Ausztria sokkal kevesebb menedékkérőt küldene vissza Romániába, mint amennyire a schengeni vétó során hivatkozott
Ausztria tavaly 1929 menedékkérő visszafogadását kérte Romániától, jóval kevesebbet, mint ahány Románián keresztül Ausztriába érkezett illegális migránsra hivatkozott, amikor 2022-ben megvétózta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – közölte hétfőn a G4Media hírportál a román bevándorlási hivatal (IGI) tájékoztatására hivatkozva.
Bukarest 1724 menedékkérő visszafogadását jóvá is hagyta: eddig 215 transzfert szerveztek meg, 148 migránst pedig át is vettek az osztrák hatóságoktól, idézi a lapnak küldött választ az MTI. Nyomatékosítják, hogy az átadás megszervezésének kötelezettsége ilyen esetekben a küldő félre hárul.
Az ilyen jellegű kérések túlnyomó többségét akkor küldik Romániának más tagállamok, amikor egy-egy náluk menedéket kérő külfölditől ujjlenyomatot vesznek, és kiderül, hogy az szerepel már az – EU-n, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkezett menedékkérők biometrikus adatait uniós szinten összegző – Eurodac romániai adatbázisában, vagyis Romániában már menedékkérőként vették nyilvántartásba.Másik lehetőség az, amikor olyan közvetett bizonyítékokat – román vízumot vagy tartózkodási engedélyt – találnak a migránsnál a másik uniós tagállam hatóságai, amelyek alapján megállapítható, hogy a dublini rendelet értelmében Románia illetékes a menedékkérelem elbírálásában.
A G4Media felidézte, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár 2022 decemberében az illegális migrációra hivatkozva magyarázta a román és bolgár schengeni csatlakozás ellen emelt vétót.
„Ausztriába 75 ezer migráns érkezett minden előírt ellenőrzés, illetve regisztráció nélkül Románián keresztül. Hogy honnan tudjuk ezt? Az osztrák rendőrség nyomozásából" – idézte Nehammer egy 2022. decemberi, az osztrák vétóra magyarázatként adott sajtónyilatkozatát a román lap.
A G4Media rámutatott: Románia számára a dublini menekültügyi szabályok írják elő a területén keresztül más uniós országokba jutott menedékkérők visszafogadását és ügyük elbírálását. A jogszabály alapelve az, hogy az életveszélyben lévő menekültnek az első biztonságos országtól kell védelmet kérnie, tehát annak a tagországnak kell menedékkérelmét elbírálnia, ahova először belépett. A schengeni övezet további bővítésétől eddig az illegális migráció miatt elzárkózó Ausztria decemberben hozzájárult ahhoz, hogy Románia és Bulgária a légi és vízi közlekedésben idén márciusban csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli térséghez.
CSAK SAJÁT