Az idei, rendkívül megható és felemelő tanévkezdésnek a monumentális gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház adott otthont, amely ezeréves múltunk történelmi tanúja. Ebben a szimbolikus és méltóságteljes térben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség közös összefogással indította útjára a 2026–2027-es iskolaévet, az anyanyelvi oktatás fontosságát és a jövőbe vetett hitet állítva a középpontba. A rendezvény fővédnöke Ft. Exc. Dr. Kovács Gergely érsek volt.

Út a székesegyházig: a lélek és a szellem találkozása

A tanévnyitó ünnepség szombaton 11 órakor kezdődött a Szent Mihály székesegyházban. Előzőleg a résztvevők a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében találkoztak, ahonnan közösen, ünnepélyes menetben vonultak át az ezeréves falak közé, ahol a zászlós bevonulással kezdődött el a hivatalos program. A rendezvény zászlóvivői Székely Bianka Leila, a Bethlen Gábor Kollégium XII. évfolyamos diákja, valamint Ungurean Pall, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum XII. évfolyamos diákja volt.

A tanévnyitó ünnepség hagyományosan két nagyobb egységre tagolódott. Az esemény egyházi résszel kezdődött, amely során a római katolikus liturgia rendje szerint bemutatott ünnepi szentmisét Kovács Gergely érsek celebrálta. Ezt a tanévnyitó világi része követte, amely ünnepi köszöntőbeszédekből, valamint rövid kulturális és zenei műsorszámokból állt.

A nemzeti imádságunk mellett a liturgikus és komolyzenei darabok adták meg az esemény méltóságát. Az ünnepség világi felvezetéséért és a műsorvezetésért Nagy Egon, a Bethlen Gábor Kollégium magyartanára felelt.

A tanévnyitó üzenetében két meghatározó, Gyulafehérvárhoz kapcsolódó történelmi személyiség, Apáczai Csere János és Márton Áron szellemi öröksége szolgált iránytűként. Ahogy az RMPSZ elnökségének útravalójában elhangzott: az iskola feladata nem csupán a száraz ismeretek átadása, hanem a teljes ember nevelése, a jellemformálás és a közösségi emlékezet továbbadása. A szervezők kiemelték, hogy a technológiai és gyorsan változó világban a gyermekeknek egyszerre kell „gyökeret és bátorságot” adni. Márton Áron örökérvényű gondolata zárta a gondolatmenetet: „A jövő azoké, akik bátrak, akik határozottan remélnek és cselekednek.”

A Márton Áron-i erkölcsi imperatívusz

Az ünnepi szentmisén Kovács Gergely érsek Szent Pál szavainak felidézésével hangsúlyozta: amit Istentől kaptunk, az egyben felelősség is. Ebben a szellemiségben cselekedett Márton Áron püspök is, akinek híres intelme mind a mai napig iránytűként szolgálhat az erdélyi magyarság számára: „A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk, az élettől annyi kegyre számíthatunk, amennyit tőle makacs kitartással, megbonthatatlan összefogással, céltudatos és szívós munkával kikényszerítünk”.

Kovács Gergely kifejtette: az idézetben megfogalmazott három kritérium napjainkban is elengedhetetlen feltétele a megmaradásunknak. Az első, a makacs kitartás, arra utal, hogy – bár az élethez hozzátartozik a fáradtság – a keresztény makacsság voltaképp a hűséget jelenti mindahhoz, amit jónak tartunk, amikor pedig valami nehezen megy, Isten segítségét kérjük.

A megbonthatatlan összefogással kapcsolatban az érsek elmondta: nem az számít, ki látszik erősebbnek, hanem az, hogy mi és ki mellett áll a közösség, az igazi morális kérdés pedig: hogyan tehetem jobbá a közösséget, amelynek tagja vagyok? Ugyanakkor az érsek hangsúlyozta: “Nekünk egymást erősítenünk kell, nem legyőznünk!”

A Márton Áron-i üzenet harmadik elemével, a céltudatos és szívós munkával kapcsolatosan, az érsek elmondta: a tehetség és a jószándék önmagában nem elég. „Az álmokból csak akkor lesz valóság, ha nap mint nap képesek vagyunk érte dolgozni. A jó munka által az ember kibontakoztathatja azt, amit Istentől kapott, ha pedig valaki tudást kapott, annak kötelessége jóra használni azt” – hangsúlyozta, hozzátéve: a diákoknak azt kívánja, hogy a Márton Áron által említett három dolog kovácsolja sorsukat.

