A románok jobban bíznak az Európai Parlamentben, mint a bukarestiben – derül ki a legfrissebb Eurobarométerből, amelyet még január-februárban végeztek, de csütörtökön hoztak nyilvánosságra. A közvélemény-kutatás szerint a koronavírus-járvány alaposan megtépázta a romániai intézmények – amúgy sem túl fényes – ázsióját az állampolgárok szemében.

A románok inkább bíznak a nemzetközi, mint a nemzeti intézményekben. Ez nem újdonság, többéves tendenciáról van szó, ugyanakkor a koronavírus-járvány még jobban betett a bukaresti parlament, kormány és politikai pártok megítélésének. Ez derül ki legalábbis a legfrissebb Eurobarométerből.

Eszerint a romániai polgárok 58 százaléka bízik az Európai Unióban. Hasonlóan jó helyezést ért el az Európai Parlament (EP) megbízásából készített felmérésben az ENSZ (54) és a NATO (49) is. A megkérdezettek a kormányban (29), a parlamentben (26) és a politikai pártokban (16) bíznak a legkevésbé. Megjegyzendő, hogy a pártok megítélése romlott a legnagyobb mértékben 2019-hez képest: nem kevesebb, mint tíz százalékponttal. Ezzel szemben az Európai Parlament bizalmi indexe 55 százalékos, 5 százalékponttal magasabb, mint általában a 27 tagállamban.

Növekvő elégedetlenség a járványügyi intézkedésekkel szemben

A fenti tendencia érvényesül a románokat a többi európaihoz hasonló – értsd: rendkívüli – mértékben foglalkoztató kérdés, a koronavírus-járvány kezelése kapcsán is. A románok 57 százaléka elégedett az EU koronavírusra adott válaszlépéseivel – ez 14 százalékkal magasabb, mint az EU-s átlag –, miközben a bukaresti hatóságok járványvédelmi lépéseivel ugyanilyen arányban elégedetlenek az emberek.

Amúgy az EU-s intézkedésekkel a legelégedettebbek a dánok (68 százalék), a litvánok (67) és a portugálok (66). A legelégedetlenebbek a görögök (58), a luxemburgiak (63) és a belgák (61). Magyarországon a válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy elégedett az uniós járványvédelmi intézkedésekkel. Pontosítani kell ugyanakkor, hogy az adatfelvétel február-márciusban, vagyis az oltási kampány első hónapjaiban történt, így nem tudni, hogy az milyen hatással lehet az emberek véleményére. Tény: a románok 77 százaléka tisztában van azzal, hogy az EU kulcsszerepet játszik a vakcinák beszerzésében.

Ellentmondások a vakcinákkal kapcsolatban

Az egészségügy az egyik legfontosabb probléma a román lakosság szerint mind Romániára, mind az Európai Unióra nézve; 62 százalék úgy értékeli, hogy tisztában van az EU működésével, és 66 százalék egyetért azzal, hogy a jelenleginél több döntést kellene meghozni uniós szinten.

A megkérdezettek közel harmada (29 százalék) szerint válaszként a pandémiára az EU-nak ki kellene dolgoznia egy közös európai egészségpolitikát. (Az uniós átlag 27 százalék.) Az EU járványvédelmi válaszlépései alapján a románok (65) és az európaiak (59) többsége is bízik abban, hogy ezen a téren Brüsszel a jövőben is meghozza a megfelelő intézkedéseket.

Az unió azonnali prioritásának a románok 24 százaléka a biztonságos és hatékony vakcinákhoz való gyors hozzáférés biztosítását tartja. E téren a románok 12 százalékponttal elmaradnak a 27 tagállam átlagától, ami összefügghet az oltások általános – és ellentmondásos – megítélésével.

A románok több mint kétharmada (67 százalék) úgy tartja, hogy a Covid-19 elleni vakcinákat túlságosan gyorsan fejlesztették ki, tesztelték és engedélyezték ahhoz, hogy biztonságosak legyenek. Az aggódók aránya 15 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. Ugyanakkor a románok 72 százaléka attól is tart, hogy az oltásoknak olyan hosszú távú mellékhatásai lehetnek, amelyeket jelenleg nem ismerünk.

Ezzel egy időben kétharmad azt is vallja, hogy a pandémiának egyedül a védőoltás vethet véget (az európaiak 70 százaléka gondolja így), és 53 százalék nem érti, hogy az emberek miért ódzkodnak a vakcinától. Csakhogy hasonló arányban ódzkodnak maguk a románok is: egy részük „inkább később” (36 százalék), másik részük valamikor az év folyamán (23) oltakozna. Az európaiak 45 százaléka nyilatkozta azt, hogy a lehető leghamarabb beoltatná magát, illetve már megkapta az oltást. Romániában ez az arány 23 százalék (nagyjából megegyezik az eddig beoltottakéval), minden hatodik megkérdezett pedig azt mondta, hogy egyáltalán nem szeretné, ha beoltanák.

Optimistábbak az átlagnál

Annak ellenére, hogy a többség elégedetlen a kormány járványvédelmi intézkedéseivel, 60 százalék szerint indokoltak a korlátozások. 41 százalék nehezen birkózott meg a megszorításokkal, azok közül is főként a mozgási korlátozásokkal.

A nagy többség szerint a pandémia súlyos következményekkel jár a saját (62%), illetve az ország (81%) gazdasági helyzetére nézve. A helyreállítást illetően a románok optimistábbak az európai átlagnál: 24 százalék szerint Románia gazdasága már jövőre visszatér a régi kerékvágásba, és – az európaiak 61 százalékával szemben – mindössze 44 százalék szerint tarthat a helyreállás 2023-ig vagy annál tovább.