Foghíjas romániaiak – felmérés a szájhigiénia hazai helyzetéről

A vidéki településeken átlagban tízévenként cserélnek fogkefét a romániaiak – derül ki egy felmérésből. A szájhigiénia romániai helyzetét elemző tanulmány 18 ezer férfi és nő helyzetét vizsgálta kétszer öt éven át, 2008 és 2012, valamint 2013 és 2017 júliusa között. A mintacsoport 90 százaléka faluhelyen lakott.

Az ország lakossága fejenként átlagosan évente alig több mint egy tubus fogpasztát használ el. Faluhelyen az arány még rosszabb, itt személyenként három évenként fogy el egy tubus fogpaszta. Igaz, ez végül is akár örvendetes tényként is felfogható, mivel egy korábbi felmérés szerint a falusi lakosság esetében személyenként hat évig tartott ki egy tubus fogpaszta.

A városi lakosság csak kétévenként cserél fogkefét, amely falun 10 évig is elegendő, sokfelé pedig a fogkefe még be sem jött „divatba”. (Németországban például a lakosság átlagosan háromhavonként cserél fogkefét).

A lakosság egyharmada foghíjas

Mindennek következtében az országban a lakosság fogazata igen rossz állapotban van. Egy friss tanulmány szerint 30 százalékra tehető azoknak a száma, akik egyetlen természetes foggal sem rendelkeznek, tíz lakosból hét, azaz több mint hatvan százalék pedig legalább egyik fogát elveszítette – derül ki az Eurobarométer felméréséből.

Az American Association of Oral and Maxilofacial Surgeons intézet adatainak megfelelően Európában és az Egyesült Államokban ez az arány mindössze 35 és 40 százalék között mozog, ugyanakkor a lakosság alig 26 százaléka veszítheti el teljes fogazatát 74 éves koráig.

A dohányosoknál a helyzet még rosszabb: 13 százalékuk maradt természetes fogak nélkül. A dohányzást abbahagyók között ez az arány nyolc, a nem dohányosok között pedig öt százalék. A felmérés szerint Romániában a klasszikus fogászati megoldások, a műfogsor helyett mindinkább divatossá válnak a fogászati implantátumok, az aranyfogak pedig szinte teljesen kimentek a divatból.

Fogmosás helyett úgy tűnik, az emberek szívesebben járnak fogászhoz. A legutóbbi öt esztendő során például megháromszorozódott a fogászati implantátumokra jelentkező személyek száma.

A 2008-2012-es időszakban a lakosság 31 százaléka döntött a fogászati implantátum mellett. Ebben az öt évben 1300 ilyen műtétet végeztek. A második öt esztendőben, 2013 és 2017 között a mintacsoport 68 százaléka kért implantátumot és 3900 ilyen jellegű beavatkozás történt.

A fogászati implantátumok világpiaca egyébként rohamosan növekszik. Értékét 2015-ben közel 7,4 millió dollárra becsülték, míg az újabb előrejelzések szerint ez az összeg 2021-ig évente legalább 7,2 százalékos növekedést mutat, az időszak végére elérheti tehát a 13,3 millió dollárt – derül ki a piaci elemzések vezető cégeként ismert Research&Marktest legutóbbi felméréséből. A tanulmány szerzői úgy vélik, mindebben nagy szerepet játszik a tájékoztatás, a reklám.

Otthagyták a fogukat…

Fogorvosok szerint az emberek úgy vélik, hogy egy fog elveszítése nem nagy dolog. Ám ez korántsem így van. Figyelembe kell venni azonban az életkort és azt is, hogy milyen fogról van szó. Az egy fogat is mielőbb pótolni kell, mivel elveszítése befolyásolhatja a többi fog állapotát is, mindez pedig akár az egész szervezetre károsan hathat ki.

Persze vigyázni kell az orvos megválasztására is, hiszen fogászati műhibák előfordulhatnak, amelyek következményei nem egyszer kiszámíthatatlanok – sokan éppen a rossz fogorvosnál „hagyták ott a fogukat”…

Kapcsolódók

Kimaradt?