November 18-án, hétfőn van az európai antibiotikum nap, és ugyancsak hétfőn kezdődik a 2024-es antimikrobiális tudatosság világhete. A statisztikák szerint világszerte évente 1,3 millió ember hal meg miután antimikrobiális rezisztencia alakul ki nála, az Európai Unióban pedig a hivatalos adatok szerint évente több mint 35 ezer halálesetre számítanak az antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzések miatt. Románia 2030-ra vállalt célja az antibiotikumok emberi fogyasztásának 27 százalékos csökkentése.

Hétfőn van az európai antibiotikum nap (EAAD), egy évente megrendezett európai kezdeményezés, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a körültekintő antibiotikum-használat fontosságára és az antimikrobiális szerekkel, köztük az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia által az emberi egészségre jelentett növekvő veszélyre. „A november 18-i európai antibiotikum nap és a november 18-24. közötti antimikrobiális rezisztencia tudatossági világhét alkalmából az egészségügyi szakemberek fel kívánják hívni a figyelmet arra, hogy a lakosságnak, az egészségügyi szakembereknek és a döntéshozóknak egyaránt el kell fogadniuk a legjobb gyakorlatokat a gyógyszerrezisztens kórokozók megjelenésének és terjedésének elkerülése érdekében” – tájékoztatnak a közegészségügyi intézmények, idézi a News.ro.

Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy helytelen használat esetén az antibiotikumok hatékonysága csökken, a gyakori fertőzések egyre nehezebben vagy egyáltalán nem kezelhetők, így nő a betegség terjedésének, súlyos formái kialakulásának, és az elhalálozásnak a kockázata, és ez jelentős gazdasági költségekhez is vezethet.

Kapcsolódó

Új korszak küszöbén állunk? Már van lehetséges alternatíva az antibiotikumokra

A rezisztencia kialakulása természetes válasz a baktériumokban az antibiotikumok alkalmazása során. De mit tehetünk, hogy megelőzzük azt?

gyógyítás antibiotikum antibiotikum-rezisztencia vírusok

Az antimikrobiális szerek helytelen és túlzott használatának eredménye az antimikrobiális rezisztencia. Becslések szerint ez évente 1,3 millió ember halálát okozza világszerte, és további 5 millió ember halálához járul hozzá. A becslések szerint az EU-ban és az EGT-ben évente több mint 35 000 ember hal meg antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzésben – áll a dokumentumban.

A közegészségügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy sürgős fellépés nélkül „súlyos társadalmi, gazdasági és népegészségügyi következmények” fenyegetnek, például olyan fertőzésekre lehet számítani, amelyeket nehéz vagy lehetetlen antibiotikumokkal vagy más antimikrobiális szerekkel kezelni, és amelyek hosszú távú betegséghez vagy halálhoz vezetnek. Kiemelik, hogy a fertőzések megelőzésére és kezelésére szolgáló hatékony antimikrobiális szerek nélkül a rutinszerűen végzett sebészeti eljárások és rákkezelések komoly akadályokba ütköznének, emellett a kórházak azzal szembesülnének, hogy egyre több nehezen kezelhető fertőzésekkel küzdő beteg fordulna hozzájuk, ami nyomást gyakorolna az erőforrásokra, és növelné a szakellátás iránti igényt. Végül, de nem utolsósorban megnőne a kórházi tartózkodás időtartama, az egészségügyi költségek, valamint a betegség vagy az esetleges korai halálozás miatti termelékenységcsökkenés, ami jelentős gazdasági hatást gyakorolhat az egyénekre, a családokra és a társadalomra.

„Az Európai Bizottság a tagállamokkal együtt az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) már 2022-ben a három legfontosabb egészségügyi fenyegetés egyikeként határozta meg, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig integrált megközelítést javasol e közegészségügyi probléma kezelésére, és globális stratégiát adott ki az AMR elleni küzdelemre.  Ezekkel a nemzetközi és európai uniós szintű tendenciákkal és stratégiai dokumentumokkal szoros összefüggésben Románia összehangolt és fenntartható cselekvési keretet vázolt fel az AMR ellenőrzésére, és az 2023/1005-es számú kormányhatározatnak megfelelően kidolgozta az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és korlátozására, valamint az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre vonatkozó, a 2023–2030-as időszakra vonatkozó nemzeti stratégiát. A 2030-ra vállalt cél az antibiotikumok emberi fogyasztásának 27 százalékos csökkentése” – tették hozzá.

Az antibiotikumok ésszerű használatához hozzájáruló intézkedések közé tartozik, hogy ezeket a gyógyszereket csak receptre adják ki, olyan helyzetekben, amikor az antibiotikumok alkalmazása előnyös. Az intézkedést az Egészségügyi Minisztérium 2024-ben a 63-as számú rendeletében fogadta el, amely rögzíti, hogy az antibiotikumok vény nélkül kiadhatók sürgősségi helyzetekben, a készítmény alkalmazási módjának megfelelően kiszámított sürgősségi adag maximális mennyiségének betartásával, és egy kúra során csak egyszer, a beteg vagy a beteg képviselője által a gyógyszertárban kitöltött, saját felelősségre tett nyilatkozat alapján. A betegnek ezt követően fel kell keresnie az orvost, hogy az állapotának megfelelő receptet kapjon.