Augusztus elsejétől lép érvénybe a kormányrendelet, amely alapján emelkedik az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók jövedelme.

A rendelet értelmében az ágazatban dolgozók minden kategóriájának a törvény által előírt maximális alapbérszintre emelik a jövedelmét.

Ugyanakkor az ügyeleti munkára vonatkozó egyéni részmunkaidős munkaszerződés alapján ügyeletben dolgozó szakorvosok és egészségügyi szakszemélyzet, valamint az ellátás folyamatosságát biztosító szakorvosok és egészségügyi kisegítő személyzet havi bruttó juttatásban részesül.

Ötszáz lejt kapnak az egészségügyi asszisztensek, a radiológusok és képalkotó szakemberek, a laboratóriumi, balneo-fizio-kinetikai és rehabilitációs, fogászati, táplálkozási és dietetikai asszisztensek, bábák, ápolók, nővérek.

Minden törvényes szabadnapon végzett munkáért 100 lej jár, ezek összege azonban nem haladhatja meg a havi 300 lejt.

A kötelező ügyeleten felül ügyeletet ellátó orvosok (szakmai fokozattól függetlenül) 500 lejt kapnak havi egy plusz ügyeletért, és 1000 lejt, ha havonta legalább két plusz ügyeletet vállalnak. A havonta legalább két plusz ügyeletet ellátó biológusok, kémikusok és biokémikusok 500 lejre jogosultak.

A szakszervezet csak részben elégedett a kivívott eredményekkel, a bérnövekedések éppen csak enyhítik az infláció hatását, és még mindig fennállnak bizonyos egyenlőtlenségek az egészségügyben dolgozó különböző besorolású szakemberek bérezése között, mondta el korábban a Maszol megkeresésére Vasile Neagovici a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke.

Abban bíznak, hogy az új bértörvény majd orvosolja a még fennálló problémák egy részét.
Mint korábban megírtuk, az egészségügyi szakszervezetek idén több tiltakozó megmozdulást szerveztek: az utcára vonultak és japánsztrájkot tartottak.