Romániában egy friss felmérés szerint 12 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben azok aránya, akik büszkék románságukra, és három százalékkal csökkent azoké, akik december 1. helyett egy másik jeles napot választanának nemzeti ünnepnek, olyan évszakban, amikor barátságosabb az időjárás.

Ezt az Inscop közvélemény-kutató intézet friss, a román nemzeti ünnep alkalmából készült adatsora mutatta ki. A News.ro hírportál megrendelésére végzett felmérés válaszadóinak 95 százaléka vallotta azt, hogy büszke románságára, és 4,3 százalékuk állította ennek ellenkezőjét. Az összehasonlítási alapul idézett 2013-as felmérés idején a nemzeti büszkeség a megkérdezettek 83 százalékát jellemezte, míg 12,8 százalékuk szégyellte románságát.

A felmérés résztvevőinek csaknem fele állította azt, hogy a nemzeti ünnepen ki szokta tűzni a román zászlót, tíz évvel ezelőtt azonban a megkérdezettek 26 százaléka mondta ezt. Az Inscop szerint főleg a - Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben és Fehér megyét magába foglaló - központi, illetve a fővárost körülvevő munténiai régióban, valamint az alacsonyabb végzettségű lakosok között magasabb ez az arány, míg a olténiai országrészben, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében alacsonyabb.

A mostani közvélemény-kutatás szerint a románok 26 százaléka támogatná, 70 százaléka viszont ellenezné, hogy melegebb évszakra helyezzék át az ország nemzeti ünnepét. Tíz évvel ezelőtt még 30 százalékuk támogatta, és 55 százalékuk ellenezte volna a változtatást. A nemzeti ünnep áthelyezésének hívei főleg az alacsonyabb végzettségű, illetve az észak-erdélyi és partiumi térség lakói közül kerültek ki. A december elsejei dátumhoz a magasabb végzettségű, és jobb anyagi helyzetben lévők körében erősebb a kötődés.

A válaszadók 93,6 százaléka értett egyet azzal a megállapítással, hogy a románság feltétele a román nyelvtudás, míg 5,7 százalékuk elutasította ezt a felvetést. A felmérés résztvevőinek 90,6 százaléka szerint az a román, aki román állampolgár, míg 8,7 százalékuk nem ért ezzel egyet. A megkérdezettek 77,2 százaléka vélte úgy - 21,5 százalékuk pedig elutasította -, hogy az a román, akinek „a családja román gyökerekkel rendelkezik”, illetve 64 százalékuk értett egyet azzal - 34,8 százalékuk pedig elutasította -, hogy az ortodox vallás is a románság feltétele.