Romániát várhatóan el fogja marasztalni a strasbourgi bíróság, amiért elmulasztotta az azonos nemű párok kapcsolatának bármilyen jellegű szabályozását, véli az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke. Asztalos Csaba annak kapcsán nyilatkozott portálunknak, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) befogadta a román hatóságok elismerését évek óta hiába kérvényező Relu Adrian Coman és Robert Clabourn Hamilton ügyét.

Romániának is anyakönyveztetnie kell az Európai Unió más tagállamaiban azonos nemű párok között létrejött házasságot, ha a Coman-Hamilton ügyben elmarasztalja az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, strasbourgi székhelyű bíróság. Az EJEB most első alkalommal hozna pozitív döntést az egynemű párok házasságát illetően az emberi jogi egyezmény 12. cikkelye alapján, és ezzel precedenst teremtene – véli Iustina Ionescu, a pár jogi képviselője.

A Románia által 1994-ben ratifikált emberi jogi egyezmény 12. szakasza értelmében "a házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nőknek joguk van a házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint".

A beadvány célja arra kötelezni a román államot, hogy végrehajtsa az Európai Unió Bírósága és a román alkotmánybíróság döntését, azaz ismerje el házastársakként Hamiltont és Comant. A panaszosok kérik az EJEB-től annak megállapítását, hogy ha két azonos nemű személy legálisan összeházasodik valamelyik uniós tagállamban, akkor őket az összes többi tagállamban – így Romániában is – házastársakként kell kezelniük a hatóságoknak, és át kell írniuk a más tagállamban kiállított házassági bizonyítványukat. Ha a pár sikerrel jár, a házasságukat a belga hatóságok által kibocsátott anyakönyvi kivonat alapján Romániában is anyakönyveztetni kell. Egyedül ez jogosítja fel őket a házasságból fakadó jogok gyakorlására.

Kapcsolódó

Megkezdődött a román-amerikai melegpár pere a strasbourgi bíróságon

Megkezdődött hétfőn az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) annak a pernek a tárgyalása, amelyet két férfi indított a román állam ellen, mert nem ismeri el a Belgiumban korábban kötött házasságukat – közölte az ACCEPT melegjogi szervezet.

melegházasság

A román hatóságok közel egy évtizede nem hajlandók letelepedési engedélyt adni az amerikai állampolgárságú Hamiltonnak, aki így egy naptári év alatt legfeljebb 180 napot tölthet együtt a házastársával Romániában, illetve háromhavi folyamatos tartózkodás után el kell hagynia az országot. A koronavírus-világjárvány csak fokozta a gondokat a téren (is), hiszen Hamilton nem kísérhette el Comant a szüleihez Romániába, ahol a hatóságok nem tekintik családtagnak.

A pár kérésére a román alkotmánybíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel az Európai Unió Bíróságához, amely 2018 júniusában megállapította: Bukarest uniós jogot sértett, amikor megtagadta a tartózkodási jog biztosítását Hamiltontól azzal az indokkal, hogy Románia nem ismeri el az azonos neműek közötti házasságot. A pár egyébként – másikkal együtt – azt is kérte, hogy Romániában házasodhasson, amit a hatóságok visszautasítottak, mivel a családjogi törvény szerint ez nem lehetséges.

A kérelmet decemberben nyújtották be Strasbourgban, és februárban a bíróság már bekérte a román állam álláspontját, ami Iustina Ionescu szerint szokatlanul gyors eljárás, és arra utalhat, hogy a bíróság prioritásként kezeli az ügyet. Asztalos Csaba szerint a strasbourgi bíróság határozata még idén megszülethet.

A bíróság napirendjén szerepel egy másik hasonló ügy is (Buhuceanu és Ciobotaru v. Románia), amelyet a melegek jogaiért küzdő Accept Egyesület indított 21 romániai pár nevében.

Asztalos Csaba hangsúlyozta: az érintettek azután fordultak az EJEB-hez, hogy a romániai hatóságok nem alkalmazták a luxemburgi bíróság  döntését. Strasbourgban egyébként nem kimondottan az azonos neműek házasodáshoz való jogának a hiányát kifogásolták, hanem azt, hogy nem létezik semmiféle törvényes keret, amely elismerné és védené az azonos nemű párokat.

„Nem létezik nemzetközi jogi kötelezettség, hogy egy állam szabályozza a házasság intézményét az azonos nemű párok esetében, viszont ebben az esetben az állam köteles egy alternatív rendszert biztosítani” – mutatott rá a diszkriminációellenes tanács elnöke. Hozzátette: ez a jogi elismerés más államokban általában a civil partnerség (vagy bejegyzett élettársi viszony) intézménye.

Asztalos azt valószínűsíti, hogy Romániát el fogja marasztalni a strasbourgi bíróság. Ugyanez történt ugyanis Olaszország és Görögország esetében is. Ha pedig lesz egy elmarasztaló döntés, azt a román államnak alkalmaznia kell. Ha az újabb elmarasztaló ítéletet sem hajtaná végre Románia – ahogy az alkotmánybíróság határozatát és a luxemburgi uniós bíróság döntését is figyelmen kívül hagyta –, annak Asztalos Csaba szerint súlyos következményei lennének.

Az Európa Tanács szankciókkal sújthatja Romániát, felfüggeszthetik a tagságát, ami óriási presztízsveszteséggel járna. Kérdés ugyanakkor, hogy Románia hogyan fogja gyakorlatba ültetni a döntést, attól függően ugyanis, hogy milyen jogi megoldás születik, az ET azt adott esetben ítélheti nem megfelelőnek is – fűzte hozzá a CNCD elnöke.

A per időzítése is jelentéses. Románia éppen 20 évvel ezelőtt törölte a büntető törvénykönyv hírhedt 200. cikkelyét, amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtotta az azonos neműek közötti magánjellegű kapcsolatokat is – a régió országi közül utolsóként egyébként.

(Címlapfotó: Agerpres)