A mára már a patikákból viszonylag olcsón beszerezhető gyorsteszt segítségével bárki megtudhatja, hogy fertőzött-e koronavírussal. Sokan azonban nem jelentik a hatóságoknak, ha a tesztjük pozitív volt, így a hivatalos nyilvántartásba sem kerülnek be. A „rejtőző” fertőzöttek jelenségéről kérdeztünk szakembereket.

A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) naponta közölt adatai nem a valós járványhelyzetet tükrözik, és ennek részben az a magyarázata, hogy sok koronavírus-fertőzött nem jelenti a hatóságoknak, ha a gyógyszertárakban is elérhető antigén-gyorsteszt eredménye pozitív volt – nyilatkozta szerdán egy háziorvos az adevarul.ro portálnak. 

Rodica Tănăsescu elmondta, több olyan páciense is volt, akiről csak akkor tudta meg, hogy fertőzött, amikor az illető hozzá fordult, mert súlyos tünetei voltak. „Amikor állapotuk súlyosbodott, beismerték, hogy már napok óta tudják, hogy fertőzöttek, mert a patikában korábban vásárolt gyorsteszt eredménye pozitív volt” – mondta el az orvosnő, aki szerint ezt a jelenség már csak azért is veszélyes, mert nem minden fertőzöttnek annyira fejlett a polgári öntudata, hogy önkéntesen 14 napra karanténba vonuljon, megkímélve az embertársait.

A DSP nem rendelkezik nyomozói jogkörrel

Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság (DSP) vezetője a Maszolnak megerősítette: az intézmény nyilvántartásába valóban nem kerül be minden fertőzött személy. A „rejtőző” Covid-19-betegekhez nem csak azok tartoznak, akik nem jelentik a hatóságoknak, hogy a gyorsteszt-eredményük pozitív, hanem azok is, akik érzik magukon a fertőzés tüneteit, de nem teszteltetik magukat, és nem is fordulnak háziorvoshoz. A szakember tapasztalatai szerint mára már az járványügyi ankétok alkalmával minimálisra csökkent a „bevallott” kontaktszemélyek száma. 

„Míg tavasszal és ősszel, az első, illetve a második hullám idején az volt a jellemző, hogy egy fertőzés nyomán indított ankét folyamán átlagosan felszínre került öt kontakt, ez most lecsökkent kettőre és szigorúan azokra, akikkel tagadhatatlanul együtt élnek” – mutatott rá az igazgató. Tar Gyöngyi szerint a „rejtőzködést” jelenleg büntetlenül megteheti bárki, hiszen a DSP nem rendelkezik nyomozói jogkörrel. Emlékeztetett arra, hogy a metodológia szerint az számít potenciálisan fertőző találkozásnak, ami maszk nélkül, zárt térben, 15 percnél hosszabb ideig tart. Egy ilyen típusú kontaktot egy fertőzöttel pedig már jelenteni kellenek a hatóságoknak.

Tar Gyöngyi kifejtette: a kórházba kerülő súlyos esetekből is következtethetni lehet a „rejtőző” fertőzöttek jelenségére. Míg korábban a beutalás napjától számítva 2-3 hét is eltelt a beteg állapotának súlyosbodásáig, az esetleges halálos kimenetelig, most 2-3 nap után is bekövetkezhet a legrosszabb. „Ez is azt mutatja, hogy otthon próbálták magukat gyógyítani, és olyan állapotban kerültek kórházba, amikor nem nagyon lehet segíteni rajtuk. A járvány elején már akkor megjelentek a kórházban a betegek, amikor elveszítették a szaglásukat” – mutatott rá.

A szakember elmondta: a fertőzöttség eltitkolásának több káros következménye is van. A „rejtőző” beteg terjeszti a kórt közösségben, ugyanakkor a saját egészségét is veszélyezteti, ha nem kezdi el rögtön az első tünetek jelentkezése után a kezelést. Ezáltal súlyos szövődmények, tüdőgyulladás léphet fel, amikor már sokkal nehezebb megfordítani a betegség előmenetelét.

Nem tömegjelenség

„Ez a jelenség Európa más országaiban is létezik. Hogy mekkora méretű, arról egészen pontos felmérés nem készült. A szlovákiai vagy magyarországi nagy tesztelési kampányok nem hozták meg a várt eredményt. Az igazi kérdés, hogy a rejtőző fertőzöttek aránya jelentősebb-e, mint korábban, hiszen régebben a gyorsteszt nem volt hivatalosan elfogadott” – mondta a Maszolnak Lorenzovici László egészségügyi közgazdász, emlékeztetve arra, hogy Romániában jelenleg a naponta közölt járványügyi adatok részben a jóval olcsóbb gyorsteszteken alapulnak.

A szakember véleménye szerint a fertőzöttek valós száma akár 2-3-szorosa is lehet a hivatalos adatokban szereplőnek, de ezt elsősorban nem a „rejtőző” betegek jelensége magyarázza. A fertőzöttek ugyanis motiváltak abban, hogy jelentsék a hatóságoknak, ha a gyorstesztjük pozitív, mert a törvény szerint betegszabadság jár nekik, ami alatt megkapják a fizetésük száz százalékát.

A járvány harmadik hullámáról a szakember úgy véli, nem lesz olyan nagy. Az októberi csúcsnál jelenleg több eset van ugyan, de létezik egy „örökölt” fertőzésszám, amire rájönnek még az új esetek. „A másik hullám indult 8 ezerről, most pedig indulunk 17 ezerről, így természetes, hogy az intenzív osztályok jobban le vannak terhelve, mint októberben. Én még azt sem látom, hogy a brit koronavírus-mutáció gyorsabban fertőzne, vagy súlyosabb tüneteket okozna. A számok nem ezt mutatják, hanem azt, hogy a járvány felfutása a korábbi hullámhoz hasonló, nincsenek már nagy meglepetések” – fogalmazott Lorenzovici László.

„Szerintem a jelenség nem tömegjelenség. A valós fertőzésszám valóban kétszer-háromszor is nagyobb lehet a hivatalos adatokban szereplőknél, de ha a rejtőző fertőzöttek aránya nagyot változott volna, akkor mást mutatnának a számok” – mutatott rá a szakember. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi járványügyi adatok hasonlóak a tavalyi októberiekhez, az elvégzett tesztek száma, illetve a pozitív teszteredmények aránya is majdnem megegyezik.

Lorenzovici László megjegyezte: ha egy adott településen vagy megyében az átlagnál kevesebb tesztet végeznek, az nem jelenti azt, hogy a régióban a fertőzések száma jóval nagyobb a tesztelések alapján közölt adatoknál. „Ha ez így lenne, fel kellene telniük az intenzív osztályoknak, a kórházakban növekednie kellene a súlyos betegek számának, nagy számú halálos áldozatnak kellene megjelennie. A járvány terjedését nem lehet letagadni azzal, hogy kis számú tesztet végzünk” – szögezte le.

(Címlapfotó: Agerpres)