Alaptörvénybe ütközőnek ítélte szerdán az alkotmánybíróság (CCR) a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását, amely a hírszerző szolgálatok által végzett és a büntetőeljárásban felhasznált lehallgatások ellenőrzési mechanizmusáról rendelkezik.

A büntetőeljárási törvénykönyv módosítását a legfelsőbb bíróság, a Nép Ügyvédje és több politikai párt is megtámadta, és az alkotmánybíróság helyt adott a beadványuknak.

A CCR a büntetőeljárásban bizonyítékként használt lehallgatások törvényességének ellenőrzését szabályozó előírásokat kifogásolja. Az alkotmánybírák megállapították, hogy a vizsgált törvénymódosítás szerint az alapvető emberi jogok és szabadságok gyakorlásának korlátozásával járó információgyűjtési tevékenységeket engedélyező végzést és az ennek nyomán gyűjtött bizonyítékok jogszerűségét a vádiratot előzetesen átvizsgáló bíró ellenőrzi, aki hierarchiailag alá van rendelve a lehallgatást jóváhagyó bírónak, ami sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Az alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a jogalkotónak a büntetőeljárási törvénykönyvben szabályoznia kell a hírszerzési tevékenységből származó lehallgatások utólagos ellenőrzésének lehetőségét olyan esetekben is, amikor a felvételeket átadták a vádhatóságnak, az felhasználta a büntetőeljárás során, de nem történt vádemelés az ügyben. Az alkotmánybíróság határozata szerint a jogalkotónak kötelessége szabályozni az ilyen felvételek megőrzésének és/vagy megsemmisítésének az eljárását is.