Történelmi példaképek és a jövő kihívásai

Az eseményen a hazai és anyaországi politikai, megyei, valamint oktatási élet jeles képviselői is tiszteletüket tették és köszöntőikkel emelték a rendezvény fényét.

Ion Dumitrel, Fehér Megye Tanácsának elnöke kiemelte: a Bethlen Gábor fejedelem által 1662-ben alapított Collegium Academicum mérföldkövet jelentett az erdélyi kultúra fejlődésében, a fejedelem örökségét pedig mai napig őrzik a magyar iskolák és a nagyenyedi Dokumentációs könyvtár.

Cornel Stelian Sandu Fehér megyei főtanfelügyelő elmondta: a magyar iskolák többek, mint tanintézmények, mert ezek a hagyományok és a kultúra őrzői, és olyan erőforrásként kell tekinteni ezekre, amelyek beilleszkednek a kulturális sokszínűség európai hagyományába.

Gabriel Codru Pleșa, Gyulafehérvár polgármestere, a több évszázados múltra visszatekintő római katolikus papneveldét és Bethlen Gábor kultúrapártoló tevékenységét hozta fel példaként, hozzátéve: a magyar közösségnek napjainkban is jelentős vallási és kulturális eseményei vannak, amelyek hozzáadott értéket jelentenek a városnak.

Székely Erika Ildikó, Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő, kiemelte: különös jelentősége van annak, hogy a szórvány ad otthont az RMPSZ országos tanévnyitó ünnepségének. „A szórványban a magyar iskola egyszerre felelősség és lehetőség, a pedagógusszövetség pedig jelentősen hozzájárul a minőségi oktatás biztosításához és valós segítséget jelent a különféle kihívásokkal szembesülő pedagógusoknak” – mondta.  

Ünnepi köszöntőjében Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta: nem könnyű 2026-ban útravalóval ellátni a pedagógusokat, hiszen egyfelől az idei tanév sok változást hoz magával, másfelől pedig ott vannak a napról napra gyarapodó technikai kihívások, amelyeknek nem mindenik pedagógus kerül szívesen a közelébe. Ilyen körülmények között Burus-Siklódi szerint bátorságra és elhivatottságra van szükség, hiszen „nem engedhetjük meg magunknak, hogy a tegnap világára készítsük fel a holnap gyermekét”. Az elnök szerint azonban, a kihívások közepette, ott állhat példaként Apáczai Csere János vagy Márton Áron életútja, akik a meggyőződés és az akarat segítségével leküzdötték a legnagyobb kihívásokat is.

„A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk” – Márton Áron gondolata ma különösen aktuális, ugyanis egy új tanév kezdetén nemcsak ajtót nyitunk a tudásra, hanem közösen formáljuk azt a jövőt is, amelyben hinni szeretnénk – hangsúlyozta Burus-Siklódi Botond.

„A jó iskola nyitottá tesz”

A tanévnyitón jelen volt Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki köszöntőjében az oktatást érő kihívásokat és a lehetőségeket mérlegelte. „Ma a sebesség évtizedeit éljük. Nem tudjuk megmondani, milyen szakmák lesznek nélkülözhetetlenek tíz vagy húsz év múlva. Azt sem, meddig jut a mesterséges intelligencia, amely évről évre újabb meglepetésekkel szolgál. Azt viszont látjuk, hogy a változás mélysége és gyorsasága egészen más, mint amire az oktatási rendszerünk felépült. Ezért fontos feltennünk a kérdést: mire való ma az iskola?

Ha az iskolának csak információt kellene átadnia, akkor a mesterséges intelligencia komoly versenytársa lehetne. Az iskola azonban ennél sokkal többet ad. Megtanít érteni és értelmezni, felismerni a világ és saját tudásunk határait. Időnként kételkedni is: elsősorban önmagunkban. Megtanít arra, hogy attól, mert valamiben biztosak vagyunk, még nem biztos, hogy igazunk van. És arra is, hogy egy másik ember saját tapasztalatai alapján ugyanarról más következtetésre juthat.

Az iskola közösségi tér. Annak is kell maradnia egy olyan világban, ahol a valóságos közösségek helyét egyre inkább virtuálisak veszik át. Itt tanulunk meg együtt dolgozni azokkal, akik másban jók, máshogy gondolkodnak, mást tartanak fontosnak.

