„Álmokkal és vágyakkal érdemes élni” – Elballagtak az Apáczai Csere János Elméleti Líceum végzősei
Csütörtökön ballagtak a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum végzősei. Az ünnepséget az alsóvárosi, avagy kétágú templomban tartották, ami zsúfolásig megtelt a három végzős osztály diákjainak hozzátartozóival.
Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumból 86 diák búcsúzott csütörtökön délelőtt, akik sikeresen elvégezték a humán, a reál vagy a közgazdász szakot. Az ünnepségen Papp Hunor Zsolt református lelkipásztor rámutatott: a ballagó diákoknak most kinyílik egy olyan világ, ahol lehetőségük lesz még több mindent látni, tanulni és tapasztalni. A fiatalokat arra buzdította, hogy legyenek álmaik és vágyaik, mert így érdemes élni, de közben ne felejtsenek el alázatosak, megértőek és segítőkészek lenni. „Református őseink és más keresztények is ezt vallották: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Lehet, hogy ez egy régi frázis, amit jól ismerünk mi magunk, az idősebbek, a szülők, a nagyszülők, de fontos volt számunkra, mert a hitben és a reménységben vigasz volt akkor is, amikor megküzdjük a magunk harcát. Hiszem, hogy nektek is sikerülni fog” – jelentette ki.
Az eseményen búcsúztatta a végzősöket Fugel Edina Kolozs megyei RMDSZ-es tanácsos, az iskola vezetőtanácsának tagja, aki beszédében felelevenítette a ballagó diákok elmúlt négy évét, ami egészen mást hozott, mint más években. Elmondta, a járvány időszaka, a szomszédságban zajló háború és a sztrájk ellenére kellett felnőnie ennek a generációnak. „Mindamellett, hogy magunkra figyelünk, fontos az is, hogy társainkra, közösségünkre és a társadalmunk működésére is figyeljünk. Megtanuljunk kiállni dolgokért, a közösségünkért, értékeinkért és a céljainkért.” Fugel Edina a végzősöket arra biztatta, hogy az élet céljának keresése helyett azon gondolkozzanak, hogyan tudják felhasználni a képességeiket, a tudásukat és tehetségüket arra, hogy hatással legyenek a világra, hogy az jobb legyen, mint most.
Végül Vörös Alpár iskolaigazgató köszöntötte a ballagó diákokat, aki Saint-Exupéry A kis herceg című művéből származó gondolattal indította beszédét: „Nem tudom (…), nem azért vannak-e kivilágítva a csillagok, hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét”. Az elmúlt négy évre visszatekintve „én is arra gondolok, hogy mi maradt ki az életetekből, apáczais mivoltotokból a világjárvány miatt. Mégis most úgy gondolom, hogy ti ezt egy esélyként éltétek meg” – mondta. Köszönetét fejezte ki a diákok irányába azért, hogy csillagokhoz hasonlóan világítottak és ezáltal utat mutattak a többiek számára is. A szülőknek azt üzente, hogy most még inkább ragyogjanak gyermekeik mellett, hogy tudják őket erősíteni az elkövetkezendőkben, hogy a diákok majd megtalálhassák saját ösvényeiket.
A köszöntéseket és búcsúbeszédeket követően került sor az ünnepi díjkiosztásra, ahol az iskolában elért eredmények elismeréséül szolgáló kitüntetések mellett egyesületek, civil szervezetek által felajánlott díjakat is kiosztottak. A diákok az elmúlt négy év tanulmányi eredményei alapján lettek díjazva.
CSAK SAJÁT