Átadta a református püspökség Bethlen Gábor gyulafehérvári szobrát a helyi önkormányzatnak
Szerződés köti a városvezetést, hogy eredeti helyén és állapotában tartsa meg a több mint négyszázezer lejbe kerülő műemlék jellegű szobrot.
Az adományozás híréről a Fehér megyei román sajtóból, az Unirea nevű napilapból értesültünk, amelyik 2025. január 26-i számában tudósított arról, hogy a szobor átadásának javaslata szerepel a helyi tanács napirendjén. Elsőként Gudor Botond Kund gyulafehérvári református lelkipásztort kerestük meg további információkért, hiszen ő volt a szobor felállításának ötletgazdája, egyszersmind a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese is.
Mint arról beszámoltunk, Bethlen Gábor bronzszobrát 2022-ben avatták fel Novák Katalin magyar köztársasági elnök jelenlétében. Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotását az Erdélyi Református Egyházkerület finanszírozta.
Gudor Botond elmondta: ő is az Unirea újságból értesült a szoborral kapcsolatos fejleményekről, hozzátéve, a jelenlegi városvezetés, Gabriel Pleșa liberális polgármesterrel az élen, barátságos magatartást tanúsít a szobor tekintetében. Régóta együttműködik a polgármesterrel, aki általában nyitottnak bizonyul, és soha nem tapasztalt ellenséges magatartást részéről, és mindez a helyi tanácsra is érvényes.
„Reméljük, a mostani hozzáállás nem változik a jövőben valamikor bekövetkező városvezetés- és a polgármestercserével, hiszen a szobor felállítása körül ellenérzések csapnak fel időnként, azzal a felhanggal, hogy máshol lenne a helye. Emiatt lehetett az eddigi hezitálás, amelynek kiváltó oka a megállapodással látszólag megszűnt” – mondta Gudor Botond Kund. A lelkész szerint az átadással a helyi reformátusok már nem alakíthatják a szobor sorsát, az csupán a városvezetésen múlik.
A helyi tanácsülést megelőzően megkerestük a Nagyenyedi Református Egyházmegye jelenlegi, alig két hónappal ezelőtt beiktatott esperesét is, Lőrincz Konrád felenyedi lelkipásztort, de ő sem értesült a részletekről.
Mindezek tükrében, felvettük a kapcsolatot a püspöki hivatallal, konkrétan Tussay Szilárd diakóniai referenssel, a 2022-ben megvalósult szoboravató ünnepség főszervezőjével, aki elmondta: már a szoborállítást megelőző egyeztetések és engedélyeztetések során megszületett a megállapodás a szobor további sorsára vonatkozóan, és procedurálisan most érkezett el az ideje a jogi aktus létrejöttének. A beszélgetésből azt a következtetést lehetett levonni, hogy a megállapodás nélkül a szobor felállítása nem valósulhatott volna meg.
Mint az várható volt, a január 30-i tanácsülésen a helyi képviselők megszavazták az indítványt. Az idézett helyi román sajtó leközölte ennek teljes szövegét is, a református püspökség 2022. júliús 11-én kelt beadványával egyetemben, amely világosan leszögezi, hogy amennyiben a szobrot elköltöztetnék a helyéről, kötelesek visszaszolgáltatni azt a püspökségnek, és visszautalni a felállítás költségeit. Ugyanaz a dokumentum leszögezi, hogy tilos bármiféle elem kihelyezése (növényzet vagy bármilyen tárgy), ami eltakarhatja a szobrot.
A helyi önkormányzat által elfogadott határozat hat cikkelyben rendelkezik a szoborról. Az elsőben leszögezik, hogy elfogadják az adományt, és átruházzák az új tulajdonosra. Pontosították – többek között – a szobor helyét és feliratát. A második cikkely rendelkezik arról, hogy a polgármesteri hivatal köteles megtartani a szobrot az eredeti helyén és állapotában, illetve vállalja annak karbantartását. A többi cikkely a szokásos formaságokat tartalmazza, a harmadikban találunk utalást a szobor leltári értékéről, ami a püspökség által közölt adatok szerint 418 444,01 lej. Az ötödik cikkely szerint a határozat megfellebbezhető az 2004/554-es számú törvény alapján.
Következtetésként elmondhatjuk: jelen pillanatban a szobor sorsa nincs veszélyben, és nem tapasztalhatunk rosszindulatot sem az elöljáróságok, sem pedig a lakosság részéről. A polgármesteri hivatal tisztán tartja a szobor környékét, kivilágították, rongálásnak pedig semmi nyoma.
Az ellenzék részéről egy kellemetlen – ugyanakkor sajtóvisszhangtól hangos, de elenyésző hatású – megnyilvánulásra került sor mindeddig. Ez épp a szoboravató ünnepségen történt, amikor az akkori szociáldemokrata, időközben az AUR-hoz átigazolt szenátor, Călin Gheorghe Matieș egy Avram Iancut ábrázoló képet helyezett a szobor talapzatához a leleplezés pillanatában, főként a saját szavazótábora és a rivális polgármester felé jelezve: nem jól választották ki, kinek állítanak emléket. Nem sokkal később egy online petíciót is elindított az általa javasolt román forradalmár szobra ügyében, amelyet az Alba24 hírportál értesülése szerint (csak) mintegy kétszázan írtak alá.
Mindazonáltal a városban tapasztalható tolerancia ellenére, a gyulafehérvári magyarság aggódva tekint minden olyan aktusra, ami szimbólumait és történelmi emlékeit rosszindulatúan és ellenségesen vitatja. Ennek egyik oka pedig a város híres könyvtára, a Batthyáneum elveszítése, amely a közelmúltban, hosszas pereskedés után, a római katolikus egyháztól az állam kezére jutott. Csak remélni merik, hogy Bethlen Gábor szobrának sorsa a város életét alakító leendő vezetésben nem kelt ellenérzéseket, hanem megmarad mostani, az általa alapított rangos Collegium Academicum egykori épülete előtt. Ő volt ugyanis az, aki kiépítette és európai rangú fejedelmi székhellyé tette Gyulafehérvárt és megannyi korszakalkotó tette között szerepel az is, hogy az ő rendeletére és költségére fordították le és nyomtatták ki először román nyelven a Bibliát.
CSAK SAJÁT