A jó iskola nyitottá tesz. Ad elég önbizalmat ahhoz, hogy képviseljük a saját álláspontunkat, és elég belső szabadságot ahhoz, hogy meghalljuk a másikét” – vonta le a következtetést Kelemen Hunor, sikeres tanévet kívánva minden diáknak, pedagógusnak és szülőnek.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: A jó iskola nyitottá tesz és önbizalmat ad

A jó iskola nyitottá tesz: elég önbizalmat ad ahhoz, hogy képviseljük a saját álláspontunkat, és elég belső szabadságot ahhoz, hogy meghalljuk a másikét.

üzenet iskolakezdés Kelemen Hunor tanévnyitó Gyulafehérvár

A továbbiakban az erdélyi magyar nyelvű oktatás szaktekintélyei köszöntötték a résztvevőket. Lannert Judit, magyarországi oktatási és gyermekügyi miniszter tanévkezdő üzenetét Nagy Egon műsorvezető tolmácsolta.

Lászlófy Pál-István, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke, egy Márton Áronhoz fűződő emlékét idézte fel, majd hangsúlyozta: a pedagógusok fontos feladata az is, hogy a diákoknak közvetíteni tudják: „magyarnak lenni jó, magyarnak lenni szép, magyarnak lenni áldás”.

Ferencz-Salamon Alpár, az RMPSZ általános alelnöke Márton Áront idézve úgy fogalmazott, a pedagógusoknak azt kell átadniuk növendékeiknek, hogy „Nekünk helyt kell állnunk, ezt a földet nem szabad elhagynunk”.

Dr. Markó Bálint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tagozatvezető rektorhelyettese szerint azzal is számolni kell, melyek az erdélyi magyar oktatás hiányosságai, ugyanakkor az elért eredményeket is hangsúlyozni kell.

Lázár Attila, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja, egy általuk végzett felmérés eredményeit ismertette és megköszönte a pedagógusok áldozatvállalását.

Az RMPSZ Országos Elnökségének tanévkezdő üzenetét Szabó Csilla Erzsébet, a házigazda Fehér megyei RMPSZ-szervezet elnöke olvasta fel. A rendezvény hivatalos zárószózatát Szőcs Ildikó Közép-erdélyi régiós alelnök, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója tartotta meg. Felszólalásában megköszönte mindazoknak a munkáját és elkötelezettségét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Erdélyben erős, minőségi és értékteremtő magyar oktatás legyen, beleértve a pedagógusokat és a döntéshozókat egyaránt.

Az ünnepség kiemelkedő részeként adták át a Pedagógus Szolgálati Emlékérmeket, amellyel a példaértékű oktatói-nevelői munkát ismerték el. Az elismeréseket Irsai Mónika, Kósa Mária és Székely Emese pedagógusok vehették át. A díjakat Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök és Dr. Aáry-Tamás Lajos, az anyaországi oktatási jogok biztosa (ombudsman) adta át a kitüntetteknek.

A rendezvény kulturális és zenei színvonalát a Fehér megyei diákok lenyűgöző előadásai biztosították. A Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum kórusa, Schneider Arnold Richard karvezető irányításával, az alkalomhoz illő gregorián responzóriumot, valamint Melchior Vulpius, Marco Frisina, Halmos László és Bárdos Lajos műveit adták elő.

Vaszinka Abigél, a Bethlen Gábor Kollégium X. osztályos diákja, Hervay Gizella Hazatérés című versét szavalta el. Kovács Imre, a GMGK XII. évfolyamos diákja, Johann Sebastian Bach műveiből adott elő egy felemelő orgonajátékot.

A Bethlen Gábor Kollégium Gyertyaláng Ifjúsági Zenekara Szilágyi Róbert zenekarvezető vezetésével, Matt Crocker, Joel Houston, Salomon Lightelm, valamint Valentin Tranca, Alexei Casian, Emanuel Petrut és Adrian Pop darabjait szólaltatták meg.

A Bethlen Gábor Kollégium Chorus Princeps vegyeskara, Szabó Zsombor karvezető vezetésével, Gerzsenyi Sándor, Berkesi Sándor, Hal Harold Hopson, Szabó Zsombor, Stuart Keen Hine és Antoine Charpentier műveit adták elő.

