Románia lakossága a tagállamainak átlagánál jobban bízik az Európai Unióban, bár ezen a téren az országban hat százalékos visszaesés mutatkozik a tavaly tavaszi közvélemény-kutatáshoz képest – derüli ki a legfrissebb Eurobarométer felmérésből, amelynek mintacsoportjában uniós szinten 28 055 személy szerepelt, közülük 1062 romániai lakos.

Uniós szinten a megkérdezettek 41 százaléka bízik az EU-ban – ez egy százalékos visszaesést jelent a tavaszi adatokhoz képest. Ez az átlag viszont jóval meghaladja a tagországok lakosságának saját kormányukba vetett bizalmát (36 százalék), valamint bizalmát saját parlamentjükben (35 százalék), 37 százalék egyébként a kérdésre semleges választ adott, 21 pedig azt állította, nem bízik meg az Európai Unióban.

Az EU-ban a legtöbben, 64 százalékban Litvániában bíznak, majd 57 százalékkal Bulgária, illetve 56 százalékkal Luxemburg következik. Uniós szinten egyébként 10 országban csökkent, 17 országban pedig növekedett a bizalom Brüsszel iránt.

A román lakosság 47 százaléka bízik az EU-ban, vagyis négy százalékkal kevesebben, mint a tavaszi felmérés idején; a romániaiak 38 százalék semleges választ adott a kérdésre, 14 százalék pedig nem bízik az EU-ban.

Az EU előnye: a szabad helyváltoztatás és a béke

Az Európai Unió jövőjét uniós szinten 51 százalék látja biztatónak, ami egy százalékos növekedést jelent tavaszhoz képest. Ez alól két ország azonban kivételt képez: Görögországban a lakosság 60 százaléka borúlátó, és mindössze 37 százaléka optimista, a pesszimisták-optimisták aránya pedig az Egyesült Királyságban 48, illetve 44 százalék.

A legtöbb optimista – 80 százalék – Írországban él, majd 72 százalékkal Luxemburg, 70 százalékkal Málta következik, a legkevesebb optimista pedig Olaszországban és Franciaországban él, ahol a lakosság mindössze 50 illetve 49 százaléka bízik az európai közösség jövőjében.

Románia lakossága a derűlátóbbak közé tartozik, hiszen a felmérésnek megfelelően az optimisták aránya 66 százalék, a borúlátóké pedig 29 százalék. Tavaszhoz képest ez egy százalékos mínuszt, illetve egy százalékos pluszt jelent.

Az EU lakosságának 44 százaléka ugyanakkor úgy véli, szava számít Brüsszelben, 77 százaléka pedig uniós állampolgárnak érzi magát. Az unió legnagyobb vívmányának a megkérdezettek 57 százaléka a személyek és javak szabad áramlását, 56 százaléka pedig az uniós tagállamok közötti békét tekinti.

Gondok: migráció, terrorizmus

Ugyanakkor a tagállamok lakosságának 39 százaléka az unió legnagyobb gondjának a migrációt tartja, ami egy százalékos emelkedést jelent tavaszhoz viszonyítva. A terrorizmust 38 százalék tekinti veszélynek. Érdekes módon, a megismétlődő merényetek ellenére, ez hat százalékos visszaesést jelent a tavaszi felméréshez képest.

A tagállamok gazdasági illetve pénzügyi helyzetét a mintacsoport 17, illetve 16 százaléka tekinti problémának, a munkanélküliséget pedig mindössze 13 százalék érezte fenyegetőnek.

Romániában viszont a lakosság 41 százaléka érzi úgy, hogy uniós szinten elsősorban a terrorveszélytől kell tartani, a migrációt csak 36 százalék érzi fenyegetésnek, a gazdasági helyzetet illetve a bűnözést 13-13 százalék véli gondnak.

A mintacsoport romániai tagjainak 30 százaléka az áremelkedéstől és az inflációtól tart, 29 százaléka a gazdasági helyzettől, 25-25 százaléka az egészségügy állapotában, a munkanélküliségben és a migrációban lát veszélyt.

Borúlátás a román gazdaságot illetően

Romániában a lakosság 22 százaléka elégedett az ország gazdasági helyzetével, ez tavaszhoz képest 7 százalékos visszaesést jelent, 76 százalék pedig úgy véli, a romániai gazdaság rosszul teljesít. Ilyen vonatkozásban az uniós tagállamok közül mindössze öt tagországban – Görögországban, Horvátországban, Bulgáriában, Olaszországban és Spanyolországban – rosszabb a helyzet, mint nálunk.

Miközben uniós szinten a megkérdezettek fele úgy véli, a jövőben megnő majd a munkahelyek száma, Romániában több mint 52 százalék úgy tartja, a rossz még csak most következik, ami 11 százalékos növekedést jelent a tavaszi felmérés eredményeihez viszonyítva.

Az euróövezethez tartozó országok lakosságának átlagosan 74 százaléka támogatja az európai pénzemet – 2004 óta még soha nem volt ilyen magas az ezen a véleményen levők száma. Uniós szinten az átlag 61 százalékos.