A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által nemzetbiztonsági okokból végzett lehallgatások nem használhatók fel bizonyítékként a bírósági perekben – döntött kedden az alkotmánybíróság. Egy ilyen bizonyítékra alapozta a vádakat az ügyészség Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester bűnvádi perében is.

A taláros testület a hétfőn alapfokon börtönre ítélt politikus, Valeriu Zgonea alkotmányossági kifogását vizsgálta meg, és alkotmányellenesnek nyilvánította a büntető perrendtartás 139. paragrafusának harmadik bekezdését, amely a lehallgatások bizonyítékként való felhasználását szabályozza.

A bírák ugyanakkor elutasították Valeriu Zgoneának egy másik alkotmányossági kifogását. A taláros testület szerint alkotmányos a büntető perrendtartásnak az az előírása, amely szerint a SRI értesítenie kell az ügyészséget, ha egy nemzetbiztonsági okokból zajló megfigyelés során bűncselekmény elkövetésére utaló információkhoz jut.

Az alkotmánybíróság volt elnöke, Augustin Zegrean a B1TV-ben hétfő este elmondta: egykori kollégáinak ítélete várható volt, a titkosszolgálatokhoz kapcsolódó korábbi határozataik fényében. Ez a döntés azon alapul, hogy a SRI nem nyomozóhatóság, nem láthat el ügyészségi feladatokat – magyarázta.

Az alkotmánybíróság határozatának következményeiről azt mondta: a SRI által nemzetbiztonsági okokból végzett megfigyelések során készült hang- és videóanyagok valóban nem használhatók fel többé bizonyítékként a perekben, de ezeket a titkosszolgálat átadhatja az ügyészségnek.

„Ha például a SRI felfedez egy gyilkosságot, akkor a birtokán lévő információkat és felvételeket továbbra is átadhatja az ügyészségnek. Az ügyész pedig tudni fogja, hogyan bizonyítsa be a bűncselekményt” – mondta Zegrean. Hangúlyozta, a bűncselekmények kivizsgálása és a bizonyítékok szerzése a vádhatóság dolga, és megvannak erre a megfelelő technikai eszközei is.