adandó alkalommal, annyira le van szabályozva az immunrendszere, hogy kórházba kerülne, ha elkapná a fertőzést. És képzeld, ha beoltatod magad, még a szomszéd megyében jövő hónapban diszkóbalesetet szenvedett fiatalt is véded, mert minden egyes oltás csökkenti a nyomást az egészségügyön, és akkor hátha lesz elég orvos, ápoló vagy szabad ágy a „normál” betegeknek is.
CSAK SAJÁT
„Ha beoltatom magam és valami bajom lesz, ki vállalja ezért a felelősséget? Már nagyon sokan beszámoltak arról, hogy milyen rossz tüneteik voltak oltás után. Sokan vannak, akik a második oltást be sem adatták, annyira rosszul voltak az első után. Tehát ki vállalja a felelősséget, hogy nem csak 1-2 napos mulandó tünet lesz az oltás következménye? Én olyan helyzetben vagyok, hogy be is adatnám, de még várok vele. Sajnos sok negatív véleményt hallottam, olvastam a beoltottaktól."
Ha nem oltatja be magát és elkapja a betegséget, lesz, aki vállalja ezért a felelősséget? És ha átadja olyannak, aki belehal? Már nagyon sokan beszámoltak arról, hogy milyen rossz tüneteik voltak a betegség közben. Sokan vannak, akik a második fertőzést meg sem érik, mert belehaltak az elsőbe, mert nem csak 1-2 napos múlandó tünet volt a betegség következménye. Én olyan helyzetben vagyok, hogy meg is betegedhetnék, de inkább beoltattam magam. Sajnos, nagyon sok negatív véleményt hallottam, olvastam a fertőzöttektől, de pont azoknak nem tudtam kikérni a véleményét, akik belehaltak, értelemszerűen. Tehát még egyszer: aki nincs beoltva és nem veszi komolyan a védekezést (távolságtartás, maszkviselés, kézmosás), pár héten belül elkapja a betegséget, ez annyira fertőző. Ha elkapja, nagyságrendekkel nagyobb eséllyel lesz komoly baja, mint az oltás után lenne. Ennyi az egész.
.jpg)