Kihívásokkal teli tanév elé nézünk

A felemelő, Himnusszal záruló rendezvényt követően a meghívottak a püspöki palota dísztermében vettek részt egy ünnepi állófogadáson, amely teret biztosított a személyes és szakmai beszélgetések megosztására. Az eseményen Burus-Siklódi Botond RMPSZ elnök készséggel válaszolt a Maszol kérdéseire.

Először elmagyarázta, miért esett Gyulafehérvárra a választás. „Mi minden évben a tanévnyitónkat a történelmi egyházainkkal karöltve szervezzük, és most a katolikus egyház következett, és lévén, hogy Márton Áron-emlékév is van, és ezen kívül igyekszünk odafigyelni a szórványban dolgozó kollégákra is, hogy üzenni tudjunk a jelenlétünkkel, és bátorítsuk őket, a motivációjukat tudjuk emelni. Ezek voltak azok a gondolatok, ami mentén elindultunk, ráadásul fogadókészséget tapasztaltunk messze menően az érsek úrtól, úgyhogy e szerint, vagy emiatt is jöttünk ide Gyulafehérvárra.”

Arra a kérdésre, hogy mit tart az idei tanév legnagyobb kihívásainak, az RMPSZ elnöke leszögezte: „Nem nézünk nagyon könnyű tanév elé, de szeretnénk azért arról biztosítani a kollégákat, hogy mi erős közösség vagyunk. Tehát a romániai magyar pedagógus közösség erős közösség, és mint olyan, szerepet tudunk ebben vállalni, ebben a közösségben, amelyel támogatjuk azt a törekvésüket, amelyeket ők maguk elé célul tűznek ki. De itt vannak a konkrétumok, amelyekkel nap mint nap szembe kell nézni. Kilencedik osztályban új tanterveket vezetnek be, és ez a líceum felső tagozatát érinti a maga mindenféle hozadékával. Tehát új tanterv, új megközelítések, hiányzó tankönyvek, hiányzó segédanyagok, amelyek előbb-utóbb előkerülnek, de a kezdésnél a hiányérzetet keltik a kollégákban”.

Burus-Siklódi Botond szerint egy másik nagy kihívás a románnyelv-tanítással függ össze, mert az ötödik osztályos tantervek a román nyelv és irodalomnak egy új tanterv szerinti megtözelítését vezetik be.

„Reménykedünk abban, hogy az egy-négy osztály, illetve a 9–12. osztály közötti általános iskolai részben is előrelépések történnek, összhangban lesz a három ciklus közötti tanterv” – mondta.

Az elnök hozzátette: továbbá olyan kihívásokkal is szembesülnek, mint az igazgatói versenyvizsgák, amelyeket kiírtak, és az ősz folyamán le is zajlanak.

„Én innen is biztatnám a kollégákat, hogy bár nagyon nehéz időszak előtt állunk, és ezt még terheli az a közalkalmazotti bérvita is, amely még nem dölt el teljesen, de nem valami biztatóan körvonalazódik. Rendeződtek ugyan az igazgató kollégák óratartási kötelezettségei körüli viták, és arra biztatnám őket, hogy vállalják az iskolavezetést, mert ez nagyon-nagyon fontos a magyar kisebbség és az RMPSZ számára” – nyomatékosította.  

Legvégül személyes terveiről kérdeztük az RMPSZ elnökét, aki a Maszolnak megerősítette: a jövő tanévtől kezdődően átadná a pedagógusszövetség elnöki tisztségét.

„A jövő év a tisztújítás éve. Tehát azok a szervezeteink, megyei vagy körzeti szervezeteink, ahol a négyévenkénti kötelező tisztújításnak meg kell történnie, az meg fog történni, és ugyanígy a szövetség élén is. Én 2011 óta vagyok a pedagógusszövetség elnöke. Úgy gondolom, hogy nagyon termékeny időszak áll mögöttünk, mert lelkes csapattal tudtam együtt dolgozni, nagyon sok mindent tudtuk megvalósítani, és koromnál fogva is elérkezett az idő, hogy jöjjön az ifjúság egészen más lehetőségekkel, más lendülettel, más tapasztalatokkal, és más viszonyulással a mindennapi kihívásokhoz. Én nagy-nagy megelégedéssel és bizakodással adnám át jövőben a stafétát” – fogalmazott Burus-Siklódi Botond.

Minden kezdetben benne van a szándék. Minden valódi befejezés mögött pedig ott van az akarat, amely akkor sem engedi el a célt, amikor az első lendület már régen elfogyott.

(Nyitókép: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook)