Alacsony az átoltottság az idősek körében, a fiatalok immunizálása fékezhette meg a vírus terjedését
Csökkenőben van a koronavírus-fertőzések terjedési üteme, viszont az elhunytak száma aggasztó, és az intenzív osztályokon is nagy a nyomás. Ennek a paradoxonnak egyik magyarázata az lehet, hogy több fiatalt oltottak be, mint idős személyt, így a járvány terjedését megfékezték, de a sérülékeny csoportok immunizálására nem fókuszáltak eléggé, véli Lorenzovici László egészségügyi közgazdász. A szakértőt Florin Cîțu kormányfő optimista tervéről is kérdeztük, miszerint a június elsejei nyitáshoz ötmillió beoltott személy elérése a cél.
Romániában nem olyan súlyos a harmadik hullám, mint más környező országokban. Ha a napi új fertőzöttek számát nézzük, múlt hétfőtől csak egyszer igazoltak négyezernél több esetet 24 óra alatt, többnyire 2-3 ezer körül alakul az új fertőzések száma. A vírus következtében elhunytak száma azonban aggasztó, például kedden jegyezték a járvány kezdete óta a legtöbb halottat, valamint az intenzív osztályokról is lehangoló hírek érkeznek, a hatóságok az ágyszámok bővítését szorgalmazzák.
A járvány lassulását Lorenzovici László szerint az is magyarázhatja, hogy már sokan átestek a fertőzésen, és a vírus nem tud olyan ütemben terjedni, mint korábban, de a fiatalok és az idősek átoltottsága közötti különbség is magyarázat lehet. A Ziarul Financiar keddi számításai szerint a romániai 65 év feletti személyek mindössze 17 százalékát immuniztálták eddig Romániában, ami nagyon rossz arány a szakértő szerint, mert koronavírus-fertőzés esetén ez az egyik legsérülékenyebb csoport.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) 2020-as adatai szerint több mint 3,6 millió 65 év feletti személy él Romániában, a legtöbben 65 és 69 év közöttiek. Közülük mintegy 600 ezer személy kapott az oltáskampány kezdete óta koronavírus elleni vakcinát.
Románia leszakadt
Már egy hónappal ezelőtt is arról írtunk, hogy Románia az uniós átlag alá csúszott a lakosságarányosan beadott dózisok terén, mostanra tovább romlott a helyzet. Az oltási rangsorban Románia leszakadt, a nagyobb uniós országok közül csak Horvátországban, Lettországban és Bulgáriában halad gyengébben az oltáskampány. Lorenzovici szerint Románia nem alkalmazkodott a gyártók szállítási sebességéhez, nem az oltóanyagok hiánya a probléma.
CSAK SAJÁT
Ráadásul merev stratégiát választott az ország a szakértő szerint. „Jó pár ország úgy döntött, a lehető leghosszabbra kinyújtja a két dózis közötti időt, hogy minél többen hozzáférjenek a vakcinához” – emlékeztetett Lorenzovici. Ezek az országok úgy gondolhatták, jobban meg lehet fékezni a járványt, ha minél többen legalább egy dózis vakcinát kapnak, hiszen az már a legfrissebb kutatások szerint 85 százalékos védettséget nyújt.
Összehozható az 5 millió beoltott május végéig?
A marosvásárhelyi egészségügyi közgazdász szerint szinte elhanyagolható jelentőségű a mindkét dózissal beoltott személyek száma, amely adattal egyébként a román hatóságok „büszkélkedni” szoktak. A kedd esti adatok szerint Romániában eddig 2,7 millió személy kapott legalább egy dózis koronavírus elleni vakcinát. Egy adagot 1,07 millióan, két adagot 1,6 millióan kaptak. A beadott dózisok száma csaknem 4,4 millió.
Jelenleg hetente nagyjából 200 ezer személyt immunizálnak az országban, ha ez 300 ezerre bővül, május végéig újabb 1,8 millió személyt tudnak beoltani. Így legjobb esetben is 4 és fél millió beoltottat tud elérni Románia május végéig, ám az egészségügyi közgazdász szerint „örvendjünk, ha elérjük a 4 milliót az ötmillió helyett”.
Lorenzovici László azonban jónak, motiválónak látja az itthon és Magyarországon is alkalmazott kommunikációs stratégiát, ami „nem a betegséghez, indikátorokhoz vagy a különböző vitatott számokhoz köti a lazítást, hanem az oltáshoz”: ha május végéig öt millió személy be lesz oltva, június elsejétől megnyithat a gazdaság, a turizmus, a szórakoztatóipar stb. A kormányfő 70 százalékos átoltottság fölött képzel el egyébként további lazításokat, mint például a maszkviselési kötelezettség elhagyását.
„Ez egy indirekt kötelezés, szükség van erre, sőt én radikálisabb lennék. Kötelezővé tenném az oltást olyan intézményekben, ahol veszélybe teszi egy alkalmazott az ügyfelei életét. Az egészségügyben, oktatásban és más kategóriáknál nem is kellene hogy vita tárgya legyen, hogy kötelező-e a vakcina beadása. A demokrácia és az egyéni szabadság addig tart, amíg más életét nem veszélyezteted. Ez egy alapvető filozófiai és alkotmányos kérdés – az ember szabadsága addig tart, amíg nem sérti másnak a szabadságát” – fejtette ki álláspontját a szakértő.
Kiemelte, az egyéni felelősség is nagy szerepet játszik az oltáskampányban. Többek között a médiában és az interneten terjedő híresztelések miatt rengeteg dózis vakcina áll a polcon, miközben emberek halnak meg az intenzív osztályokon. Orvosok pedig arról kezdenek nyilatkozni, hogy a súlyos állapotban kezelt fertőzöttek nagy részét a nem beoltott, idős személyek adják.
Kapcsolódó
Lorenzovici László hangsúlyozta: a koronavírus-fertőzöttek elhalálozási rátája 2,5 százalék, ha a fertőzöttek közé soroljuk a rejtőzködőket is (akik nem tesztelik magukat vagy a gyorsteszt eredményét nem jelentik a hatóságoknak – szerk. megj.), akikkel együtt körülbelül háromszor annyi eset van, akkor az elhalálozás 0,5 és 1 százalék közötti, de ha ezt csak az idősekre vetítjük, 2-3 százaléknál tartunk. „Ha két-három százalék az esélye annak, hogy egy idős személy meghaljon a koronavírusba, és az esetleges mellékhatás esélye egy a százezerhez, nem is kell gondolkodni az oltáson” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Kedden először haladta meg az előjegyezhető oltási időpontok száma a várólistákon szereplő személyek számát a regisztrációs online platformon. Míg bizonyos régiókban több ezren várakoznak a vakcinára, máshol gond nélkül lehet időpontot találni a vakcinák beadatására. Lorenzovici szerint erre nincs más mód, mert a méltányosságot, a lakosságarányos elosztást meg kell tartani. Emlékeztetett azonban, az AstraZeneca oltását előjegyzés nélkül be lehet adatni ott, ahol vannak szabad helyek.